Monthly Archives: május 2018

2

Villon

|

Villon költészete (Csoportmunka)

  1. Készítsetek idővonalat, jelöljétek be rajta Villon életének fontosabb eseményeit! (Tk. 55. alapján)
  2. Feladatok a Jó tanítás balladája című vershez: (Tk. 57.)
    1. Mi jellemzi a versformát? (Versszakok száma, sorok száma versszakonként, rímképlet)
    2. Milyen foglalkozásokat, pénzszerzési módokat mutatnak be az egyes versszakok?
    3. Mi a refrén tapasztalata?
    4. Értelmezzétek a címet!
  3.  Feladatok a Ballada a vastag Margot-ról című vershez: (Tk. 60.)
    1. Kik a vers szereplői?
    2. Milyen szituációkban látjuk őket?
    3. Mi jellemzi a kapcsolatukat?
    4. Keressetek olyan kifejezéseket, melyek szokatlanok egy szépirodalmi műben! Mi a szerepük?
    5. Mi olvasható ki az ajánlás kezdőbetűiből?
    6. Próbálkozzatok ennek mintájára saját versszak írásával!
    7. Mit jelent a perdita szó?
  4. Az olvasottak alapján értelmezzétek a következő, Villon életművére vonatkozó idézetet: “Azt mondják, a középkort az ismeri meg igazán, aki a Divina Commediát (Isteni színjáték) olvassa. De hogy a középkort megismerjük, nem csak Dantét kell olvasnunk. Dantétól megtudjuk, milyen volt a középkorban a pokol és a menny. De Villontól megtudjuk, milyen volt a föld.” (Mészöly Dezső)

 

7

Édes Anna

|

 

 

édes anna

 

Írd le reflexióidat a regénnyel kapcsolatban, legalább 200 szó terjedelemben! Segítségként néhány megközelítési szempont:

 

  • A regény problémafelvetése (Szerinted milyen kérdésekkel foglalkozik elsősorban a regény: társadalmi, pszichológiai, a nőiség lényegét, megítélését érintő problémákkal? Esetleg emberi kapcsolatokkal, elnyomással, megalázottsággal?)
  • Narráció ( A nézőpontváltások szerepe: Melyek azok a jeleneteket, melyek az egyes szereplők  nézőpontját közvetítik? Milyen többletet jelentenek ezek a mindentudó elbeszélői szerepkörhöz  képest? Milyen gondolatokat, érzéseket, benyomásokat tárnak fel? Hol jelenik meg a narrátori szólam?)
  • Jellemformálás
  • A szereplők kapcsolatrendszere
  • A szereplők kommunikációja
  • A gyilkosság lélektani okai
  • A mű szerkezete (A mottó értelmezése, a történelmi események kapcsolódása a cselekményhez, a nyitó- és a zárófejezet értelmezése)
  • A megalkotottság jellemzői (nyelvi megformáltság, szóképek, alakzatok szerepe, az előrevetítések, sejtető elemek jelentősége)

 

Érdekességek:

I. A mű alapötlete Kosztolányi feleségétől származott. Harmos Ilona  eljátszott a gondolattal, hogy jó lenne egy olyan cseléd, aki gondolkodás nélkül, gépiesen végzi a dolgát. Majd visszariadt, hiszen aki ennyire öntudatlan, esetleg képes valami “rémült cselekedetre”…

II. Kosztolányira nagy hatással volt Freud elmélete, aki szerint az emberi személyiség eleve megosztott, több rétegből áll:

  1. Id
    Ez az ösztön-én, melynek célja az örömszerzés és a fájdalmak elkerülése. (Éhség, szomjúság, nemi ösztönök)
  2. Ego
    A realitásért felelős énrész, mely megkeresi a szükséglet kielégítésének módját (pohár víz, étel, szex)
  3. Superego
    Felettes én, ez a társadalmi szabályok, normák képviselője.  Feladata az elfogadhatatlan, agresszív, perverz ösztönkésztetések meggátlása az ösztönök kontrollálása, normákhoz igazítása. Módszere a bűntudatkeltés. (Gyerekkorban ezt a szülő képviseli, később helyét átveszi az önkontroll.)

Ha ezek a személyiségrészek nincsenek összhangban, belső konfliktusok keletkeznek, ilyen például az elfojtás. ennek az a lényege, hogy látszólag meg nem történtté tesz sérelmeket, traumákat.  De az elfojtott dolog a tudat mélyén megmarad, súlyos esetben átveszi az irányítást a test fölött,meghatározója, irányítója marad az ember tetteinek.