Anyagyilkosság

Ez talán a szerző legismertebb novellája. Olvasd el a szöveget, és gondolt át a következő szempontok alapján!

• Miért ölik meg a fiúk saját anyjukat?
• Hogyan ábrázolja a novella az anya figuráját? (Keress a szövegből külső-belső tulajdonság-jegyeket, tárd fel Witmanné kapcsolatrendszerét!)
• Hogyan viszonyul az elbeszélő az anyához?
• Milyen előzmények vezetnek a személyiség teljes eltorzulásához? (Milyen fokozatai, állomásai vannak a világrend teljes felfordulásának? )
• Mi a különös abban, ahogyan a narrátor ábrázolja a testvérpár tevékenységét?
• Mit jelképez a tevékenységük helyszínéül választott padlás?
• Miért kitüntetett jelentőségű a műben a bagoly megkínzása, elpusztítása?
• Próbáld megfejteni a Witman-fiúk álmát!
• Mi az örömlány szerepe?
• Mi lehet a magyarázata, hogy a két kamasz hidegvérrel követte el a brutális anyagyilkosságot?

Film és novella

Nézd meg Szász János Witman fiúk című filmjét, melyet az Anyagyilkosság és A kis Emma alapján készített!
Írj esszét a novellák és a film összevetéséről!

Íme, néhány elemzési szempont:

• Először is mutasd be röviden a szóban forgó filmet és a feldolgozás alapját képező irodalmi műve(ke)t!
• A bevezetésben térj ki film és irodalom kölcsönviszonyára is.
• Következhet a konkrét összevetés, melyben megvizsgálod a hasonlóságok, konkrét átvételek és az eredetitől való különbségek szerepét.
• Hogyan viszonyul egymáshoz a film és a szöveg(ek) cselekménye? (Gondolj a fő cselekményszálra és a bővítmények szerepére!)
• Miben tér el az anya filmbeli ábrázolása az eredetitől, mi lehet a jelentősége?
• Mi a szerepe az utcalánynak és a cselédlánynak a filmben?
• Mit szemléltet a “mostohaapa” figurája?
• Mi jellemzi a fiúk filmbeli jellemábrázolását? (Emlékezz vissza, nemcsak nevet kapnak, de egyéni tulajdonságjegyeik is megmutatkoznak. Mennyire különbözőképpen viszonyulnak például az állatkínzásokhoz! Mi lehet az oka, hogy Ernő félelmei (és talán akarata) ellenére mégis részt vesz ezekben?
• Értelmezd a bagoly-motívum filmbeli átvételét!
• A dolgozat befejező része kitűnő alkalom, hogy véleményt alkoss a filmről és Csáth-novelláiról!
• Összevetheted a rendezői interpretációt a saját olvasatoddal is! (Milyen rokon vonásokra, gondolkodásbeli eltérésekre figyeltél fel?)
• E kitekintő részben említhetsz további Szász-filmeket vagy más, általad ismert irodalmi adaptációkat is.

Egy kis segítség az elméleti részhez:
Film és irodalom viszonyát a folyamatos párbeszéd jellemzi, mozgóképi rögzítés és az irodalom szövegalkotó, narrációs eljárásai, időkezelési módjai kölcsönösen hatnak ugyanis egymásra.
A filmek az irodalmi művektől alapvetően kommunikációs kódjukban különböznek, hiszen a film a nyelven kívül a kép és a hang adta lehetőségekre is épít, a metanyelv, a mozgás és a zene kiegészítő hatásairól nem is beszélve. (Ez természetesen nem jelent értékrangsort, egyszerűen csak cselekmény és narráció megalkotása technikailag sokrétűbb a mozgóképben, mint az írott szövegekben.)
A filmek speciális csoportját alkotják az adaptációk, a műalkotások filmes átdolgozásai. Ebben az esetben a két médium egymáshoz való viszonya különösen összetett, hiszen a film nemcsak az eredeti szöveget közvetíti, és annak cselekményét jeleníti meg mozgóképként, hanem egyszersmind interpretálja is a művet. Tehát nemcsak befogadó és műalkotás között jön létre párbeszéd, hanem a film is dialógusba lép a szöveggel. A befogadás folyamatában, az értelemképzésben jelentős szerepük van a kölcsönzések, a szó szerinti átvételek arányának és az eredeti szövegtől való eltéréseknek.
E hasonlóságok, különbségek a következő filmes kifejezőeszközökben érhetők tetten:

• A filmszöveg, a (szereplők és/vagy a narrátor által) beszélt nyelv, párbeszédek.
• A színre vitel, azaz díszletezés, világítás (fénytechnika), színészi alakítás, non-verbális jelzések (gesztikuláció, tekintet, mimika, testtartás, stb.), ruházat, smink, hajviselet, tér, helyszín. (Ezek a részletek, szemben az írott szövegekkel, a filmekben nem lehetnek elnagyoltak.)
• A film narratív szerkezete:
  A nézőpont, látószög (Ki lát, honnan, hogyan. Ez akkor is érvényesül a filmben, ha nincs narrátora, csak éppen más technikai megoldásokat alkalmaz, mint az irodalmi alkotás.)
  A képi narráció: a film képi világa által felépített elbeszélésmód. (Az irodalmi műben a történet és az azt közvetítő beszédmód együttesét érzékeljük cselekményvalóságnak, a filmben mozgóképek hozzák létre e folyamatszerűséget.)
  Az idő- és térkezelése (lineáris cselekményfolyás, megszakításos,visszatekintő, stb.)
• A képi felvételekhez, az operatőri munkához kapcsolódó hatások: szerkesztés, vágás, egymáshoz illesztés, plánok (beállítások).
• A hangtechnika, effektek, hang és kép viszonya.

Álom-novellák

Érdekesség:
Csáth írásművészetére nagy hatással volt Freud pszichoanalízis-elmélete. Nemcsak olvasta, népszerűsítette is az osztrák pszichiáter elképzeléseit, Álomfejtés című művét például külön tanulmányban ismertette Az élet című folyóiratban. Ennek a könyvnek az volt a felismerése, hogy az álmok nem transzcendenciával kapcsolatos képződmények, hanem egyfajta emlékezési folyamat. Freud cáfolja, hogy az álmok a külső  hatalmakkal, istenséggel való kapcsolat színterei lennének, vagy közük lenne a jövendöléshez.  Szerinte az álomképek tudatalatti vágyainkból, az ébrenlét során teljesületlen kívánságainkból, emlékeinkből tevődnek össze. (Sokszor olyasmire is emlékszünk álmunkban, ami elzárkózik éber emlékezetünk elől.) Az álmodó képekben gondolkodik, és azok az asszociációk, melyek összekapcsolják az álomképzeteket egymással, mások, mint azok, melyek az éber gondolkodásban működnek.

Keress további érdekességeket az álmokról! 

Olvass sok-sok Csáth novellát! (Ajánlom figyelmedbe az álmokkal kapcsolatos szövegeket, többek között A varázsló kertje, A béka, A délutáni álom, A Józsika és a Hegyszoros című írásokat!)