Tényleg ritkán tudom elmondani a kötelező olvasmányokról, vagy bármiről, amit a tanterv előír, hogy tetszik, és bele tudom magam képzelni a főszereplő karakterébe. Különösen a fenti három novella tetszett, ezekben ismertem a mi osztályunkra leginkább. Bauer karaktere, és gondolkodásmódja nagyon hasonlít a mai iskolai mindennapokra, amit így 3 itthon töltött hónap után igazán szívesen olvasunk, és gondolunk vissza a „békeidőkre”, és egyben a jövőre is, amikor a suliban, és nem egy képernyő előtt ülve sajátítjuk el az új ismereteket (Polgár Bálint)

A jó tanuló felel

Az osztályban kínos csend. Mindenki az ítéletet várja, hogy ki lesz a mai első felelő. Ilyenkor többféle álcázási technika figyelhető meg: van, aki mindenféle mással foglalatoskodik, hogy ne keveredjen gyanúba, de van, aki nagyra nyílt szemekkel bámul a tanárra, hogy kellemetlen helyzetbe hozza, és ezért válasszon inkább mást. A mai első felelő végül Steinmann lett, az osztályelső. A tanár be is ígér neki egy különleges feladatot, elvégre ez egy különleges alkalom. A kúp helyett végül egy csonka gúlát kap, de hangjában hallatszódik a magabiztosság és a határozottság, ő mindig felkészült, neki nem tudnak olyan feladatot adni, amit ne tudna megoldani. A felelés egész közeli beszélgetésbe megy át, a tanár és diák szinte félszavakból értik egymást, mire a tanár ráeszmél, hogy épp egy felelés folyik, így gyorsan véget is vet neki, így az osztályelső leül.(Polgár Bálint)

A jó tanuló felel – Az elnyomás

A példakép, az ideál. Aki mellett nem érezzük magunkat méltónak a közös levegő szívására sem. Hiszen ő értéket képvisel. Egy olyan fensőbb hatalom, amihez nekünk közünk sem lehet, csak megfigyeljük. Az irigység, ami demotivál, lekicsinyít, elsüllyeszt. Ezt testesíti meg a jó tanuló, Steinmann. Közös félelmünket, hogy más jobb, értékesebb, nagyobbra hivatott nálunk.

Míg mi elbújunk a világ elől és a padba süllyedünk, ő bizonyítja, hogy lehet ezt másképp. Az ellenség (tanár), lehet a barátunk, akivel tisztességes párviadalt vívunk, szimplán tiszteletből. Önbecsülésünk álomképe. Míg ő felel, mindenki vágyakozva, álmodozva tekint rá. „Ó bár én lennék ez a személy, akire mindenki úgy felnéz, és aki a földi törvények felett áll”. Ez az érzés hatja át a rövid mozzanatot, melyet ez a novella megörökít. Itt nem a háborút példázza, hanem mindennapi életünk kételyét. A bizonytalanságot, hogy vajon érdemesek és egyenlőek vagyunk-e embertársainkkal. Az önbecsülés lélektana ez. (Kovács Dániel)

A rossz tanuló felel– A szégyen

Ez a novella a rémálmainkat testesíti meg. Azt a helyzetet, amiben egyikünk sem találja magát szívesen, ám sajnos néha belekényszerülünk ebbe a szerepbe is. Bármennyire is igyekszünk, nem kerülhetjük el azokat a helyzeteket, amikor kiderül, valamiben gyengék vagyunk, valami nem megy nekünk, s valljuk be, ez nem egy kellemes érzés. Senki sem szeret gyengének látszani. Ebben a helyzetben találja magát főszereplőnk is, akinek már az is lidércnyomás, amikor meghallja a nevét. Nem hisz a fülének. Már a státuszához kapcsolt jelző is mutatja, hogy ő egy olyan elnyomott személyiség, aki gyakran találja magát ebben a szituációban. Kétségbeesetten próbál megfelelni a követelményeknek, miközben azon gondolkodik, hogyan is menekülhetne meg a szégyentől. Ellenben helyzete kilátástalan. Megalázkodik hát kortársai és tanára előtt, mint ahogyan sokszor mindannyiunkat kényszerít ilyen helyzetbe az élet. (Kovács Dániel)

Eladom a könyvem

Ez a novella arról szólt, hogy a kisfiú el szerette volna adni a tavalyi telefirkált, lapokkal hiányos könyvét, hogy tudjon édességet, vagy csúzlit, vagy valami kis apró dolgot venni. Miközben megy a boltba, vagy éppen már a boltban van, a fejében lejátssza, hogy hogyan alakulhat a boltos és közte a párbeszéd. Hogy vajon mennyit fog fizetni, s először is, sokat fog érte kérni, vagy plusz hússzal többet kér majd, mint amit a boltos ajánl. Később már kétségbeesve a fejében nagyon kevés pénzért is odaadná, realizálva a boltos személyiségét, a könyv állapotát, de abból még egy mozi sem jönne ki. A boltos mindeközben mással beszélget és levegőnek nézi a fiút, majd végül mond egy árat, amit rettentően kevésnek tart a fiú, s inkább a stilisztika könyvét nyújtja oda, ami új, s abban az évben szüksége is van rá, de mivel így sokkal többet kaphat érte, végül eladja azt. Nem sokkal később megbánja tettét, s másnap vissza akarja vásárolni. A narráció érdekes, a kisfiú összes gondolatát hallhattuk, ami először érdekes volt számomra, de igazán szórakoztató.(Domán Zsófia)

Elkéstem

Az „Elkéstem” egy igazán érdekes novella, mely teljesen leírja a diákélet szépségeit, és azokat a dolgokat, melyekre minden diák úgy gondol, csak ő csinálja.

A történet egy diák szemén keresztül mutatja meg, milyen is az átlag középiskolai diák élete, illetve a csínyeket, és hogy ezeket a dolgokat miként méri fel, illetve próbálja meg megúszni. A történetben ugrál össze-vissza, illetve az egész napról gondolkodik, nem csak az első óráról, melyről lehetséges, késni fog. Felméri az esélyeket, és minél inkább racionálisan akarja felfogni a dolgot, a tanár, illetve a helyzet ismeretében. Az tetszik benne, hogy pontosan ezek a dolgok mennek keresztül minden középiskolás fején, csak egy kicsit modernizált verziója ezeknek, hiszen manapság be kell látni, elég más a helyzet. A vége is olyan, mint a valóság. A diák általában nem tudja véghez vinni a „mestertervét” és a szabálysértésből nem nagyon tudja magát kihúzni, és végül szembe kell néznie a következményekkel.

Igazán tetszett ez, és a többi novella is amit olvastam, mivel teljesen az én, és barátaim életét írja le lényegében. (Vajda Máté)

Elkéstem

(mint én ezzel a feladattal)

Főhősünk reggeli ébredése után rögtön olyan fajsúlyú filozófiai kérdésekre keresi a választ, mint a középiskolai élet értelme. Azon tűnődik, milyen furcsa véletlen, hogy az oktatási rendszer részeként élete egy fronton harcoló katona mindennapjaival vetekszik. Később rájön, hogy (valószínűleg, mint már a múltban annyiszor) most is az élet minden lehetséges aspektusát előnyben részesítette, az oly sok diáknak álmatlan éjszakákat okozó tanulással és/vagy leckeírással szemben. Szemei előtt úgy pereg le az előtte álló nap, mint haldokló előtt az elvesztegetett élet. Előkerül az egyik „kedvence”, a mennyiségtan óra. Egyetemi matematikaprofesszorokat megszégyenítő tudással számolja ki annak az esélyét, hogy túlélhet-e egy esetlegesen felmerülő felelést, avagy a fent említett professzori tehetsége felmondja-e végül a szolgálatot, hogy csatlakozhasson a már szintén említett katonákhoz a vesztőhelyen. Az utóbbi lehetőség egyre vonzóbbnak tűnik, ahogyan főhősünk realizálja, hogy a mai napra szükséges eszközök és feladatok közül szinte egyikkel sem rendelkezik. Erősen fontolgatja, hogy vajon lesz-e ideje az osztálytársai füzetéből lemásolni mindent úgy, hogy közben fél szemmel Vörösmarty verseket tanul, megmaradt ép eszével pedig a kamatos kamat végeláthatatlan gyűrűjéből sikerül-e valami kézzelfoghatót megértenie. Itt azonban megakad elmélkedésében, hiszen késésben van! Mindaz, amely itt eddig felsorolásra került semmi ahhoz képest, ami akkor történik, ha oda sem ér időben az iskolába. S már hiába kezd Usain Boltot megszégyenítő futásba, az elkerülhetetlent így sem tudja elkerülni. Tényleg elkésett! De nem, hátha a tanár még nem érkezett meg. Ám nincs szerencséje: Fröhlich, mint lesújtani készülő végzet áll a katedrán, az osztály pedig soha nem hallott csendbe burkolódzik. És csak azért, hogy a mai napból még véletlenül se származzon egy egészen kicsi jó sem, a tanár leül és felkészül a feleltetésre.(Koós Gréta)

Reggel hétkor

Ebben a novellában Bauer álmában járunk. Az álom a vekker hangjával kezdődik. A pillanat ismerős lehet számunkra is, felkeléskor végiggondoljuk, mi vár ránk a mai nap az iskolában, mi az, amit még nem készítettünk el a mai órákra. Így ment ez Bauer álmában is, aki szintén az aznapi tanórákat mormolta magában, és hirtelen eszébe jutott a földrajz feladat, hogy nem húzta ki tussal az országhatárt. Ekkor gondolta, amit mi is minden reggel gondolunk, öt perc még belefér, de eszébe jutott a felelés.

Ezután álmában már az osztályteremben van, ahol ő felel, és nem tudja Dánia fővárosát, de mindvégig váltig állítja, hogy „tanár úr kérem, én készültem…”. A következő pillanatban már ő a hadvezér, aki lerohanja Dániát. Mákossy tanár úr pedig a hadsegédje ként van jelen. Tanár úr nem tudja Dánia fővárosát, ezért Bauer elmondja neki, hogy Budapest lesz, miután elfoglalta, és Magyarországhoz csatolta.

Álmából Erzsi, a cseléd rázza fel. Ekkor derül ki, hogy az egész csak álom volt, és már nyolc óra van, így az iskolából is elkésett.(Polgár Bálint)

Hazudok

Már a cím is előrevetíti a mű cselekményének kiindulópontját. A történet az iskolában játszódik, ahol a főszereplő a narrátor is egyben.

Egyből az elején elkezdődnek a hazugságok, mikor a főszereplő gyerek először lakhelyéről hazudik egy barátjának. Majd ahogy telnek a napok, egyre többet, egyre jobban hazudik, például, hogy volt Amerikában egyedül, az apukájával rablókat kergettek vagy, hogy látja a Marst. Nagyon gördülékeny és érthető írás, hiszen egyik hazugságból bontakozik ki a következő. Végül egy vörös és fekete hangya háborúba keveredünk, melynek története napról-napra tovább szövődik. Az a bizonyos barát pedig mindennap jelentkezik az újabb fejleményekért.

Legjobban az utolsó mondat tetszett a műből, mert a szerző saját magán gúnyolódik, viccelődik, hogy emiatt az élénk fantáziája miatt lett belőle író. Számomra ez a mondat adta meg a hangulatát a történetnek. Ezzel vált érthetővé a szöveg.

Ugyanakkor ez a mű megmutatja nekünk azt is, hogy milyen élénk tud lenni egy gyerek fantáziája, némelyiknek talán jobban is, mint másoknak. Érdemes őket észrevenni, mert talán belőlük kerülnek ki a következő generáció költői.(Erdélyi Petra)

Tanítom a kisfiamat

Karinthy Frigyes Tanítom a kisfiamat című novellájában egy kisfiú próbálja megérteni a matematika feladatát, és az apától vár segítséget. Feltételezhető, hogy az apa idősebb és bölcsebb családtag lévén meg tudja neki magyarázni a megoldást.

Amikor az apa átveszi a gyerek helyét az asztalnál, bosszankodóan és fontoskodóan kezdené el a magyarázatot, de rájön, hogy húsz évvel ezelőtt a saját apja volt a helyében, méghozzá ugyanezzel a példával, de ő se tudta megoldani. Ebből következik, hogy azok a viselkedésminták, amit a gyerek fiatalkorában azoktól lát, akikre felnéz, végigkísérik az életüket. Gabi nagyapja ugyanígy nem tudta a feladat megoldását, de az egója nem engedte ezt kimondani, ennek lefedéseként pedig a gyereket okolta. Rendkívül káros az a mechanizmus, ha nem ismerjük be a saját hibáinkat, és úgy állítjuk be, mintha a gyerek butasága miatt nem jutnának a megoldásra. Az apja azt hitette el vele, hogy ezt a példát pofonegyszerű megérteni, ő viszont mégsem tudott rájönni, ezért az apa reményvesztetten otthagyta. Gabi későbbi életében azzal a meggyőzködéssel élhet ez után, hogy átlagnál alacsonyabb intelligenciája van, és reménytelen a fejlődére tekintő esélye. Az a cselekedetet, hogy az apa pontosan tudatában volt annak a ténynek, hogy ő sem érti a feladatot, de mindkét félre károsan hatóan a tekintélyét és „férfiasságát” védte, pedig Gabi viheti tovább a saját gyerekének, mert úgy tanulta, nem megengedhető, ha az apa beismeri gyengeségeit. Így folytatódik az ördögi kör.

Úgy vélem, fontos felszínre hozni ezeket a hibákat, mert a tudatosság gyógyító értékű. Karinthy pedig azzal, hogy ezt a novellát publikálta, sok ember megláthatja a saját helyzetét a történetben, és felébresztheti a felismerést, hogy valójában mi történhetett, és hogy mégis értékes és okos emberek.(Oláh Kinga)

Feladat:

Készíts képregényt  a kötet egy novellája alapján, a következő szempontok érvényesítésével:

• 8-9 képkockából álljon (az első a címet, az utolsó a készítő nevét tartalmazza)!
• A képek találóan ábrázolják az eseménysort, a szereplők legyenek jól beazonosíthatóak! (Nem a rajztehetség számít!)
• Minden képkocka tartalmazzon 2-3 mondatos narrátori összefoglalót, ismertetést és legalább két szövegbuborékot, amiből frappáns párbeszéd kerekedjen ki! (Itt a hangsúly a szöveg tömörítésén, a lényeg kiszűrésén van.)

Dolgozhatsz képregénykészítő programmal, de rajzolhatod a képeket te magad is, amiből aztán prezentációt tudsz készíteni.