Villon költészete (Csoportmunka)
- Készítsetek idővonalat, jelöljétek be rajta Villon életének fontosabb eseményeit! (Tk. 55. alapján)
- Feladatok a Jó tanítás balladája című vershez: (Tk. 57.)
- Mi jellemzi a versformát? (Versszakok száma, sorok száma versszakonként, rímképlet)
- Milyen foglalkozásokat, pénzszerzési módokat mutatnak be az egyes versszakok?
- Mi a refrén tapasztalata?
- Értelmezzétek a címet!
- Feladatok a Ballada a vastag Margot-ról című vershez: (Tk. 60.)
- Kik a vers szereplői?
- Milyen szituációkban látjuk őket?
- Mi jellemzi a kapcsolatukat?
- Keressetek olyan kifejezéseket, melyek szokatlanok egy szépirodalmi műben! Mi a szerepük?
- Mi olvasható ki az ajánlás kezdőbetűiből?
- Próbálkozzatok ennek mintájára saját versszak írásával!
- Mit jelent a perdita szó?
- Az olvasottak alapján értelmezzétek a következő, Villon életművére vonatkozó idézetet: “Azt mondják, a középkort az ismeri meg igazán, aki a Divina Commediát (Isteni színjáték) olvassa. De hogy a középkort megismerjük, nem csak Dantét kell olvasnunk. Dantétól megtudjuk, milyen volt a középkorban a pokol és a menny. De Villontól megtudjuk, milyen volt a föld.” (Mészöly Dezső)
1.
1431 – megszületik Párizsban
1452 – a párizsi egyetemen magisztrátusi fokozatott szerzett 21 évesen
1455 – önvédelemből megöl egy részeg papot
1456 – a Kagylósok kifosztották az egyetem teológia karának pénztárát, ezek után Villonnak bujdosnia kellett és elhagyta Párizst
1461 – az orléans-i püspöklecsukatta, de a hláltól XI. Lajos országjáró körútja megmenti
1462 – újra börtönbe került és halálra ítélték, de leérték, hogy csak 10 évig számüzzék
1463 – elhagyta Párizst és innentől nem tudni semmi biztosat további életéről
2. a,
– 3 versszak, versszakonként 8 sor + 1 versszak ajánlás 4 sor
– Kereszt rímek
b,
– Pénzhamisítás, csalás, szerencsejáték, okirathamisítás
– Bohóckodás, zenélés
– Kemény munka, agrárgazdálkodás
c,
– Általában ilyen dolgokra megy el a pénz
d,
– A cím arra utal, hogyan is kellene élni az életet
3. a,
– Nőket futtató férfi és az egyik általa futtatott nő, egy szajha.
b,
– Munka közben
– Veszekdés, verekedés közben
– Szerelmeskedéskor
c,
– Érzelemtől mentes, csak a felületi kapcsolat a vágyak kielégítésére
d,
– Pl.: bordélyház, lump, gogó, nem lovagiasan él, nő veréssel ér véget a nap
– Lovagi lírák kiparodizálása, az alantas emberek életének bemutatása
e,
– Villon
f,
Pörköltet eszem,
Előtte leves ettem,
Tejföl is kéne rá,
Igen, de sajnos nincs, ez kár.
g,
– Örömlány
4.
– Villon művei, Dantéival szemben, nem egy metafizikai biztonságot nyújtó hitről, hanem a mindennapi emberek, tolvajok életéről, pézszerzési formákról és a lovagoknál erkölcstelenebb életről.
1. Feladat: Idővonal:
1431: François Villon születése.
1452: Magisztrátusi fokozat megszerzése (közepes műveltség ebben a korban)
1455: Először gyilkolt életében, önvédelem volt
1456: Kifosztotta a párizsi egyetem teológia karának pénztárát a “Kagylósokkal”
1461: Orleans püspök lecsukatta (épp ebben az évben lépett trónra XI. Lajos király, aki amnesztiát osztott és megkegyelmezett minden fogoncon.
1462: Újra börtönbe kerül, halálra ítélik, ám jóakarói miatt a büntetését 10 évnyi száműzetésre csökkentették.
1463 Január 8.-án végleg maga mögött hagyta Párizst, és innentől csak mende-mondák vannak az életével kapcsolatban. Állítólag eljutott az Angol király udvarába, vagy egy jóindulatú vidéki pap befogadta, bár csapongó életmódjához hűen, valószínűbb hogy megbetegedett, vagy megölték.
2. Feladat: Jó tanítás balladája:
2a: Mi jellemzi a versformát?
Nyolc soros versszakok, 3 versszak és egy négy soros ajánlás (amely leggyakrabban egy magas rangú méltóságnak vagy hercegnőnek szólt), valamint a rímképlet amely a versszakokban a következőképpen épül fel: ABABBCBC, az ajánlásban pedig: BCBC
2b: A költő túlnyomórészt a csalást részesíti előnyben, kártyázást, hamis áruk árulásat és a hamis pénz használatát, és a munkakerülést. A 3. versszak bemutatja a becsületesen és erkölcsösen élő ember kifigurázását amelyben Villon feleslegesnek állítja be szenvedésüket, hiszen ezeket a dolgokat és örömöket meglehet szerezni sokkal egyszerűbb úton a költő szerint.
2c: Akár becsületességgel, akár tolvajlással szerezzük meg a pénzünket, egy helyen fog kikötni: lebujokban, és nők zsebében.
2d: A cím elolvasása után arra gondol az olvasó hogy Villon jótanácsokkal és bölcsességekkel fogja ellátni az olvasót, a mű elolvasása után. Ám a mű elolvasása után vegyes érzelmek kavaroghatnak az olvasóban, hiszen Villon az 1. és a 2. versszakban a csalást, tolvajlást, és a munka kikerülését részesíti előnyben. A 3. versszakban negatívan állítja be a becsülettel és szorgalommal dolgozó, feltörekedni vágyó embereket. Erkölcsi kérdések merülhetnek fel, hiszen helyes-e az olvasót a munkakerülésre és a csalásra buzdítani és ilyen félrevezető címet adni a műnek.
3. Feladat: Ballada a Vastag Margot-ról:
3a: Vastag Margot, a kövér utcalány, és François Villon.
3b: Villon állandó lakója a bordélyháznak, míg Vastag Margot az ott élő kurtizán.
3c: Kapcsolatuk vitákkal és veszekedésekkel teli, de mégis egymás mellett maradnak és estére megbékélnek.
3d: 1. tökfejű
2. “Bene stat”
3. “Gogó”
4. Összeragadunk
3e: V I L L O N
3f: –
3g: A perdita szó régiesen kurtizánt jelent, a szó eredeti jelentése Latinul nőnemben elveszetettet, elkalandozattat jelent.
4. Feladat
Dante azt mutatta be amely nem emberi, amely a realitástól kissé elrugaszkodva, fantázián alapul. Villon ellentétben Dante-vel, a földi életet mutatta be amely kegyetlenebb egy olyan világtól amelyet csak képzeletünk erejével hozhatunk létre a mű olvasása közben (ez esetben: pokol, mennyország)
Villon a mindennapi élet örömeit és szenvedéseit írta le műveiben a lehető legreálisabban és így válik teljessé az olvasóban a kép a középkorról. Eltudjuk képzelni hogy milyen lehetett egy akkori bordélyház Villon írásai miatt és azt is megtudhatjuk Dante műveiből hogy abban a korban milyennek gondolták a pokolt vagy a mennyországot.