1

Egri csillagok

pipagyűrű ágyú Szökerékvegértési feladatsor Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének szövegrészleteihez

Az első diskurzus a csatajelenetek tekintetében meghatározó tüzes kerék köré épül, mely az osztály fiútagjai körében tarthat számot élénk érdeklődésre:

Holdfogyatkozás, 16.

Szempontok:

  1. Hogyan, milyennek ábrázolja a film a török világot?
  2. Mi jellemzi a magyar harcmodort?
  3. Idézd fel a film csatajeleneteit! Emlékezz vissza a Bornemissza Gergely nevéhez fűződő újításokra!
  4. Hogyan készült a „tüzes kerék”?
  5. Keresd meg a szövegben a szerkezet rokon értelmű kifejezéseit, gyűjts szóképeket, körülírásokat, melyek látványára, hanghatásaira vonatkoznak!
  6. Vajon melyik csapat nézőpontja érvényesül a szövegrészben, ki látja ilyennek a tüzes kereket? Válaszodat indokold!
  7. Szorgalmi feladat: Gyűjts Bornemisszát jellemző, hősiességét bemutató részeket, jeleneteket, szereplői utalásokat! Használhatod a regény elektronikus változatát is.

A hadtechnikai bevezető után a következő választott szövegrész a Jancsika elrablásának előzményeit elbeszélő soproni jelenet:

 Eger veszedelme, 1. rész

Szempontok:

  1. Hogyan jellemzi az elbeszélő Évát?
  2. Gyűjts adatokat a látogatóról (Megjelenése, ruházata, érkezésének célja, „neve”, stb.)
  3. Hogyan viszonyul Éva a vendéghez? Keress olyan szövegrészeket, melyek az asszony érzéseit, gondolatait közvetítik!
  4. Miért válik gyanússá az idegen az olvasó számára? Milyen jelekből sejthetjük, hogy a látogató nem az, akinek kiadja magát?
  5. Melyik szövegrészben látjuk a lakást a látogató szemével?
  6. Miből jön rá Éva a látogató kilétére?
  7. Melyik állathoz hasonlítja a férfit? Milyen képzettársításokat indít ez el benned?
  8. Emlékezz vissza Jumurdsak gyűrűjének történetére!
  9. Hosszú, viszontagságos út áll a kisfia visszaszerzéséért induló anya előtt. Idézd fel állomásait!

A következő, éjszakai jelenet alapja Dobó és Bornemissza párbeszéde, mely a kapitány szimbolikus apai minősége miatt jelentős:

Holdfogyatkozás, 5. rész

  1.  Milyennek ábrázolja az elbeszélő Gergelyt? Mi befolyásolja hangulatát?
  2. Hogyan szólítja meg Dobó a hadnagyot? Milyen szerepbe helyezkedik a beszélgetésben?
  3. Mi a története a kis bársonyhüvelyű kardnak? Mi lehet a szerepe a fegyver továbbadásának?
  4. Bornemissza nem érti, hogyan kerülhetett a kis kard a török kezébe. Segíts kibogozni a rejtélyt, meséld el, amit az esetről tudsz!
  5. Miért dönt Dobó a cselekvés mellett, milyen megoldást javasol?
  6. Hogyan jellemzi ez a kapitányt?
  7. Milyennek látjuk Dobót a filmben?
  8. Mi a kapitány előfeltevése a törökökkel kapcsolatban?
  9. Szorgalmi feladat: keress a regényben Dobó Istvánt jellemző szöveghelyeket!

Egy kis segítség az értelmezéshez:

Holdfogyatkozás, 16.

Ami a mozgóképes formanyelv és a szöveg kapcsolatát illeti, a film a kép és a hang adta lehetőségek által érzékletesen ábrázolja a török világ külsőségeit, a jellegzetes mohamedán viseletet és kiegészítőket (a színes selyem-köntösöket, a teveszőr mellényt, a bő bugyogót, a turbánt, még a szultán körmén a színes lakkot is). A csatajelenetek pedig, a tartalmi sűrítés ellenére, megjelenítik azokat a kellékeket is, melyek konkrétan nem kerülnek szóba a szoros játékidő miatt, azokat a kis, háztető alakú készítményeket például, melyekkel a törökök a várból ledobott tárgyaktól védték magukat, vagy a félholdas zászlókat és a tevéket, melyek állandó szimbólumai a filmben a saját világtól való különbözésnek. Ezek a filmes eszközök többnyire a török világ egzotikumát, másságát, idegenségét érzékeltetik. A regény metaforikája által hordozott jelentések a török viselkedés állatias jellegéről és a magyar katonáknak az oroszlán tulajdonságaival jellemzett bátorságáról, harcmodoráról utalásszerűen jelenik csak meg a filmben.

A kereszténység diadalaként megélt győzelemhez, avagy a törökök megfutamodásához a Bornemissza Gergely nevéhez fűződő harci újítások juttatták a magyarokat a regény szerint. Javaslatára töltöttek puskaporral kevert gyantát a veszedelmes ágyúgolyóba a nagyobb hatósugár érdekében, az ő ötlete volt a lőporral töltött tüzes hordó is, és utasítására mártották a hősök a lándzsa végét tűzbe, hogy a fal másik oldaláról a törökök ne kapdossák tőlük el a fegyvert. Bornemissza találmánya az a tüzes kerék is, melynek készítésekor a rozsdás és tört puskacsöveket tölttette újra, és kötöztette dróttal a kerékbe, úgy, hogy véggel kifelé álljanak és így fokozatosan süljenek el. A csövek közeit forgáccsal, kénnel, faggyúval, szurokkal tömette meg, kétoldalt deszkával szögeztette be, végül széles deszkatalpat csináltatott a keréknek körös-körül, hogy el ne dőljön, közepébe pedig mozsarat tett, melynek szerepe szerint utoljára kellett elsülnie.

A tüzes keréknek, félelmetessége okán transzcendens jelentőséget tulajdonító szóképekből, hangutánzó, hangfestő szavakból azonosítható a török had nézőpontja. Ők azok, akik óriásinak érzékelik, és  ördögkeréknek nevezik a szerkezetet, mely nemcsak sistereg, pattog, dirreg-durrog, füstöl és ég kék lánggal, színes csillagokat lövellve, de szinte esze, önálló akarata van, hiszen megmagyarázhatatlan módon követi és forró olajjal fecskendezi őket, leüti lábukról a futókat, szemüket tűzzel köpi tele.

Eger veszedelme, 1. rész

Éva az ura ruháiból válogat a külföldre készülő Miklós diáknak, amikor az álruhás Jumurdsak (egy félszemű, barna, testes ember) toppan be otthonukba, révfalusi nemesnek adva ki magát. Balogh Tamás néven mutatkozik be, aki arany és ezüst felvásárlásával foglalkozik. A férfi, önnön hitelességének megteremtéséért olyan magyaros attribútumokkal ruházza fel magát, mint a huszáros bajusz és a falusi bírák jellegzetes botja.

Az idegen azonosítását a szövegrészben különös viselkedése, és Éva intuitív elutasítása fokozatosan készítik elő: Gyanússá teszi a férfit már a metakommunikációja is, hiszen nem nyújt kezet a diáknak, a Szolnok ostromára vonatkozó kérdésekre szórakozottan válaszolgat, és fanyaran mosolyog, amikor az asszony az egri vár védelméről beszél. Olyan jelzések ezek, melyek idegenek a magyar nemesi beállítódástól.

Éva, ösztönös viszolygásán és nyugtalanságán túl, szintén a kulturális másság jegyei alapján azonosítja a férfit, akinek a hangja remeg a gyűrű említésekor, ráadásul török szokás szerint háttal megy ki az ajtón. Clifford Geertz a kultúránként változó viselkedésformákat olyan jelrendszerekként értelmezi, melyek egész közösségek világról való tudását sűrítik, és, bizonyos szituációkban ösztönösen működtetik válaszadó képességünket. Ezek általában a világban való eligazodásunkat segítik, a szövegrészben viszont épp az önleleplezés eszközei. A regényben máshol is előfordul, hogy a szereplők maguk is szövegként olvassák ezeket a kulturális jelrendszereket, például Gábor pap a török fogságból kiszabadulva, ahelyett, hogy megölné a rábízott Jumurdsakot, amulettjét veszi el tőle, tisztában lévén annak jelképes jelentésével.

Az asszony gondolatmenetét közvetítő hasonlat („félszemű ember, azért néz úgy, mint a kígyó”) összekapcsolódik a török álnokság regénybeli képzetével. Györke Ágnes értelmezésében a mű nyitójelenetében Jumurdsak egyenesen az ördög metamorfózisa, aki alma helyett egy másik gyümölccsel, fügével csábítja a két gyereket, hogy hagyják el idilli környezetüket.  Vagy egy későbbi szöveghelyen, a Buda elfoglalásánál alattomos cselt bevető Szulejmánt is kígyóval azonosítja a magyar gondolkodás. E szociokulturális beállítódás eleve adottságát a szereplői előfeltevések is mutatják: a kisfiú elrablását követően Miklós diák a törökök megbízhatatlan természetére hivatkozva beszéli le Évát arról a tervéről, hogy a török táborba bejutva egyszerűen megkeresse Jumurdsakot, hogy a gyűrűért cserébe visszakérje a gyermekét. A fiatalember szerint helyesebb, ha az alagútrendszeren keresztül inkább a várba igyekeznek, ahol segítséget tudnak kérni. Ennek kivitelezése, mint tudjuk, a diák életébe került. Éva megoldási javaslata a női gondolkodásmódnak azt a praktikus oldalát mutatja, mely krízishelyzetben stratégiáktól függetlenül kizárólag a gyakorlati célra, itt a gyermek visszaszerzésére koncentrál. Talán azért nem kap lehetőséget elképzelése megvalósítására, mert, még ha e lélektanilag indokolt és megalapozott lépés igazolná is az anyai ösztönök erejét és működőképességét, eredményessége nem illeszkedne a regény török-narratívájába.

Visszatérve az elemzett szövegrészhez, látható, hogy annak modern, nézőpontváltásokat alkalmazó elbeszélésmódja szerves eleme a regény ellentétekre épülő világrendjének, mely a másságtól való elhatárolódás, kulturális elkülönböződés által saját, nemzeti karakterjegyeit, közösségi identitását hivatott tisztázni.

Holdfogyatkozás, 5. rész

 A dialógusban Dobó Gergely miatti aggodalmát atyai hangon szólaltatja meg, édes fiának komorsága, lehangoltsága felől érdeklődik. Gergely remegő hangon vallja meg legbensőbb félelmét, hogy kisfiát esetleg elrabolták a törökök. Akkor kezdett gyanakodni, amikor már nemcsak bekiabálták éjszakánként, hogy a gyermek náluk van, de bizonyítékul Jancsika fegyverét is bedobták. Ez az a kis bársonyhüvelyű kard, melyet Gergely gyermekkorában Dobótól kapott, bátorsága elismeréseként, ő pedig fiának ajándékozott elválásukkor. A kard szinte kultikus jelentőségű tárggyá válik a történetben, melynek „apától fiúhoz” hagyományozása olyan beavatási rituáléként érthető, mely a gyermek későbbi szerepeit, feladatait jelöli ki, avatja a nemzet sorsáért felelős cselekvővé.

Az olvasó tudja, hogyan került a kard Sopronból Egerbe, Gergely azonban nem érti az esetet, összefüggést gyanít a talizmánnal, amit az a „bolond török” rajta keres. Dobó, a törökök hazug természetére vonatkozó prekoncepciója miatt nem hiszi, hogy náluk van a gyermek, de Gergely megnyugtatása érdekében, mérlegelés után a kurd fogoly kibocsátása mellett dönt, akivel üzenetet küld Dervis bégnek a gyermek és a talizmán cseréjére vonatkozóan. Probléma-megoldási módját a higgadtság, megfontoltság jellemzi, az pedig, hogy ennek érdekében meg kell szegnie saját, a törökökkel való kommunikációra vonatkozó tilalmát, olyan rugalmas, önreflexív eljárásként interpretálható, mely törődő, gondoskodó apai szerepében mutatja a kapitányt. Ez a karakterjegy összekapcsolódik a regény azon szöveghelyeivel, melyek e metaforikus szerepkör egy másik aspektusát, a kapitány vezetői erényeit, jellembéli kiválóságait méltatják. Az elbeszélői jellemzés visszatérő elemei a férfi magasságára, önfegyelmére, abszolút tekintélyére vonatkozó reflexiók. Lényeges, hogy felelősségteljes jelenléte mindenütt érezhető, intézkedései, rendelkezései (a később árulóvá váló Hegedűs és Gergely nem párbajozhatnak ostrom idején; Évának rejtőzködnie kell, nem szólhat Gergellyel, mert elvonná a figyelmét a védelemről) pedig amellett, hogy célorientált gondolkodásmódját bizonyítják, alkalmasnak mutatják a nézőpontváltás képességére, a külső rálátás érvényesítésére is.  Boldizsár Ildikó a népmesék által közvetített archaikus világkép alapján éppen az említett tulajdonságokat (az egyéni érdekeket felváltó közösség-képviseletet, a rábízott „birodalomért” való felelősség-vállalást) tekinti az  érett férfi legfőbb ismérveinek.

A részletek a következő cikkből valók: Hovanecz Fruzsina, A Gárdonyi-olvasás az irodalomtanítás korszakküszöbén. Módszertani kísérlet az Egri csillagok megközelítésére = Mesterkönyvek faggatása. Tanulmányok Gárdonyi Géza és Bródy Sándor művészetéről. Szerkesztette: Bednanics Gábor – Kusper Judit, Ráció Kiadó, Budapest, 2015.