0

Dante: Isteni színjáték

A sötét erdőben

 

  1. Hogyan jellemzi az elbeszélő az erdőt?
  2. Mit jelképez?
  3. Útja során 3 állattal találkozik, gyűjtsétek ki ezek legjellemzőbb tulajdonságait!
  4. Milyen emberi tulajdonságokat jelképeznek ezek? 
  5. Mikor jut az erdőbe, miért?
  6. Hogyan értelmezhető ez az út? 
  7. Keress szövegből a sötétséghez és a világossághoz kapcsolódó utalásokat!
  8. Hogyan jelenik meg a szövegrészben a mélység és a magasság fogalomköre?

Tanulói illusztrációk a Pokolról

Dér Dorina:

received_m_mid_1398876498307_923cb9b67c2b3a2d88_0 (2)

Chlumetzky Lotti:

10157313_250419611808788_1007373497136005514_n (1)

Nagy Dóra:

10299069_250422195141863_9202970766303841678_n (2)

0

A szegény kisgyermek panaszai

Szempontok a versfüzér értelmezéséhez:

  • Mielőtt elolvasnád a szöveget, írj néhány gondolatot a gyermekkorról! (Miért volt jó gyereknek lenni, tekinthetjük-e ezt az időszakot a felhőtlen boldogság korszakának, milyen nehézségei lehetnek a gyermeki létnek?)
  • A Mint aki a sínek közé esett alapján vázold fel a szöveg beszédhelyzetét!  (A lírai én nézőpontja, a megszólalás fiktív/elképzelt, megalkotott körülményei.)
  • Miért tekinthető a kezdő és a záródarab alapján keretes szerkezetűnek a mű? (a Mint aki a sínek közé esett és a Menj, kisgyerek címűekről van szó.)
  • Hogyan értelmezhető az “édes kisfiam” megszólítás, kire vonatkozik?
  • Keress példákat mind a gyermeki, mind a felnőttkori látószög szövegbeli érvényesülésére!
  • Értelmezz legalább öt szóképet a műből!
  • Melyik stílusirányzat látásmódjához kapcsolódik a Mostan színes tintákról álmodom kezdetű rész? Milyen jelentéskörökbe illeszkednek az egyes színek, miért?
  • Miben különbözik a “varangyos” rész a csáthi megközelítésmódtól?
  • Hogyan viszonyul a vers beszélője a gyermekkorhoz, élethez, halálhoz?

11393759_851040531627829_1721854801047962063_o

(Kocsán Nikolett illusztrációja)

11348944_855713177856960_686330141_n

(Szűcs Kitti)

3

Csáth Géza novellái

Anyagyilkosság

Ez talán a szerző legismertebb novellája. Olvasd el a szöveget, és gondolt át a következő szempontok alapján!

  • Miért ölik meg a fiúk saját anyjukat?
  • Hogyan ábrázolja a novella az anya figuráját? (Keress a szövegből külső-belső tulajdonság-jegyeket, tárd fel Witmanné kapcsolatrendszerét!)
  • Hogyan viszonyul az elbeszélő az anyához?
  • Milyen előzmények vezetnek a személyiség teljes eltorzulásához? (Milyen fokozatai, állomásai vannak a világrend teljes felfordulásának? )
  • Mi a különös abban, ahogyan a narrátor ábrázolja a testvérpár tevékenységét?
  • Mit jelképez a tevékenységük helyszínéül választott padlás?
  • Miért kitüntetett jelentőségű a műben a bagoly megkínzása, elpusztítása?
  • Próbáld megfejteni a Witman-fiúk álmát!
  • Mi az örömlány szerepe?
  • Mi lehet a magyarázata, hogy a két kamasz hidegvérrel követte el a brutális anyagyilkosságot?

Film és novella

Nézd meg Szász János Witman fiúk című filmjét, melyet az Anyagyilkosság és A kis Emma alapján készített!
Írj esszét a novellák és a film összevetéséről!

Íme, néhány elemzési szempont:

  • Először is mutasd be röviden a szóban forgó filmet és a feldolgozás alapját képező irodalmi műve(ke)t!
  • A bevezetésben térj ki film és irodalom kölcsönviszonyára is.
  • Következhet a konkrét összevetés, melyben megvizsgálod a hasonlóságok, konkrét átvételek és az eredetitől való különbségek szerepét.
  • Hogyan viszonyul egymáshoz a film és a szöveg(ek) cselekménye? (Gondolj a fő cselekményszálra és a bővítmények szerepére!)
  • Miben tér el az anya filmbeli ábrázolása az eredetitől, mi lehet a jelentősége?
  • Mi a szerepe az utcalánynak és a cselédlánynak a filmben?
  • Mit szemléltet a “mostohaapa” figurája?
  • Mi jellemzi a fiúk filmbeli jellemábrázolását? (Emlékezz vissza, nemcsak nevet kapnak, de egyéni tulajdonságjegyeik is megmutatkoznak. Mennyire különbözőképpen viszonyulnak például az állatkínzásokhoz! Mi lehet az oka, hogy Ernő félelmei (és talán akarata) ellenére mégis részt vesz ezekben?
  • Értelmezd a bagoly-motívum filmbeli átvételét!
  • A dolgozat befejező része kitűnő alkalom, hogy véleményt alkoss a filmről és Csáth-novelláiról!
  • Összevetheted a rendezői interpretációt a saját olvasatoddal is! (Milyen rokon vonásokra, gondolkodásbeli eltérésekre figyeltél fel?)
  • E kitekintő részben említhetsz további Szász-filmeket vagy más, általad ismert irodalmi adaptációkat is.

Egy kis segítség az elméleti részhez: :)
Film és irodalom viszonyát a folyamatos párbeszéd jellemzi, mozgóképi rögzítés és az irodalom szövegalkotó, narrációs eljárásai, időkezelési módjai kölcsönösen hatnak ugyanis egymásra.
A filmek az irodalmi művektől alapvetően kommunikációs kódjukban különböznek, hiszen a film a nyelven kívül a kép és a hang adta lehetőségekre is épít, a metanyelv, a mozgás és a zene kiegészítő hatásairól nem is beszélve. (Ez természetesen nem jelent értékrangsort, egyszerűen csak cselekmény és narráció megalkotása technikailag sokrétűbb a mozgóképben, mint az írott szövegekben.)
A filmek speciális csoportját alkotják az adaptációk, a műalkotások filmes átdolgozásai. Ebben az esetben a két médium egymáshoz való viszonya különösen összetett, hiszen a film nemcsak az eredeti szöveget közvetíti, és annak cselekményét jeleníti meg mozgóképként, hanem egyszersmind interpretálja is a művet. Tehát nemcsak befogadó és műalkotás között jön létre párbeszéd, hanem a film is dialógusba lép a szöveggel. A befogadás folyamatában, az értelemképzésben jelentős szerepük van a kölcsönzések, a szó szerinti átvételek arányának és az eredeti szövegtől való eltéréseknek.
E hasonlóságok, különbségek a következő filmes kifejezőeszközökben érhetők tetten:

  • A filmszöveg, a (szereplők és/vagy a narrátor által) beszélt nyelv, párbeszédek.
  • A színre vitel, azaz díszletezés, világítás (fénytechnika), színészi alakítás, non-verbális jelzések (gesztikuláció, tekintet, mimika, testtartás, stb.), ruházat, smink, hajviselet, tér, helyszín. (Ezek a részletek, szemben az írott szövegekkel, a filmekben nem lehetnek elnagyoltak.)
  • A film narratív szerkezete:
    A nézőpont, látószög (Ki lát, honnan, hogyan. Ez akkor is érvényesül a filmben, ha nincs narrátora, csak éppen más technikai megoldásokat alkalmaz, mint az irodalmi alkotás.)
    A képi narráció: a film képi világa által felépített elbeszélésmód. (Az irodalmi műben a történet és az azt közvetítő beszédmód együttesét érzékeljük cselekményvalóságnak, a filmben mozgóképek hozzák létre e folyamatszerűséget.)
    Az idő- és térkezelése (lineáris cselekményfolyás, megszakításos,visszatekintő, stb.)
  • A képi felvételekhez, az operatőri munkához kapcsolódó hatások: szerkesztés, vágás, egymáshoz illesztés, plánok (beállítások).
  • A hangtechnika, effektek, hang és kép viszonya.

 

Álom-novellák

Érdekesség:
Csáth írásművészetére nagy hatással volt Freud pszichoanalízis-elmélete. Nemcsak olvasta, népszerűsítette is az osztrák pszichiáter elképzeléseit, Álomfejtés című művét például külön tanulmányban ismertette Az élet című folyóiratban. Ennek a könyvnek az volt a felismerése, hogy az álmok nem transzcendenciával kapcsolatos képződmények, hanem egyfajta emlékezési folyamat. Freud cáfolja, hogy az álmok a külső  hatalmakkal, istenséggel való kapcsolat színterei lennének, vagy közük lenne a jövendöléshez.  Szerinte az álomképek tudatalatti vágyainkból, az ébrenlét során teljesületlen kívánságainkból, emlékeinkből tevődnek össze. (Sokszor olyasmire is emlékszünk álmunkban, ami elzárkózik éber emlékezetünk elől.) Az álmodó képekben gondolkodik, és azok az asszociációk, melyek összekapcsolják az álomképzeteket egymással, mások, mint azok, melyek az éber gondolkodásban működnek.

Keress további érdekességeket az álmokról! 

Olvass sok-sok Csáth novellát! (Ajánlom figyelmedbe az álmokkal kapcsolatos szövegeket, többek között A varázsló kertjeA békaA délutáni álomA Józsika és a Hegyszoros című írásokat!)

 

 

4

Ady átdolgozások

Irodalmi karikatúra:
Stílusimitáció; egy-egy szerző modorának, beszédmódjának humoros utánzása. A parodizálhatóság mindig az egyediség és az eredetiség ismérve.

Karinthy Frigyes Így írtok ti című művében több magyar és külföldi író beszédmódját figurázza ki, többek között a nyugatos kortársaiét is.
Olvassátok el az Ady-költészetet megidéző írásait!

  • Mi a komikum forrása ezekben a paródiákban?
  • Mi a feltétele annak, hogy humorosnak érezzük a kötet darabjait?

Parafrázis:
Egyfajta intertextuális játék, egy-egy mű átdolgozása, átírása.
Ha egy alkotó életműve hosszú időn át hivatkozási, átdolgozási alap, az hatástörténeti jelentőségét mutatja. Újabban az internetes kultúra hatásairól szóló beszédben is megidéződnek jellegzetes Ady-motívumok: Fűzfa Balázs például Google és Magoogle fiaiként hivatkozik a digitális nemzedék tagjaira, Milosevits Péter pedig a technológiai újítások okozta töredezettségről írja, hogy “minden egész eltörött, de valamennyi darab elérhető egy gombnyomás segítségével”.

Vajon melyik gyerekdalt költi át a következő szöveg Ady stílusában?

Varró Dániel: Változatok egy gyerekdalra
(részlet)

Álltam a Pusztán, álltam állván,
Kérődzve, bőgve, búsan, árván,
Mikor, hahó,
Rámtörtek csülkös kis zeuszok.

Hej, szájas kis töpörtyü-borjak,
Mi kéne, hé, rátok tiporjak?
Ahol a Tej,
Oda szaladnánk lakni mi is?

Rátok dől e rozoga pajta,
S én ősi, szent, keleti fajta,
Én féljek, én?
Tudjátok ti, hogy én ki vagyok?

Nem holmi senkik tarka fattya,
A Mammon volt anyám ükatyja,
Hej, piszkosok,
Nekem aranyból van a fülem.

És kacagtam, rengett a Puszta,
Fülét, farkát gyáván behuzta,
S futott, hahó,
Futott a csülkös boci-sereg.

Mely Ady-verseket hozzák játékba a következő parafrázisok?

Parti Nagy Lajos: Őszológiai gyakorlatok
(részletek)

“szem utóda
szem boldog ősze
nem vagyok szent kinek
nem vagyok szent kinek
mondta a pősze”

„útra kelünk megyünk a gőzbe
izzadva sírva kergetőzve
csak ami jár csak ami jár
beutalatlan fakultatíve
hideg ebédet s uzsonnát víve
dúlnak a csókos ütközetek
kis Nagybetű is jár tán nékünk
akik az élet héján élünk
kifogyatollal szerelmesen
hazafelé ha száll a búszunk
egymás Colába belehúzunk
s büfézünk az őszi avaron”

Orbán János Dénes: Verecke híres útján, át Kocsárdon

Verecke híres útján zöld Trabanttal,
alig ötvennel kavarom a port.
Rivall a rádióból az újmagyar dal,
az ólmos benzin füstje áthatolt
a zárt ablakon. Hát így, akaratlan,
fakadt a könny a Kárpátok alatt,
holott mindég mindenről elmaradtam,
mi megható, s lelkemnek szárnyat ad.

Ki mindég és mindenről elmaradtam,
a múltból élek, mit nem éltem át.
Verecke útján almazöld Trabantban
keresek mestert,
tanítványt,
hazát.

 

S míg poroszkálok, ötvennel, kortudatlan,
tudom : ha nem lelek,
még épp elég utam van.

Kocsárdon át az út bizonytalan,
esélyem van, hogy nagycsütörtököt
mond a Trabant, s míg jő a szerelő,
koszos motelben lehet rostokolnom.
Napokig késhet nem várt érkezésem,
s a fülledt hallban nem néz senki rám,
s szorongás fog el, szörnyü félelem,
ha kimerül rádiómban az elem.

És most csak eddig.
És Wagner maszkja nélkül.
S csak röpködnek az ars poeticák.
És én is én is én is én is én is !
De mostan épp rükvercbe váltok át.

Írjatok ti is Ady-paródiákat, keressetek műveihez kapcsolódó parafrázisokat!