A vers meghallgatható itt

Szempontok:

1. A cím értelmezése
2. Szerkezet
   Milyen szerkezeti egységekre osztható a vers?
   Mik a szakaszok kulcsszavai?
   Milyen napszak köthető a szakaszokhoz?
   Hogyan jellemezhető a vers beszélője a két egység alapján?
   Szerkezetileg mi a szerepe az utolsó két sornak?
   Értékrendszer
   Milyen szempontok szerint lehet csoportosítani az első szakasz javait?
   Milyen jelentések kapcsolhatók a kincs szimbólumához?
   Mit jelöl az itthon-otthon ellentét?
   Mi jellemző a vers világképére?
3. Versforma
   Vizuális elrendezés
   Verselés
   Rímek
4. Stílus
   Nyelvhasználat, szókincs (stílusárnyalat, hangulat)
   Szóképek
   Alakzatok
5. A vers helye az irodalmi hagyományban
   Milyen irodalmi műveket evokál (idéz meg) a vers szövege?

• A bor és kenyér motívum az európai kultúra egyik alapszövegére játszik rá
• A részletező leltár és a látszat mögötti elégedetlenség egy másik magyar költő versével lép párbeszédbe

Írd le reflexióidat a regénnyel kapcsolatban, legalább 200 szó terjedelemben! Segítségként néhány megközelítési szempont:

• A regény problémafelvetése (Szerinted milyen kérdésekkel foglalkozik elsősorban a regény: társadalmi, pszichológiai, a nőiség lényegét, megítélését érintő problémákkal? Esetleg emberi kapcsolatokkal, elnyomással, megalázottsággal?)
• Narráció ( A nézőpontváltások szerepe: Melyek azok a jeleneteket, melyek az egyes szereplők  nézőpontját közvetítik? Milyen többletet jelentenek ezek a mindentudó elbeszélői szerepkörhöz  képest? Milyen gondolatokat, érzéseket, benyomásokat tárnak fel? Hol jelenik meg a narrátori szólam?)
• Jellemformálás
• A szereplők kapcsolatrendszere
• A szereplők kommunikációja
• A gyilkosság lélektani okai
• A mű szerkezete (A mottó értelmezése, a történelmi események kapcsolódása a cselekményhez, a nyitó- és a zárófejezet értelmezése)
• A megalkotottság jellemzői (nyelvi megformáltság, szóképek, alakzatok szerepe, az előrevetítések, sejtető elemek jelentősége)

Érdekességek:

I. A mű alapötlete Kosztolányi feleségétől származott. Harmos Ilona  eljátszott a gondolattal, hogy jó lenne egy olyan cseléd, aki gondolkodás nélkül, gépiesen végzi a dolgát. Majd visszariadt, hiszen aki ennyire öntudatlan, esetleg képes valami “rémült cselekedetre”…

II. Kosztolányira nagy hatással volt Freud elmélete, aki szerint az emberi személyiség eleve megosztott, több rétegből áll:

1. Id
   Ez az ösztön-én, melynek célja az örömszerzés és a fájdalmak elkerülése. (Éhség, szomjúság, nemi ösztönök)
2. Ego
   A realitásért felelős énrész, mely megkeresi a szükséglet kielégítésének módját (pohár víz, étel, szex)
3. Superego
   Felettes én, ez a társadalmi szabályok, normák képviselője.  Feladata az elfogadhatatlan, agresszív, perverz ösztönkésztetések meggátlása az ösztönök kontrollálása, normákhoz igazítása. Módszere a bűntudatkeltés. (Gyerekkorban ezt a szülő képviseli, később helyét átveszi az önkontroll.)

Ha ezek a személyiségrészek nincsenek összhangban, belső konfliktusok keletkeznek, ilyen például az elfojtás. ennek az a lényege, hogy látszólag meg nem történtté tesz sérelmeket, traumákat.  De az elfojtott dolog a tudat mélyén megmarad, súlyos esetben átveszi az irányítást a test fölött,meghatározója, irányítója marad az ember tetteinek.

Ami az összefoglalásból kimaradt

Kosztolányi korai költészetének nemcsak a gyermekkor, hanem a játék is meghatározó motívuma. Ezt szemlélteti az Akarsz-e játszani című vers is, melynek zenei feldolgozását mellékelem.
És játék: magával a szöveggel…

A Fürdés című novelláról pedig továbbgondolásra érdemes szempontok hangzanak el Arató László előadásában.

A regény kompozíciójának vizsgálatához olvasd újra a mottót, valamint az első és az utolsó fejezetet!

A narrációs elemzéshez az Anna című fejezetből fogunk kiindulni:

• Keress olyan szövegrészeket, melyekben Anna nézőpontja érvényesül!
• Mely részek közvetítik Vizyné látószögét?
• Vajon mely mondatokkal ad hangot az elbeszélő saját véleményének?
• Milyenek voltak első benyomásaik a találkozáskor?

A következő kérdések Anna és Jancsi viszonyára vonatkoznak. A Vad éjszaka, a Szerelem és a Valami nagyon keserű című fejezetek alapján válaszolj!

• Foglald össze a megjelölt jelenetek közvetlen előzményeit!
• Jellemezd Patikárius Jancsit!
• Értékeld az Annával való kapcsolatát! (Miért akarja mindenáron megszerezni a lányt, hogyan viszonyul hozzá együttlétük alatt és után?)
• Értelmezd a következő, Jancsi nézőpontját közvetítő idézetet: „De már közös paplannal takaróztak, azzal a huzatlan, bordó gyapjúpaplannal, melyet Jancsi, noha Angéla néni tulajdona, oly idegennek és szennyesnek vélt, mint egy himlős beteg paplanát.”
• Hogy viselkedik Anna ebben a kapcsolatban?
• Hogyan értelmezi később az úrfi távolságtartását?

Értelmezd a művet a következő szempontok alapján:

• A vers szövegközti viszonyt teremt az első magyar szövegemlékünkkel.
• Konkrétan mely kifejezések utalnak vissza a középkori prédikációra?
• Vizsgáljuk meg a két szöveg felépítését!
• Miben különbözik a vers szemléletmódja a megidézett vendégszövegétől?
• Keresd meg a vers (gondolati magvát megfogalmazó) fókuszmondatát!
• Mi lehet a hétköznapiság szerepe a műben?
• Keress olyan szövegrészeket, kifejezéseket, szóképeket, melyek az ember egyediségére utalnak!

Szempontok a versfüzér értelmezéséhez:

• Mielőtt elolvasnád a szöveget, írj néhány gondolatot a gyermekkorról! (Miért volt jó gyereknek lenni, tekinthetjük-e ezt az időszakot a felhőtlen boldogság korszakának, milyen nehézségei lehetnek a gyermeki létnek?)
• A Mint aki a sínek közé esett alapján vázold fel a szöveg beszédhelyzetét!  (A lírai én nézőpontja, a megszólalás fiktív/elképzelt, megalkotott körülményei.)
• Miért tekinthető a kezdő és a záródarab alapján keretes szerkezetűnek a mű? (a Mint aki a sínek közé esett és a Menj, kisgyerek címűekről van szó.)
• Hogyan értelmezhető az “édes kisfiam” megszólítás, kire vonatkozik?
• Keress példákat mind a gyermeki, mind a felnőttkori látószög szövegbeli érvényesülésére!
• Értelmezz legalább öt szóképet a műből!
• Melyik stílusirányzat látásmódjához kapcsolódik a Mostan színes tintákról álmodom kezdetű rész? Milyen jelentéskörökbe illeszkednek az egyes színek, miért?
• Miben különbözik a “varangyos” rész a csáthi megközelítésmódtól?
• Hogyan viszonyul a vers beszélője a gyermekkorhoz, élethez, halálhoz?

(Kocsán Nikolett illusztrációja)

(Szűcs Kitti)