7 thoughts on “Édes Anna”

1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna

   Az Édes Anna című regény alapvető kérdése, az erkölcsösség, a másokhoz való viszonyulás. A társadalmi rétegek közti viszony, azok elhatárolódása sok kérdést vet föl az olvasóban.

   A mű legjellemzőbb jegye az érzékletesség. Úgy mutatja be az egyes szereplők nézőpontját, hogy közben érezhető a feszültség, a hangulatot pontosan képes közvetíteni az olvasóban. Látszólag a politikától való távolság is fellelhető a műben, viszont egy elég viszontagságos időben zajlik a mű, melyben a szélsőséges politikai irányzatok megjelennek (pl.: bolsevizmus, kommunizmus) Megfigyelhető egyes sorokban, a rím szerepe, ez a mű egyik sajátossága.
   A regényben alapvetően kevés szereplő van, akik viszont szoros kapcsolatban állnak egymással. A központi karakterei a Vízy házaspár, és Anna. Kettejük között erős ellentét figyelhető meg, sok esetben ellentétesen gondolkoznak. Vízyné egy szigorú, tisztelettudó asszony, míg Vízy Kornél egy befolyásosabb, kiábrándítóbb személyiség. Anna a cseléd, aki egy érzelmileg leginkább semleges szereplő, gépiesen végzi feladatait. Félénk, nem igazán szeret megnyilvánulni mások előtt. A műben az ő karaktere bontakozik ki leginkább, a regény végi gyilkosság is az ő műve. A szereplők közül még kiemelkedő Ficsor Úr is, aki a házmester, és úgymond közvetítő szerepet játszik a Vízy család és a Bartos család között. Anna a Bartos családnál volt cseléd, onnan került át a Vízy családhoz. Annának egy szeretője is van a műben, Jancsi, aki később csak „élvezeti cikknek” tekinti Annát.
   A regényben az első és az utolsó fejezet elkülönül a többitől, így keretet alkot, de fontosabb szerepük nincs. Összesen húsz fejezetből áll a mű. A narráció rendkívül ironikusan mutatja be a cselekményt, a párbeszédek sokszor egyszavas mondatokból épülnek fel. Metaforák, illetve hasonlatok is fellelhetőek a műben (pl.: az álomjelenet a harmadik fejezet végén).
   A mű végkifejletére nem kapunk konkrét felvilágosítást, az oka több módon is értelmezhető. Az Annára nehezedő kiszolgáltatottság váltja ki belőle végül is azt, hogy gyilkosságot kövessen el, valamint sokszor ok nélkül tör elő Annából a megaláztatás, a frusztráció. Anna lázadása gazdái ellen, a sérelmek felhalmozódásának tudható be. Végül csak egy szereplő, Moviszter doktor érti meg Anna tettét.
   Az utolsó fejezetben ahelyett, hogy Édes Anna történetét fejezné be, inkább a környezetet, a világot mutatja be a gyilkosság után. A megoldás, a regény mottója a szeretet értéke, hiszen azzal szinte bármit el tudunk érni az életben.

   Véleményem szerint a mű nagyon komor képet fest olvasása közben. A végkifejlet pedig még jobban ezt a benyomást keltette bennem. Viszont a mondanivalója, nagyon tanulságossá teszi a művet. Az emberekkel való kapcsolataink, a hozzáállásunk nagyban befolyásolja azt, hogy milyen emberek is vagyunk valójában, hogyan tekintenek ránk.

   Válasz

2. Kosztolányi Dezső: Édes Anna elemzése, értelmezése
   Készítette: Farkas Csaba 11. J

   Az Édes Anna című regény a Nyugat folyóiratban jelent meg 1926-ban. Húsz fejezetből áll, előtte egy latin szövegű halotti ima van a Rituale Romanum. Az első fejezet, Kun Béla meneküléséről szól. A huszadik fejezet Kosztolányi Dezső politikai hovatartozásáról elmélkedik. Ezek mintegy keretbe foglalják az egész művet, főként politikai témáról szólnak.
   Édes Anna, a regény címszereplője csak a 6. fejezettől lép be, addig csak beszélnek róla, főként Vízyné. Amikor Ficsor bemutatta Vízynének,- az látva a lány bizonytalankodását – megígérte neki, hogy vásárol neki új ruhát és esetleg iskoláztatja is (varrást tanulhat), ha elszegődik hozzá és jól dolgozik. Megígérte, hogy jó sora lesz nála. A lány miután elfogadta az állást szorgalmasan dolgozott, nem kacérkodott férfiakkal, nem csavargott, nem lopott, nem evett sokat, mindenkinek dicsekedtek vele és mindenki dicsérte is. Moviszter doktor egyszer megjegyezte, hogy nem kell a cselédnek ilyen tökéletesnek lennie, az ember néha vét, véthet hibákat. Vízyné ígéreteiből semmi nem valósult meg, két ruhája közül, amivel odament hozzájuk dolgozni az egyik már el is kopott a regény végére. Nem kapott tőlük egyebet, mint azt a lélekmelegítőt, amit először Katicának ajándékoztak, de ő büszkeségből visszaadta, amikor felmondtak neki. Nekem ebből az derül ki, hogy Annát nem tartották arra érdemesnek, hogy betartsák korábbi ígéretüket, vagy valami ajándékot vegyenek neki. Természetesnek tartották, hogy becsületesen és szorgosan dolgozik, hogy megbízható és nem hibázik. Nem vették észre, hogy ő is ember, akit ugyanúgy érzelmek vezérelnek, mint bárki mást. Az sem tűnt fel nekik, hogy néha milyen megalázóan viselkedtek vele. Amikor összejövetel volt Vízyéknél, az asszony levágott két szelet piskótát és ott mindenki előtt adta oda Annának, aki nem fogadta el. Vízyné dicsekvően mondta, hogy nem kell neki, mert nem szereti. Moviszter doktor itt is megjegyezte, hogy a szegények így védekeznek az ellen, ami számukra elérhetetlen, hogy bebeszélik maguknak, hogy nem szeretik, nem jó az nekik, nincs rá szükségük. Ez is egyfajta módja az elfojtásnak, csak most nem az érzelmek, hanem a szükségletek elfojtásáról van szó.
   Patikárius Jancsi egy bohém életet élő, komolytalan fiatalember, aki sokszor felelőtlenül cselekedett. Ezért a saját nagynénje sem örül, mikor azt a hírt kapta, hogy hozzájuk költözik. A nőkkel sem foglalkozott komolyan, inkább játszadozott velük, mint egy prédának tartotta őket. Csak a saját szórakozása, önös érdekei vezérelték. Sokszor tréfálkozott másokkal, ami már szinte gyerekessé tette. Számára elérhetetlen álmokat kergetett – hollywoodi színész akart lenni. Annát eleinte észre sem vette, csak, mint cselédre, és nem, mint nőre tekintett. Az érdeklődése felé hirtelen fordulat volt, először akkor vette észre nőiességét, amikor a lány mezítláb vasalt gazdái elutazásakor. Onnantól kezdve viszont megszállottan kereste az alkalmat, hogy együtt lehessen vele. Eleinte bizonytalanságot fedezhetünk fel benne, egész nap nem tudta, hogyan közeledjen felé. Csak éjszaka mert bemenni hozzá a konyhába. Akkor sem támadta le, hanem megkérdezte, hogy fél-e. „De már közös paplannal takaróztak, azzal a huzatlan, bordó gyapjúpaplannal, melyet Jancsi, noha Angéla néni tulajdona, oly idegennek és szennyesnek vélt, mint egy himlős beteg paplanát.” Ez az idézet számomra azt takarja, hogy új, érdekes, izgalmas élményt nyújtott neki az Annával való együttlét. Valószínűleg azért, mert ilyen alacsony rangú emberrel, egy cseléddel még soha nem hált együtt. A kapcsolatuk idején a gyengédség jeleit mutatta. Első együttlétük után úgy bánt Annával, mintha szerelmes lett volna belé. Anna nem mutatott különösebb érzelmeket felé, látszólag elfogadta a helyzetet olyannak, amilyennek az úrfi akarta. A cselédi sorsa nem engedte, hogy érzelmeket mutasson ki, szolgálóként engedelmeskedett a rangban fölötte álló úrfinak. Titkon azonban jól esett a fiatalember közeledése, a figyelem és a gyengédség, amit Jancsi iránta táplál ebben a pár napban – ha sejtette is, hogy nem lesz folytatása. Akkor azonban megijedt a helyzettől, amikor Jancsi a kezét intim játékra használta (az Anna ujjait a szájába vette és úgy ízlelgette).
   Vízyék hazaérkezése előtti éjjelen Jancsi már nem ment ki a konyhába Annához, ekkor derült ki, hogy ez a lánynak rosszul esett; hogy ő is érzett valamit Jancsi iránt. Ezután minden visszaállt a régi kerékvágásba, úgy tűnt, Jancsit egyáltalán nem érdekelte már Anna. Megkapta, amit akart, egy új élményt szerzett és ismét szórakozott, lányokkal flörtölt, Annát figyelemre sem méltatta.
   Ez kissé megváltozott, amikor a lány felfedezte, hogy teherbe esett. Ennek ellenére Jancsiban fel sem merült, hogy vállalja a felelősséget, hiszen abból bizonyára nagy botrány lett volna a társadalmi különbségek miatt. Csak a bajt próbálta megoldani azzal, hogy a terhesség elhajtására szolgáló szert odaadta a szolgálólánynak. Jancsi félt a felelősségtől, rettegett, hogy kiderül valami, amikor Anna a szer bevétele után csak nehezen tért magához.
   Az úrfi távolságtartása miatt Anna azt hitte, hogy az haragszik rá. Az nem derült ki a regényből, hogy szerinte miért haragudott volna Jancsi, de valószínűleg azt is ennek tulajdonította, hogy elköltözött a Vízyék házából. Egy kicsit megkönnyebbült, amikor a költözés után elvitte a maradék holmiját, és kapott tőle egy százast meg egy csomag sült gesztenyét, ami még meleg volt. Úgy érezte, hogy mégsem haragszik rá az úrfi. Talán azt remélte, hogy folytatódhat a titkos viszonyuk, ami valahová, vagy valakihez tartozást, kötődést jelentett volna a számára. Ebben a házban, ebben a családban ugyanis nem volt meg ez a biztonsága. Az előző helyén legalább Bandika kötődött hozzá és ő viszont, de itt csak egy kötelességtudó cselédet láttak benne. Valószínűleg ezért esett neki olyan rosszul, hogy Moviszternét látta Jancsival a bál éjjelén a fürdőszobában flörtölni. Elképzelhető, hogy az a felismerés, hogy már nem érdekli az úrfit többé, mint nő, ez válthatta ki belőle a megmagyarázhatatlan lázadó tettét. Olyan mértékű volt a kiszolgáltatottsága más embereknek, annyi közömbösséggel találkozott, a magzata elvesztése, a vágyainak állandó elfojtása miatt már lélektanilag nem tudta feldolgozni ezeket a dolgokat és tragédia lett belőle. A gyilkosság elkövetője fizikailag természetesen Anna volt, mégsem tekinteném bűnösnek, inkább áldozatnak. Azt hiszem erre szokták azt mondani, hogy a körülmények áldozata lett. A tudatalatti énje cselekedett, tettének súlyát akkor nem fogta fel.
   A bírósági tárgyaláson is csupa megaláztatásban részesült, még édesapja, nevelőanyja, rokonai is ellene fordultak, róla valótlan dolgokat állítottak. Itt is csak az öreg Moviszter állt ki mellette.
   Az emberek nem látták a nyilvánvalót, Anna iránt hiányzott belőlük a részvét és az irgalom.
   A regény végén feltűnik maga az író is családjával. Egy délutáni séta alkalmával Tatár Gábor két kortesével a Tábor utcán haladt el, ahol megálltak egy zöldkerítéses ház előtt. A kerítésen belesve meglátták Kosztolányi Dezsőt és családját és azon elmélkedtek, vagy inkább bírálták őt, hogy vajon a hírlap írója melyik politikai is oldallal szimpatizálhat – ebben egy kis öniróniát is éreztem.
   Számomra ez a történet három problémát is felvetett, melyek etikai problémáknak is tekinthetőek. Az egyik a politikai hovatartozás kérdése, tehát történelmi. A másik a gazdag és a szegény réteg viszonya, tehát társadalmi. A harmadik az vágyak elfojtása, tehát érzelmi.

   Válasz

3. A mű központi kérdése: Miért következik be a gyilkosság? A cselekmény 1919-ben játszódik, a bolsevista birodalom bukása napján kezdődik. Vizy Kornélt határtalan öröm tölti el a hír hallatán, mert a bolsevisták uralma alatt elhurcolták és a feleségét letartóztatták. Kosztolányi nem mondja ki véleményét az üggyel kapcsolatban, azaz távol áll tőle a politika. Vizyné egyetlen gondja a cselédkérdés, mert senki nem felelt meg neki. Amikor Ficsor megy megjavítani a csengőt, akkor az asszonynak rokonát, Annát cselédlánynak ígéri. Ficsor állása a bolsevisták bukása miatt veszélybe került és tudja, hogy az asszonynak mi a nagy gondja és ezzel az ígérettel akarja megtartani az állását. Amikor Anna megérkezik a házba akkor Vizyné látszólag rideg, érdektelen és már az első találkozásnál kiossza a lányt. Anna egy szót sem szól, csak némán tűri a megaláztatást. Olyan, mintha nem tudná magát kifejezni vagy mintha félne. Az asszony bizonytalansága miatt kaphatott Anna rengetek munkát és próbatételeket. Vizyék a maguk módján szeretik a lányt, de nem emberként, hanem gépként tekintenek rá. Szerintem ez Kosztolányi véleményét mutatja, hogy nem hisz az emberi egyenlőségben, de a lelki egyenlőség csak irgalommal és szeretettel érhető el. Véleményem szerint az író átlépi az úr-cseléd viszony ábrázolását. Nemcsak Annát kiszolgáltatottja a méltóságos úrnak, a függés kölcsönös. Újabb érzelmi zsarolások érik Annát, amikor Báthori feleségül kéri. Először Ficsor tiltja meg neki, mert az állása függ ezen. Másrészről pedig Vizyné látszólag belebetegszik, hogy a lány elmegy a háztól. Végül nemet mond nehéz szívvel. Ezután a család rokona Patikárius Jancsi megjelenik a házban. Az elején keresztül néz Annán, amíg egyedül nem maradnak. Anna szeretetigénye, szeretni akarása és Jancsi érzelmi zsarolása játszik szerepet abban, hogy végül enged az fiú csábításának. Anna várja és reméli, hogy ez a szerelem folytatódik, de Jancsi úgy cselekszik, ahogy a cselédekkel szokás: közömbösen, megvetően elfordul. Amikor megtudja, hogy Anna terhes, akkor kényszeríti a magzat elvetésére, gyógyszert ad neki. Szó nélkül veszi be őket. Szerintem ennek a fejezetnek a címe (Valami nagyon keserű) valójában metaforikus, mert nem csak a gyógyszer ízére utal, hanem Anna megalázottságára, csalódottságára, hogy gyermekét is elveszik tőle, akinek végre átadhatná a szeretetét. Vizynében és Annában egy közös van, hogy elvesztették a gyermeküket. Az asszonynál ezt a hiányt a cselédlány tölti ki. Annában akkor következik be a lelki törés, amikor Jancsit Moviszternével látja. A sok-sok bántást, sérelmet ez a jelentéktelennek tűnő szerelmi csalódás, árulás billentik ki Annát. A szegény – gazdag ellentét motiválja Anna tettét, de nem ad teljes választ a miértekre, mert maga se tudja, hogy miért. Talán őket hibáztatta, azért ami vele történt, az a rengeteg fájdalom. A gyilkosság után nem is menekül és utoljára a bíróságon találkozunk vele, ahol hasonló helyzetben van, mit az elején. Itt is vallatják, próbálják szóra bírni, de nem felel semmit. Lehet azért, mert nem tudta feldolgozni, hogy mit is tett. A tárgyaláson mindenki ellene vall, de csak Moviszter doktor úr áll ki mellette és világít rá az igazságra: valójában a gazdái nagyon is rosszul bántak Annával, hiszen úgy kezelték, mint egy gépet, élő robotot csináltak belőle. Az első és utolsó fejezet, mely keretbe foglalja a regényt.

   Válasz

4. Édes Anna – Olvasónapló / Reflexió
   Az Édes Anna olvasása közben azt vettem észre, hogy egyre jobban élvezem. Élvezem, mert ahogy haladt előre a cselekmény egyre izgalmasabb és érdekesebb lett, és a vége, amivel lezárult, az csak hab volt a tortán, mivel legelső olvasáskor éreztem, hogy a feszültség egyre csak nő, és valahogy ez meg is fog mutatkozni. A mű tetőpontján meg is történtek a gyilkosságok, melyek két fontos kérdést vetettek fel számomra: az első a gyilkosság miértje, a második pedig Anna ártatlansága.
   A regény a kommunizmus megbukásával indít, majd rögtön az úr-cseléd viszonyt mutatja be az olvasónak Katica és Vizyék képében. Katicát elbocsájtják tiszteletlensége, hanyagsága és a sok éjszakai szórakozása miatt, emiatt Vizynének újból egy cseléd kell. Ficsor, aki a kommunizmus bukása miatt félti az állását, elmegy megszerelni Vizyék csengőjét hosszú várakozás után, és bemutatja a balatoni Édes Annát Vizyéknek, mint lehetséges cselédlány.
   A történet igazából itt kezdődik, és Annára fókuszálva mutatja be ezután az ő történetét a családnál. Rengeteg kérdést, és erkölcsi problémát vet fel Vizyék viselkedése Annával kapcsolatban, mivel az olvasó azt hinné, hogy szeretik Annát, mint embert és megbecsülik, de valójában sokkal több van a háttérben. Kezdetben ugyanis Vizyné megveti a lányt és rideg viselkedést demonstrálva meg is alázza, de később látva, ahogyan dolgozik „megszereti” benne a dolgozó gépet és akkor sem engedi el a tökéletes cselédet, amikor megkérik a kezét Annának, betegséget színlelve és hisztérikusan tiltakozva. Ficsor csak ront a helyzeten azzal, hogy marasztalja ő is Annát Vizyéknél, még mindig féltve állását a családnál, és csak így sikerül meggyőzniük a cselédet. Vizyné és Anna között sokkal több, mint úr-cseléd függés alakul ki, melyben Vizyné nem engedheti el az ő tökéletes cselédjét, mely már lassan az elvesztett lányát szimbolizálja, Anna pedig nem mehet el, illetve kiszolgáltatott és alárendelt Vizynek és Vizynének. Anna számára a függés, a szabadság elvesztése, az elnyomottság, és az elvett szerelem épp elég indok arra a tettére, hogy Patikárius Jancsi személyében találjon magának egy „hamis szerelmet”, hagyja magát elcsábítani és teherbe ejteni, majd látva, ahogy Jancsi és Moviszterné flörtöl, lelke összeroppan és bekövetkezik a gyilkosság.
   Épp emiatt nem lehet konkrét és egyszerű okot adni a gyilkosságnak, mert rengeteg kisebb tényező befolyásolja Anna tettét, és lényegében az egész folyamat olyan, mint amikor egy lufit fújunk fel, de a sok belefújt levegő miatt az kidurran. Véleményem szerint a legvalószínűbb indok, hogy a gyilkosság jelentheti egy lelki trauma végét, mert Anna sosem fejezte ki az érzelmeit, elnyomta azokat, és a tudat alatt összegyűlt dühe és szomorúsága gyilkosságban valósult meg (Kosztolányi ebben fejezhette ki a freudi elmélet iránti egyetértését). Édes Annát bíróságra viszik a haláleset után, ám csak Moviszter áll ki mellette, szerintem szimbolizálva Kosztolányit, és az ő egyetértését Anna sorsával és tettével kapcsolatban.
   Anna ártatlanságát sokféleképpen lehet értelmezni, és igazából csak egyéni nézőpont kérdése, szerintem ha Anna szemszögéből nézzük a dolgokat akkor teljes mértékben ártatlan és érthető, miért csinálta azt amit, ám ha külső és tudatlan szemmel nézzük (ugye Annának nagy híre volt, mivel ő volt a legtökéletesebb cseléd a környéken), akkor elítélhetjük őt, mert két ember meggyilkolása súlyos bűn, és nincs olyan indok ami ezt kiválthatja, mivel az erőszak sosem lehet megoldás. Személyesen én egyetértek Anna cselekedetével, és meg is tudom érteni azt, hatalmas traumán mehetett keresztül, ami ebben nyilvánult meg, még ha akaratán kívül is tette a gyilkosságot.
   A művet én csak ajánlani tudom, mivel rengeteg rejtett utalás, és értelmezhetőség van mind történetben, és mind értelmezhetőségben, de ha ezeket nem is nézzük, akkor is egy izgalmas, mély, és élvezhető műről beszélünk.

   Válasz

5. Édes Anna reflexió

   Az Édes Anna számomra egy elgondolkodtató, meg nem magyarázott történet. Az események dacára, és a kommunizmus végére, a Vizy család problémái továbbra is fennállnak.
   Vizyné tisztában van vele, hogy férje megcsalni jár el, cselédjük, Katica sem végzi jól munkáját. Irigykedik is Vizyné Moviszterékre és Drumáékra, jó cselédjeik miatt. Talán már ez is egy probléma, hogy jobb akar lenni a házban lakóknál. Mikor Ficsor úr felajánlja Annát, mint új cselédet, Vizyné örül neki. Meg is figyeli Annát, és cselédkönyvét is elolvassa. Sokáig húzódik az új cseléd érkezése, de megtörténik. Látják rajta már első napján, hogy törekvő és szorgalmas. Több próbatételen is átesik, kiderül, hogy nem lop. Megbízható. A második házavató esten annyit emelnék ki, hogy Moviszter már itt jól vélekedett a cseléd-úr kapcsolatról, amikor Anna nem kér a piskótából. Annának nehéz, elnyomásban él. Csak a munkája fontos neki. Azt mondanám, főként az emberi kapcsolatok, és az emberi elnyomás bemutatására szolgál a mű. Több kiútja is lehetne Annának, amely talán nem ezt a végkifejletet eredményezte volna. Az egyik a pár napos Jancsival átélt szerelme, amely sajnos nem nyert viszonzást. A másik, ha nem hallgat Jancsira, és nem veteti el gyermekét, a harmadik pedig a kéményseprő, Báthory eljegyzése. Utóbbiról Vizyné beszéli le. De talán ezek akármelyike kihúzta volna Annát az elnyomásból. Sajnos nem így történt. A műben a Vizy úr előléptetése miatt szervezett est volt a legmeghatározóbb. Vizyiné kérése ellenére Anna nem feküdt le, hanem evett, majd belopózott egy konyhakéssel a szobájukba, és leszúrta a házaspárt. De vajon miért? Moviszter nézőpontja szerint az elnyomás, és az emberbe nem nézés miatt. Hogy igazából nem Annát, hanem a munkáját szerették. Ez a nézőpont megnyilvánul a házavató jeleneténél, mikor hosszasan vitáznak a cselédek problémáiról.
   Szerintem a szereplők kapcsolata sem baj nélküli, hiszen már a Vizy házaspárnál is jól érzékelhető, hogy nincs minden rendben. Főleg annál a jelenetnél, mikor Vizyné korábbi cselédjükről panaszkodik, de Vizy urat a munkája jobbam foglalkoztatja. Illetve annál is, mikor az úr eljár otthonról. Többször megfigyelhető a köztük lezajló kommunikáció problémája. Az is egy szempont, hogy Vizynét igazából csak a saját boldogsága érdekli. Nem foglalkozik Moviszter véleményével, sem azzal, amit Anna szeretne. Minden áron maga mellett akarja tartani őt.
   A gyilkosság oka az, hogy Anna sokáig tűr. Már korábban is minden első kérésre megtesz, de nincs saját élete, csak a munkája, ahol sokszor érezheti magát megaláztatottnak. Talán ha a fentebb említett egyik kiskapun sikerül elszökni a munkája adta problémák elől, nem ér ilyen tragikus véget a mű. A tárgyalások során is csak Moviszter és cselédjei védik Annát, amely kevés a 15 év fegyházbüntetés meg nem születéséhez. Mindezt, talán nagyban befolyásolják az 1919 évi események, és Kun Béla menekülése.
   Már Anna megfigyelésénél sejthető, hogy nem lesz pozitív végkimenetel. Túl sok a jó vélemény a cselédről, és nem véletlenül volt annyira félénk. Vizyné is sejt valamit, de ennek ellenére megtetszik neki a cseléd. Továbbá az is sokban befolyásolja a gyilkosságot, hogy Anna sok mindent eldobott a Vizy család miatt. Talán a legnagyobb ilyen a házasság, és a boldog jövő semmibevétele, csak azért, hogy úrnőjének jó legyen.
   Összeségében, számomra elgondolkodtató volt a mű. Elgondolkodtató, hogy megéri-e mindent eldobni, és elnyomni, csak azért, hogy más elvárásainak megfeleljen valaki? Előbb-utóbb, valamilyen formában mindenkin kicsapódik ez. Az elnyomottság és megfelelni vágyás sosem jó. Ha magunknak nem felelünk meg, hiába minden.

   Válasz

6. Kosztolányi Dezső: Édes Anna
   Olvasónapló
   Számomra érződött Kosztolányi célja a művön. Az író első sorban a női nem akkori hátrányos helyzetére szándékozott felhívni a figyelmet egy cselédlány szempontjából, aki már nem bírta tovább Vizyné elnyomását. A tudat alatti kényszeres helyzetéből adandóan végül Anna öntudatlanul gyilkossá válik. Ez Sigmund Freud (Pszichoanalízis) felkapott elmélete alapján épül fel a, vagyis Anna belső vívódásai – könyvben ezt szagokkal jelenítik meg, míg ez nem volt megvalósítható a vásznon, s ezért ott madár (pl.: galamb-szabadságé) metaforákkal cserélték ezt. Anna kapcsolati köre is a modern lélektan ékes példája, és az első erotikus élményének következményei is e köré építenek. Munkájának lenézettsége is ezt tükrözi nekem, Jancsi aktus utáni viselkedése is igazán rosszul hatott Annára, hisz élvezeti cikknek tekintette, és nem szerelemként fogta fel mindezt. Ez az utólagos történés, felismerésem szerint kivételesen rossz dolog, rosszul is érintett. Ebből adandóan a kitörési lehetőségei csökkentek, sőt teljesen elvesztek. Nem vállalhat gyereket, és férjhez menni sincs esélye. Vizyné rögeszméjévé válik a tökéletes cselédkép, ami a lány személyében valóságossá vált a szememben, ám ez akadályozza meg abban, hogy tökéletes ember is lehessen.
   Felkavaró volt olvasni egy ilyen szintű elnyomásról, mert így úgymond szemtanújává váltam egy ilyen szokatlan megközelítésének ezen mai problémának. Jelenleg is tudok olyan országokról, ahol még ez folyik, és ott ez általános helyzetnek is nevezhető. Ez sajnos igaz, így Kosztolányi regénye születik felfrissített nézőponttá újjá bennem. Vizy Kornél karaktere gondolkoztatott el igazán az Édes Anna-ban történtek sokoldalúságáról. Ugyanis Ő teszi háborodottá Vizynét, aki így aztán mélyebb problémákba száműzi Annát, akit nem mellesleg Jancsival megejtett közös élményük sem tett amúgy boldoggá. Belegondoltam tehát, hogy Vizy Kornélból következtek rá a megtörtént dolgok, mármint a könyvben feljegyzett bonyodalmak, és párbeszédek. Anna karakterének igazi ereje, e szenvedések viselésében rejlik. Elképesztő miként bírja ezeket egyre csak tovább, és a végén pedig ahogy megszakad a cipelt teher alatt. A remélt sokk megtörtént, Anna gyilkossá válása egy hatalmas felütés volt a monoton alá rendelések után a társadalmi ranglétrán. Végül mégis, a logikus következmények alapján ez Anna tette öntörvénykezés, és nem nevezhető igazságnak. Személyes véleményem szerint ennek meg sem szabadott volna történnie, és az én elveim azt diktálják, hogy helytelen egy effajta elnyomásnak a létjogosultsága.

   Válasz

7. Édes Anna elemzés

   A regény 1919 -ben kezdődik a tanácsköztársaság bukása előtt. Ezzel politikai keretet ad a műnek ugyanis az utolsó fejezetben a saját politikai hovatartozását latolgatja.
   Vizy Kornél és Vizyné életébe csak a 6. fejezetben csatlakozik Anna a régóta várt tökéletes cseléd. Az előkelő családokban amúgy is fontos a cseléd szerepe mert egyfajta minősítésnek számít de Vizyné különös hangsúlyt fektet erre a kérdésre. Az életében minden nehézséget a cselédeken vezet le, talán a lánya elvesztése óta ilyen. Anna egy ismeretlen csapzott dísztollas madárhoz hasonlította. Tudni kell, hogy Anna nem önszántából jött ide hanem Vizyné csábította el Bartoséktól mert hallott a jó híréről. Eleinte a gyomra is felfordult az új helytől és nem is nagyon evett „…csak azt tudta, hogy már az első pillanatban ki akart szaladni, …”. Vizyné látta, hogy a lány fél ezért megígérte neki, hogy vásárol neki új ruhát és esetleg varrást is tanulhat, ha elszegődik hozzá és jól dolgozik. Megígérte, hogy jó sora lesz nála. Anna kiválóan dolgozott semmi kivetni való nem volt a cselédségében, sőt híre ment milyen tökéletes cseléd. Az ígéretből mégsem lett semmi egy ruhát sem kapott, a kettő közül amit hozott az egyik szinte teljesen el is kopott. Szerintem ezzel azt a jelezték Anna felé, hogy nem becsülik meg a munkáját, természetesnek veszik a hihetetlen szorgalmát és nem veszik emberszámba, mégcsak dicséreteket se nagyon kap.
   Patikárius Jancsi Vizyné unokaöccse egy kicsapongó, komolytalan úrfi egy időre hozzájuk költözik. Eleinte csak cselédnek tekinti Annát szinte rá se néz. Először akkor figyel fel rá mikor Vizyék elutaztak pár napra és mezítláb vasal. Vonzalmat kezd el érezni iránta és esténként átmegy a konyhába hogy, az ágyába bújjon. Finoman bánik a cseléddel és talán mintha szerelmet is érezne iránta. Annának jól esik, hogy valaki gyengéden bánik és törődik vele de erre csak az utolsó éjszaka (Vizyék visszatéréséig) jön rá. Ámde cseléd lévén nem viszonozhatja a vonzalmat, semlegesnek, alárendeltnek kell maradnia. Ezután a négy éjszaka után Jancsi úgy kezeli Annát, mint régen. Csak egy cseléd, talán ezért is vonzódott iránta mert izgalmasnak talált egy alacsonyabb rendűvel hálni.
   Kosztolányira nagy hatással volt Sigmund Freud pszichoanalízise, miszerint az elfojtott érzelmek nagy kárt okoznak tudat alatt és esetleg ki is törhetnek váratlanul. Anna gyilkosságágának is ez tudható be. A rengeteg megaláztatás, semmibevevés és alárendeltség.
   Nekem különösen tetszett a regény a nézőpontok változatossága és Kosztolányi izgalmas, nagyszókincsű fogalmazása miatt. A narrátor mindig több szempontból is leírja az eseményeket. Szerintem a mű társadalmi (alá- fölé rendeltség) és pszichológiai (elfojtott érzelmek) problémája a mai világban is aktuális.

   Válasz