27 thoughts on “A jó palócok”

1. Szegény Gélyi János lovai
   A főszereplő lelkiállapotának változása a műben

   Az alaphelyzetben megtudhatjuk, hogy Gélyi János és Vér Klára lagziba indulnak és a készülődés folyamatát mutatja be.

   János nagy gondot fordít lovainak ápolására, csutakolja, díszíti, szerszámozza őket, sörényükbe pántlikát fon. Érezhető, hogy ekkor még a légkör nyugodt, János élvezi, amit csinál, illetve egy kicsit büszke is. Eközben egy öregasszonyt vesz észre, aki feleségéhez jött és kihallgatja beszélgetésüket, amiből ugyan részleteket nem tud meg, de a lényeget igen: a lagziba menet találkozni fognak valakivel, aki valószínűleg Klárának udvarol és akkor fog arról dönteni, hogy fogadja-e a közeledést vagy sem.

   Ez természetes félelmet és kételkedést vált ki belőle, ami cselekvéseiben is látszik: remeg, nem tud figyelni tevékenységére. Megpróbálja megnyugtatni magát „ hiszem ha látom” alapon rendes férfihez illően, aki nem akar féltékenynek tűnni felesége előtt.

   Elindulásuk után János keveset beszél, őrlődik legbelül, nem nagyon válaszol Klárának, majd végül kiderül az igazság, mert valóban találkoznak a személlyel és Klára valóban jelez neki. Erre János felbőszül és elkezd száguldani lovaival a hegyszakadék felé. Sértettség és bosszúvágy vezérli.

   A lelkiállapot változást a táj változása is mutatja. A faluban csendes, a réten egyhangú, kopár, ami a vihar előtti csendet is jelentheti. A hegyszakadéknál bosszús, félelmetes, haragos.

   Válasz

2. Szegény Gályi János lovai
   Ebben a novellában két olyan személy a főszereplő, akiket már megismerhettünk egy korábbi regényben: Gélyi János, a molnárné csábítója, és Vér Klára, a most már megözvegyült molnárné. Ebben a történetben már Vér Klárával, mint Gélyi János feleségével találkozunk.
   A történet elején Gélyi János vármegye szerte híresen szép lovait szerszámozza fel boldogan. Erre a boldogságra utal, hogy ugyanolyan boldogsággal és izgalommal díszíti most a lovait, amikor más lagzijába mennek, mint amikor az ő menyecskéjét hozták a házhoz. Egyszer azonban figyelmes lesz felesége suttogására, amint valami valószínűleg titkos dologról beszél egy ismeretlen hanggal. Ekkor a féltékenység árnya ellepi szívét, keze elgyengül, hiszen az előző novellákból már mi is ismerhetjük Vér Klára könnyű természetét. Ekkor azonban még nyugtatja magát, hiszen nem kell rögtön rosszra gondolni, miért is ne bízna feleségében. Mégis inkább rákérdez, de csak félvállról, hogy ne tűnjön fel az asszonynak, mennyire is szorítja a szívét az imént hallott párbeszéd. Az asszonyt akivel Klára beszélt valószínűleg azért nevezi boszorkánynak, mert úgy érzi, ő hozta a sötét felhőt az ő boldog élete fölé, ő az ördög szolgája. Klára azonban csak viccelődésnek veszi, hiszen az öregasszonyokat szokás csúfolódva boszorkánynak hívni. Ekkor már az olvasó is sejthet, hogy valami nincs rendben, hiszen Klára nyilván hazudik, mikor azt állítja hogy csak élesztőért jött. Klára viszont valószínűleg nem tudja, hogy férje hallotta beszélgetésüket, hiszen könnyűszerrel hazudik neki. Ez még több okot ad Gélyi Jánosnak a gyanakvásra, ám még mindig nem szól semmit. Mikor elindulnak és nézi szép lovait, egy percre elfelejti bánatát, újra öröm járja át a szívét, ám mikor feleségére téved a szeme meglátja mellén a két mályvarózsát. Azt a két mályva rózsát, amit, mint egy jel beszélt meg az előbb említett boszorkánnyal. Gélyi János nem tudja pontosan mi a két rózsa jelentése, de sejtheti azokat. Ekkor már elönti szívét a féltékenység. Ezt a lelkiállapotot az író nagyon jól érzékelteti a tájleírással is, mikor a kenderáztatók vizét Gélyi János gúnyos szemeknek látja, a távoli hegyszakadékokat, pedig koporsóknak (ezeknek a koporsóknak még később lesz jelentőségük). A kenderáztatók említése sem jelentéktelen, ugyanis ez lesz az a helyszín ahol Vér Klára elejti valamelyik rózsáját. Amikor közelebb érnek, János meglát egy nyalka legényt és szinte ugyanebben a pillanatban lehull egy fehér rózsa Klára kebléről. Gélyi János fejében ekkor összerakódnak a kirakó darabjai: az ő távolléte alatt Klára ezzel a legénnyel fogja pótolni hiányát. Ekkor már nem gondolkozik, szíve teljesen kővé vált, híresen tüzes csődöreit bíztatja, hajtja tovább és a kocsi már szinte repül irányíthatatlanul, az előbb említett koporsók felé.
   A tragédia bekövetkeztét, hogy a négy ló vajon megállt e a halált jelentő szakadék előtt, esetleg kikerülték azt nem tudhatjuk. Az író csak egy sejtető elemet tesz a novella végére, miszerint a lovak megzabolázásának és irányításának lehetőségét elveti Gélyi János magától azzal, hogy eldobja magától a lovak gyeplőjét. Innen minden irányítás csak Isten kezében van.

   Válasz

3. A jó palócok
   Visszatérő szereplők jellemzése a műben
   Mikszáth Kálmán Jó palócok című művét mindenképp érdemes egyben elolvasni, nem csak szemezgetni az egyes novellákból, hiszen így az olvasó könnyebben részesévé válhat a cselekménynek. Esszénkben a mű elolvasása után nyert teljes képet mutatjuk be az egyes szereplőkről, utalva a novellákra melyekből a következtetést levontuk.
   Csuri Jóska: bakterként szolgált a bodoki faluban, illetve az ő dolga volt a harangozás. Mégsem ez teszi fontossá, hanem hogy egy keretet ad a novellagyűjteménynek, hiszen az író első és utolsó novellájában jelenik meg.
   Bede Erzsi: először a Bede Anna tartozásában ismerkedhetünk meg vele, ahol fehér liliomhoz hasonlítja a költő míg Szűcs Pali szerencséjében ,,rátartónak” titulálja, aki nem meg hozzá holmi szegénylegényhez. A gózoni Szűz Máriában szintén felbukkan és egy lyukas tallért adott Gughi Pannának, hogy kérje meg Máriát engesztelje ki édesanyát Szűcs Pali, szerelme iránt.

   Péri lányok: Péri Kata és Judit. Juditot a fiatalabb testvér aranyszőke hajával rabul ejtette a nős férfi, Csató Pista szívét. A férfi el akart tölteni egy éjszakát Judittal, de felesége rájött a románcra és levágta Judit haját, hogy megszüntesse a lány vonzerejét. Juditról még a Hová lett Gál Magdában tesz említést az író, mint szomorú sorsú elcsábított asszonyról.
   Bizi apó: Vagyonos ember, főként uzsorából szerezte pénzét. A mű elején büntette Isten mert szívtelen és gőgös volt, majd megbocsájt neki mikor magához veszi Andrist a ,,falu gyermekét”. Mikszáth megjeleníti nevét Szűcs Pali szerencséjében, hiszen Pali az ő rétjén át akar eljutni Bede Erzsihez. Felbukkan még a gózoni őszi búcsún is.
   Filcsik: Szívtelen, haragtartó, goromba emberként ismerhetjük meg aki nem képes a saját lányának megbocsájtani. Először A kis csizmákban tesz róla említést a szerző. ,, Fölteszem a bundámat egy ócska lajbi ellen, hogy jó lesz.” Ezt mondja Bizi apónak mikor az csizmát akar venni újdonsült pártfogoltjának. Valóban a bundáját mindennél többre tartotta, mint az a pogány Filcsikből kiderült. Azonban mégsem tartotta meg örökké a kabátot, hanem egy alvó koldusnőre és gyermekére terítette. Talán ezzel a tettel próbálta feloldozni magát az alól, ahogyan a lányával bánt.
   Tímár Zsófi: Igazán egyszerű, jóhiszemű, szertő asszonyként jellemezhetjük. Egyszerűsége abban rejlik, hogy A Timár Zsófi özvegységében hisz a babonákban, reméli ha az ollója esés közben a földbe szúródik illetve, ha a szarka a kerítésükre ül visszajön a férje. Jóhiszeműségére abból következtettünk, hogy megvédte Vér Klárát mikor férje megcsalásával vádolták. Szeretete pedig abban nyilvánult meg, mikor megtudja férje várja egyből rohan hozzá, pedig tudta jól, hogy egy másik asszonnyal csalta meg.
   Vér Klára: Igen csinos, vörös hajú mosolygós asszony. Sajnos nem szolgált rá Tímár Zsófi bizalmára, ugyanis megcsalta férjét Gélyi Jánossal majd hozzá is ment feleségül. Viszont ,,ami egyszer karika, gurul az”, így történt ez Gélyinével is. Megpróbálta megcsalni újdonsült férjét ám az rájött és belevezette kocsijukat a szakadékba. Vér Klára felbukkan még A gózoni Szűz Máriában mint búcsújáró, Bizi apóval, Filcsikkel és Tímár Zsófival együtt.
   A szerző: Magát a szerzőt is a novellagyűjtemény szereplői közé kell sorolnunk, hiszen azon kívül, hogy az egész műben E/3-ben mesél a történtekről, a Galandáné asszonyomban E/1-ben, saját tapasztalataként írja le a történteket. Megfigyelhető még, hogy ebben a műben gyermekkori visszaemlékezést olvashatunk.
   Kovács Maris gyermekével: Bár nincs konkrét utalás rá szerintünk ők azok akikre ráteríti Filcsik a bundáját. Ezért bukkanhatnak fel a sötétben A gózoni Szűz Máriában és ezért lehet sebes a nő karja.
   Összességében elmondható,hogy bár időrendben néha eltérnek az egyes szereplők felbukkanásai, mégis élvezetesebbé, regényszerűbbé varázsolják a mű cselekményét.

   Válasz

   • Nagyon tetszett, hogy elmerültetek a kötet szövegvilágában, az egyik novella nyelvi fordulatát alkalmazzátok is egy másik novella szereplőjének jellemzésében. Viszont novellák esetében nem költőről, hanem elbeszélőről vagy narrátorról beszélünk.

     Válasz

4. Mikszáth Kálmán „A jó palócok” című novelláskötetében a palóc nép babonás, szereti a misztériumokat, hisz az ördögben és rémlátásokban. A következőkben ilyen babonákról, gondolkodásmódról szeretnénk beszámolni.
   A néhai bárány – Ebben a novellában palóc hiedelemnek tekinthetjük a harangot, mert a babona szerint a haranggal szétverik a rossz időt, a vihart.
   Bede Anna tartozása – Bede Anna büntetését, Erzsi akarja letölteni, mert a népi hit világban a bűnös lélek így kaphat túlvilági nyugalmat. A bíró kegyes hazugsággal ejti a vádat, mert ismeri ezt a babonát.
   A Péri lányok szép hajáról – Megismerkedhetünk a palóc gondolkodásmóddal, mikor Csatóné levágja Judit haját, ezzel megszabadítva varázserejétől. A novellában megjelenik az olló is, amely babonás tekintetben valami rosszat, tragikus következményt sejtet. Az olló még később is szerepet kap a műben.
   A kis csizmák – E novellában több olyan babona is megjelenik, ami valami rosszat sugall. A Mária-kép és a piros kőkereszt is összetörik, miután Bizi apó uzsorakamattal szerezte meg vagyonát.
   Tímár Zsófi özvegysége – Ismét megjelenik az olló. „S mikor az ollóvarrás közben kiesett a kezéből, mindig felsóhajtott, ó, bárcsak a földbe szúródnék; mikor repülő szarkát látott az ablakból, mindig felsóhajtott, ó, bárcsak az ő kerítésükre ülne rá.” A kívánság babonaként jelenik meg, ha az olló a földbe szúródik vagy a szarka a kerítésre ül, visszajön a férj.
   A pogány Filcsik – A 15 novella közül e történet kilóg, mert Filcsik István egy pogány tót, és ezáltal nem hisz a varázslatokban, túlvilágban.
   A bágyi csoda – Az a hiedelem jelenik meg, hogyha Szent Mihály lovát elégetik, eső lesz.
   Szűcs Pali szerencséje – A négylevelű lóhere szerencsehozó ereje nagy jelentőséget kap ebben a novellában. Egy négylevelű lóhere megtalálása szerencsét vonz magával, de ha eltapossák megszűnik a hatása.
   Galandáné asszonyom – A boszorkányokkal kapcsolatos hitvilágot mutatja be. Aki december 13-án, Luca napján feláll Luca székére, láthatja a boszorkányokat, akiket csak máglyán égetéssel lehet megölni. A palócok tartottak a boszorkányoktól.
   A gózoni Szűz Mária – Babona szerint van olyan ember, aki kapcsolatot tud létesíteni Istennel és más túlvilági személyekkel.
   Két major regénye – Azt a gondolkodást ábrázolja, hogy ha valakit nagy öröm ér, az meggyógyul betegségéből.
   A „Királyné szoknyája” – Gyócsi Imre nem akarja eladni számára értéktelen hegyét. „Odanőtt a röghöz”. Ez is a palócok gondolatvilágát tükrözi: maradiak, ragaszkodnak ahhoz, amijük van.
   Szegény Gélyi János lovai – Gélyi János feláldozza lovait, akiket nagy odaadással, szeretettel nevelt, mert ha az övéi már nem lehetnek, másé se legyenek. Így gondolkozik felesége esetében is.
   A gyerekek – Major Anna ciberelevesébe közönséges só helyett tímsót tett. Ezt szégyenként éli meg, mivel a palócoknál a faluban elítélik, ha egy asszony nem tud főzni.
   Hova lett Gál Magda? – Gál Magda édesanyja megfenyegeti lányát: „Mert ha te azt a korsót összetöröd, vissza ne kerülj ide többé!” Magda ezt annyira komolyan veszi, hogy amikor eltöri a korsót nem is tér haza többet. Ez a szülők iránti tiszteletet jelképezi.
   Tehát összességében kijelenthetjük, hogy a palóc hiedelemvilág, gondolkodásmód nagy szerepet kap Mikszáth Kálmán novelláskötetében.

   Válasz

5. Mikszáth Kálmán Jó palócok című művében fellelhető számos babona, népi hiedelem. A palóc nép szereti a misztériumokat.
   Ez már rögtön az első novellában is megjelenik, amikor a falusiak szerint a harangszó hallatára szűnt meg a vihar. A Bede Anna tartozásában egy népi hiedelemmel ismerkedhetünk meg. Amikor Bede Anna az ítélet előtt meghal, az anyja utasított testvérét, hogy menjen és töltse le helyette a büntetést, s így szólt: „Eredj lányom, a törvény törvény, nem lehet vele tréfálni.” Ő azt hitte, hogy amíg a büntetés nincs letöltve, addig szeretett lánya nem lelhet nyugalomra a túlvilágon, mert a hiedelem szerint, akinek az élete során befejezetlen ügye marad, az halála után nem távozhat békében a mennybe.
   A balszerencsével kapcsolatos babonát A kis csizmák című mű jeleníti meg. Ez Bizi apóhoz fűzhető, akit folyamatosan szerencsétlenségek érnek. Úgy gondolja, hogy az Isten valamiért neheztel rá, ezért sújtja villámait a temetőben lévő kőkeresztre. Végelkeseredettségében így szól: „Ó te kifogyhatatlan Isten, mivel engeszteljelek meg?” A balszerencsének egy pár csizma vet véget, amit egy árva kisfiúnak szabat. Ekkor megkönnyebbülésében azt mondja: „Milyen messze van és mégis közel… Egy pár csizmával meg lehet járni egy óra alatt.” Ezen mondata az isteni megbocsátáshoz vezető útra utal.
   A palócok hiedelmében misztikus erőt társítanak az olló motívumhoz. A Tímár Zsófi özvegységében a nő úgy vélte, hogy a földbe szúródott olló a férfi visszatérését jelzi. Ezekkel azt sugallja, hogy a faluban elterjedt babona mindig igazat mond és ebben mindenki hitt. Az olló más novellában is megjelenik, mint például A Péri lányok szép hajáról című műben. Itt az olló jelenti Csathónénak a megoldást férje hűtlenségére. A szépséget a hajhoz társítja, ezért levágja férje szeretőjének búzakéve tincset. A hűtlenséghez kapcsolható egy újabb mű melynek címe A bágyi csoda. Vér Klári örök hűséget fogadott seregbe bevonuló férjének: „Előbb folyik fölfelé a bágyi patak, mintsem az én szívem tőled elfordul.” Ez a mondat a mű végére babonává vált, mert amikor a patak visszafelé kezdett el folyni már mindenki tudta, hogy vétkezett férje távollétében.
   Összességében az imént említett babonák a legjellegzetesebbek a műben, de ezen felül még más, a palócokhoz köthető hiedelem is megtalálható. Véleményünk szerint a Mikszáth által bemutatott népszokások tanulmányosak, mert valóság alapra épülnek. Az ilyen babonákat nem csak kitalálják, hanem több év tapasztalatából kikövetkeztetik.

   Válasz

   • Gondolom, tanulságosakat akartatok írni. Örülök, hogy a szövegeken keresztül közelebb jutottatok az ábrázolt közösség észjárásának kiismeréséhez. A befejezésben írottak alapján úgy tűnik, hogy mítoszokként olvastátok a kötet darabjait.

     Válasz

6. A jó palócok
   (A palóc régió ábrázolása a novellákban )

   Mikszáth Kálmán palócai falvakban éltek, ahol a novellák alapján igen különös furcsaságok jelentkeztek.
   Történelmi ismerek alapján a török hódoltság hatására a palócok dél felé vándoroltak, a magyarországi és szlovákiai Hont, Nógrád, Heves, Borsod történeti megyékbe. Legnagyobb városaik Eger, Miskolc és Salgótarján volt.
   A novellák Mikszáth Kálmán szülőföldjén, a palócság lakta vidéken játszódnak. Nem ritka az olyan olvasó, aki valóban létező falvaknak tekinti Bodokot, Gózont, Majornokot, Csoltót és valóban létező pataknak hiszi a Bágy patakot. Ezek persze kitalált földrajzi nevek, a térképen hiába is keresnénk őket. Mikszáth alakította ki ezt a képzeletbeli térképet, ahol A jó palócok történetei zajlanak. Azonban ez az illúzió tökéletes.
   A tizenöt novella amit a mű magába foglal ügyesen összemossa a valóságos és a kitalált helyeket. Az Ipoly, a Cserehát vagy Miskolc neve összeköti a létező helyszínekkel a mesebelit. Például A bágyi csoda a bágyi malomnál játszódik, Bodokbban játszódik a Galadáné asszonyom és Gózonban A gózoni Szűz Mária.
   Továbbá, azzal indít a mű, hogy a palóc nép babonás, szereti a misztériumokat, hisz az ördögben és rémlátomásokban.
   Bede Anna c. műben is bebizonyosodik, hogy a főszereplő mélyen hisz a túlvilág népies elképzeléseiben. Úgy próbálja biztosítani elhalt nővére nyugalmát „haló porában”, hogy „ne mondhassa senki, hogy adósa maradt: édesanyám a kárt fizeti ki, én meg a vármegyénél szenvedem el helyette azt a fél esztendőt” – vallja természetes lelki nyugalommal a bíróság előtt.
   A Tímár Zsófi özvegységében az olló mint babona jelenik meg „Mikor az olló kiesett a kezéből, mindig felsóhajtott bárcsak a földbe szúródnék.” Ez egy babona reménykedik hogyha az olló a földbe szúródik, akkor visszajön a férje, vagy váratlan vendég jön a házhoz.
   A bágyi csoda című novellában megjelenik Szent Mihály lovának babonája. A palócnép hitvilágában ennek elégetésével elő lehetett idézni az esőt.
   A novellafüzért záró, Hová lett Gál Magda? című írásnak egy közmondás a vezérlő elve: addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. Ez a novella is a szerelemről szól. Tudjuk, hogy abban az időben az emberek leggyakrabban a piacokon és a kutaknál találkoztak, és sok mindent megbeszéltek. Magdát anyja hiába nevelte szép szóval és fenyegetéssel: „Mert ha te azt a korsót összetöröd, vissza ne kerülj ide többé!” A lányt „Önkéntelen vitte ahhoz az átkozott kúthoz a lába, jobb, ha mondom: szíve.”
   Mikszáth Kálmán novellái alapján mi úgy gondoljuk hogy a hűtlenség, megcsalás is egyfajta szokássá vált a palócok között. A hűtlenség megjelenik A bágyi csodában, A szegény Gélyi János lovaiban is.
   A bágyi csodában a mindent tudó asszonyok locsogásából tudjuk meg, hogy a gyönyörű Molnárné milyen ígérettel engedte el férjét a katonáskodásba. Vér Klári kacérkodását Gélyi Jánossal így mutatja be: „Hátha az akácfa virága a kacsintása… Mindenkire hullatja, de olyan magasan nyílik, hogy nem lehet ágat szakítni róla…” Klári és János románcának beteljesülését a természet jelenségeivel közvetíti: „A füzesek, a sás, a mogyorófabokrok reszketve hajtják le fejeiket, s gúnyosan suttogják: fölfelé folyik a bágyi patak!…”
   A szegény Gélyi János lovaiban János lelkét gyötri mindaz, amit az istállóban véletlenül meghallott: „elszorult a szíve, megzsibbadt a keze, mindent visszájárul tett. Sötét sejtelem nehezedett a szívére Hallotta ő már valaha ezt a szelíd hangot ilyennek!” Tudta, hogy milyen volt Klári, és saját lelkiismeretét is próbálta megnyugtatni: „Fekete gyanúnak fehér ágyat bontson?” De az asszony szavai, hazudozása a lagziba menet még jobban felzaklatják Jánost, s amikor meglátja Klárin, hogy „nincs többé mellén a fehér mályvarózsa..” a hűtlenség egyértelművé válik.
   Beadandónkat a novellából idézett sorokkal próbáltuk színesebbé tenni. Mindezeket összefoglalván úgy gondoljuk, a palóc nép életét leginkább a babonák határozták meg. Ezért elképzelhető, hogy a palócok zárkózottabban éltek a különös babonák miatt.

   Válasz

   • Nem arról van szó, hogy a hűtlenség szokássá vált volna a palóc nép körében, hanem ez olyan téma, mely feldolgozásra vár az ábrázolt közösségen belül, ezért jelenhet meg visszatérő motívumként.

     Válasz

7. Mikszáth Kálmán: A jó palócok

   A palóc hiedelemrendszer (babona, gondolkodásmód)

   A novelláskötet egészére igaz az, hogy a palóc nép hisz a babonákban és a misztériumokban. Mikszáth a babonákkal színesíti a novellákat és egyben betekintést nyújt az olvasónak az akkori gondolkodásmódba, hiedelemvilágba. A következő novellákban más és más babonákat olvashatunk, ezt szeretnénk bővebben is részletezni:

   A néhai bárány – Ebben a novellában Bodokon nagy felhőszakadás van, ami a harangszóra szűnik meg. Azért tekinthetjük a harangot a novellában palóc hiedelemnek, mert a falu népe szerint a harangszó verte szét a rossz időt.
   Bede Anna tartozása – Bede Anna bírósági végzést kapott, ám mivel ő meghalt, az édesanyjuk a testvérét, Bede Erzsit küldi el, hogy letöltse a Bede Annára kiszabott büntetést. Azért kellett ezt megtennie, mert a népi hitvilágban egy ősi babona szerint a bűn átvállalásával a halott lélek nyugalomra lelhet a túlvilágon.
   A Péri lányok szép hajáról – Csató Pista szemet vetett Péri Juditra és nagy nehezen egy találkát is meg tudtak beszélni. Csató Pista felesége rájött és Péri Juditnak a hajáról azt gondolta, hogy varázsereje van, ezért ollóval levágja. Az olló a babonákban valamilyen tragédiát jelez előre. Péri Kata, akinek a szemszögéből a történetet megismerjük, veszi észre Csatónénál az ollót, ekkor ő is a babonára gondol, először nem fog gyanút: „No, ez bizonyosan babonát csinált most.” Az olló még később más novellában is megjelenik.
   A kis csizmák – Bizi apót folyamatosan bünteti az Isten, mert képmutatóan és gőgösen élte az életét. Lovait ellopják és fia is megbetegedett, de amikor egy árva fiúnak csizmát csináltatott, amire hazaért a lovai is meglettek és a fia is meggyógyult. Szerintünk ez a jótett helyében jót várj közmondásra utalhat.
   Tímár Zsófi özvegysége – Itt újra megjelenik az olló. Zsófit elhagyja a férje. Ezután egyre többször abban reménykedett, hogy egyszer a földbe szúródik az olló, mikor varrás közben kiesik a kezéből, és hogy a szarka az ő kerítésére ül rá. Azért reménykedett ebben, mert ezektől a babonáktól várt jelet arra, hogy visszatér a férje. Később Zsófi kívánsága beteljesül: a férje egy öregasszonnyal küld neki üzenetet: megbánta, hogy elhagyta, és bocsánatot kér. A férj azonban meghal mielőtt találkozni tudnának.
   A pogány Filcsik – Abban különbözik ez a novella a kötetben lévő többi novellától, hogy Filcsik István egy pogány tót, nem hisz a varázslatokban, túlvilágban, így semmilyen babona vagy hiedelem nem jelenik itt meg.
   A bágyi csoda – Vér Klára a molnár felesége volt és fogadalmat tett urának, miszerint: “előbb folyik fölfelé a bágyi patak, mintsem az én szívem tőled elfordul”. Az egyik este aztán a patak visszafelé kezdett folyni.
   Szűcs Pali szerencséje – Szűcs Pali talál egy négylevelű lóherét és ezért szerencséje lesz. Ez egy elterjedt babona, amiben még manapság is hisznek.

   A hiedelmek és babonák nagy szerepet játszottak az emberek életében abban az időben. Ezek a jelek, amiket néha Istentől véltek reményt, szerencsét vagy éppen egy rossz hír eljövetelét közölték. Manapság ezek a babonák jelentőségüket vesztették, de még mindig vannak területek ahol hisznek bennük és tartják a régi szokásokat.

   Válasz

8. A palóc hiedelemrendszer megjelenése a szövegekben

   A jó palócok kötete a magyar irodalom egyik legegységesebb novella gyűjteménye. A címe is pontos mert a történetek hősei a palócok, méghozzá többnyire jó palócok. Ezt a minősítő jelzőt nem csak azért kapák, mert „jó” emberek, hanem azért is, mert a rosszak is megjavulnak valamilyen nagy esemény vagy megérzés hatására. A teljes kép eléréséhez érdemes elolvasni az összes művet, hiszen sokuk összefügg, utalnak egymásra. Az író beleéli magát babonás hiedelmeikbe, átveszi paraszti szemléletüket, sajátos értékrendjüket.
   A falusi emberek élete nyitott könyv, nincsenek titkaik, rejtegetett érzelmeik, gondolataik. Egyetlen kivétel akad köztük a mogorva, öreg Filcsik István. A novellák balladás hangulatát, sejtelmességét fokozza a babonáknak, hiedelmeknek a világa. A palóc nép babonás, szereti a misztériumokat, hisz az ördögben és rémlátásokban. Az öreg Galandáné Bodokon boszorkány hírében állott, azt híresztelték róla a emberek, hogy Luca-nap éjszakáján mint csodaszép fiatal leányt az ördögök széttépték. A falu vezetőiből álló bizottság az öregasszonyt viskójában sebekkel borítottan találta. Mindezt egy kisfiú meséli el, így a falusi pletykák összemosódnak a képzeletében saját szorongásaival, rémlátásaival. Egy másik példa a hiedelmekre a hazudós Gughi Panna, a szemrevaló és nagyon vallásosnak mutatkozó menyecske Bágyon azt mondogatta mindenkinek, hogy neki többször is megjelent Szűz Mária. A gózoni búcsúban éjszaka szerelmi találkára hívja Csúz Gábor, akinek az mondja, hogy a Szűzanya megengedte nekik, hogy szeressék egymást. A vallásos hitre, a túlvilág népies elképzelésére épül a Bede Anna tartozásának története. A kislány ártatlan tisztaságával, takaros, arányos termetével, mozdulatainak kecsességével megy be a komor bírósági terembe, ezzel felvillanyozza a fáradt, közönyös bírákat. A család úgy akarja megteremteni a meghalt leány nyugalmát a túlvilágon, hogy jóvá teszi azt a bűnt, amelyet Anna a szeretője miatt követett el. Az anya kifizeti a kárt, Erzsi pedig elszenvedi helyette a fél esztendőt a börtönben. Egy másik műben Bede Erzsi kezét megy megkérni Gózonba a már megjavult Szűcs Pali. Útközben négylevelű lóherét talál, ami szerencsét hoz neki. A palóc elbeszélések világában bűn következménye mindig a bűnhődés. Szűcs Pali korhelykedése miatt veszti el Bede Erzsit, Timár Péternek az életével kell fizetnie, mert hűtlenül elhagyta feleségét. Ugyanígy jár botlásáért Péri Judit és Filcsik Terka is. Gélyi János önbüntetése a halálba viszi a hűtlen Vér Klárát. Palyus azért akasztja fel magát, mert szerződést kötött az ördöggel Galandáné kegyeiért, Gál Magdát a falusi közvélemény súlyos ítélete marasztalja el. Lelepleződik Gughi Panna hazudozása és tolvajlása. Nem maradhat titokban Sós Pál bűne sem, amellyel meglopta a szegény Baló családot. Az ártatlanság, az erkölcsi tisztaság is elnyeri jutalmát, sőt egy-egy váratlan jótett feledtetni tudja a korábban elkövetett bűnöket. Nemcsak az Isten, a természet is védi az árvákat, az ártatlan áldozatokat. Az irigy, Mudrik Mihály ki akarja semmizni az örökségből a Gyócsi árvákat. A Bágy-patak kegyetlen volt Mudrik Mihályhoz. Négy évig egymás után öntötte el a réteket.
   Összességében elmondható, hogy az író azonosul a palóc hiedelemvilággal, nem kérdőjelezi meg azt.

   Válasz

   • A Galandáné asszonyom azért is fontos darabja a kompozíciónak, mert egyedül abban jelenik meg személyesen az elbeszélő.

     Válasz

9. A jó palócok
   Visszatérő szereplők jellemzése a műben

   Mikszáth Kálmán A jó palócok című novellakötete 1882-ben íródott. A címe arra utal, hogy egyrészt a palócok jók, másrészt, akik nem, azok a novellák végére megjavulnak, jobb emberré válnak. A szerző úgy írta ezeket a novellákat, hogy számított arra, hogy az olvasók ismerik a szereplőket, ezért tesz utalásokat egy-egy későbbi vagy korábban szereplő személyre. A novellákban visszatérő szereplőkről készítettünk leírást. Filcsik István: A pogány Filcsik című novella főszereplője, aki egy csizmadia és nem a jószívűségéről híres. Képes volt a saját lányát letagadni, amiért hűtlen volt párjával. Később, mikor a lány kórházba került halálos betegsége miatt, még akkor sem volt hajlandó meglátogatni ezért kitalálták, hogy ellopják a bundáját, amihez úgy hozzá volt nőve, hogy elcsalják beteg lányához. Filcsik még így sem volt hajlandó törődni lányával, útnak indult, majd az út szélén egy hajléktalan anyára és gyermekére talált, akikre végül ráadta a bundáját, hogy ne fázzanak. Ezután érzett egy kis melegséget a szíve helyén, mégsem olyan rossz ember. Ez a jótett jobb emberré változtatta Filcsiket. Mikszáth már egy korábbi novellájában is megemlítette Filcsiket, mint mellékszereplőt. A kis csizmadiák című novellában, majd később A gózoni szűz máriában. Szűcs Pali A Szűcs Pali szerencséjében leánykérésének a történetét ismerjük meg. Kiderül, hogy három évvel ezelőtt meg akarta kérni Bede Erzsi kezét, ám a jómódú Bederné nem tartotta lányához valónak a fiút. Remélte most több szerencséje lesz, úgyis azóta megjavult és szorgalmasabb lett, de Bede Erzsi gazdagságától még mindig elmarad. Ekkor talált egy szerencsehozó négy levelű lóherét. Szerencsével az erszényében haladt tovább Bede Erzsihez. Ezúttal sikerrel járt, és megkapta Erzsitől a babos kendőt, az eljegyzés jeleként. Boldogságában beült egy kocsmába, ahol azonban elhagyta a négy levelű lóherét a szerencséjével együtt. Amikor azonban hazaért, ágyán a piros kendő volt amit ott hagyott Bede Erzsinél. A gózoni Szűz Máriában egy mondatban utalnak a közte és Bedené közötti ellenszenvre. Gughi Panna szerint a Boldogasszony megígérte, hogy kiengeszteli Bede Erzsi anyját. Tímár Zsófi Tímár Zsófi özvegysége: Szalmaözvegyként jelenik meg, akit férje egy másik nő miatt hagyott el szó nélkül. Zsófi tovább reménykedett férje visszatérésében, de egy év után se jött haza hozzá. Egyszercsak egy öregasszony állít be hozzá, aki elmondása szerint a férjétől hozott üzenetet, miszerint szeretné, hogy megbocsásson neki, de nem meri felkeresni. Elindulnak ketten a férjéhez, de amire oda érnek, már csak férje holttestét látják. Bágyi csoda: Egy párbeszédben jelenik meg újra Pillér Mihálynéval. Látta, ahogy Vér Klárát elhagyta a férje. Gózoni Szűz Mária: Felsorolás között van, azokról akik Bágyról indultak el Vér Klárával először a Bágyi csoda című novellában találkozunk. A molnár feleségeként ismerhetjük meg, férje a katonaságba állt. Klára egy gyönyörű vörös hajú nő, aki mindenkivel kacérkodik. Ígéretet tett a molnárnak, hogy addig marad hűséges hozzá, még a bágyi patak felfelé nem folyik. Gélyi Jánost egy köpcös zömök legényként ábrázolja a narrátor. Már két éve szemet vetett Klárára, az őrlésnél Jánost hagyja legutoljára. A novella végén ugyan nem derül ki pontosan, hogy mi történik köztük, de az olvasó sejtheti, hogy Klára megszegte az ígéretét. Történetük a Szegény Gélyi János lovai című novellában folytatódik. Itt már Klára megözvegyült, majd hozzáment Gélyi Jánoshoz. Róla kiderül, hogy milyen büszke a lovaira, mennyire szereti őket és a világért sem adná el másnak. Esküvőre menet egy beszélgetést hall, amiben Klára egy idegennek elmondja, hogy miként fog jelezni. János gyanakszik, hiszen tudja, hogy Klára már egyszer megcsalta a férjét, de próbálja elhessegetni a gondolatot. Amikor elindulnak és megbizonyosodik arról, hogy felesége őt is meg fogja csalni, a lovakkal együtt a szakadékba hajtott.
   A novellákat egyben érdemes elolvasni, mert egy történet bontakozik ki belőlük, egyes novellák összeköthetőek. Megismerkedhetünk a palóc néppel, szokásaikkal és babonáikkal.
   ,

   Válasz

   • A bevezetőben azt írjátok, a szereplők a novella végére jobb emberekké válnak. Ez jó megfigyelés, mert sok esetben tényleg így van, de biztos, hogy minden novellára igaz ez az állítás, így pl. Szűcs Palira is? Nézzétek meg még egyszer, mi is volt az apa haragjának az oka az Az a pogány Filcsik című novellában! Valamint a címeket és a neveket is javítsátok!

     Válasz

10. Mikszáth Kálmán- A jó palócok
    (Visszatérő szereplők jellemzése)

    Mikszáth Kámán A jó palócok című művét egy teljes regényként, vagy novellánként külön-külön is értelmezhetjük. Mi a kötetet egy egészként vizsgáltuk, mert néhány novella megértéséhez szükségünk volt háttérismeretekre a szereplőkről. Mivel a novellák egy térséget, népcsoportot mutatnak be, ezért néhány szereplő többször újra megjelenik a mű folyamán.
    A főbb visszatérő szereplőket a novellák sorrendjében szeretnénk bemutatni.

    Bede Erzsi:
    Bede Anna tartozásában jelenik meg először, amiben megtudhatjuk, hogy jómódú, törvénytisztelő családból származik. Húga, Anna, halála előtt bűnt követett el, amit Erzsi meg akar váltani, hogy testvére bűnbocsánatot nyerhessen a túlvilágon. Később a Szücs Pali szerencséje című részben az elbeszélő szerénynek, szégyenlősnek és szorgosnak ábrázolja. Éppen a konyhában serénykedik akkor is, mikor Pali megérkezik, hogy megkérje a kezét.

    Péri lányok: (Judit és Kata)
    Megjelenésük: Péri lányok szép hajáról, A gyerekek, Hova lett Gál Magda?
    Péri Judit egy naiv leány, akit a hűtlen Csató Pistának sikerült elcsábítania. Ez egy példa arra, hogy az a lány, aki a bodoki savanyú kútra jár, előbb-utóbb megromlik, vagy rossz hírbe keveredik. Mint például Vér Klára vagy Gál Magda.
    Nővére, Kata, gondoskodó, szereti a testvérét. A Péri lányok szép hajáról című novellában betegsége során is ápolta Juditot. Jó tulajdonságai miatt A gyerekek című fejezetben a narrátor jobb feleségnek tartja Csillom Józsi számára, mint Major Annát.

    Vér Klára:
    A bágyi csodában Vér Klára a pletykák ellenére gondos háziasszonyként jelenik meg, akinek a férje elment katonának. Ezután felbukkan Gélyi János, akinek sikerül elcsábítania az asszonyt, és így a pletykák beigazolódnak. A Szegény Gélyi János lovai című részben már Gélyi János feleségeként tér vissza. Hűtlen, csalfa feleség, mert második férjét is meg akarja csalni. Az is lehet, hogy már megcsalta, ez a szövegből nem válik egyértelművé, csak az olvasó megítélésétől függ.

    Gélyi János:
    Két novellának is a főszereplője, de ellentétes szerepekben jeleníti meg az elbeszélő. A bágyi csodában ő a szerető, aki elcsábítja Vér Klárát, míg a Szegény Gélyi János lovaiban a megcsalt férj szerepébe kerül. Az ellentétes szerepkörökhöz más-más érzelmek és gondolatok társulnak. Ebből látható, hogy a mű során Gélyi János személyiségfejlődésen megy keresztül.

    Ezeken a szereplőkön kívül Mikszáth másokat is többször megemlít viszonyítási alapként, vagy helymeghatározás céljából, hogy ezzel is könnyítse a cselekmény megértését. Szerintünk ezért érdemesebb a novelláskötetet egy regényként olvasni.

    Válasz

    • Meggyőző az érvelésetek.

      Válasz

11. Mikszáth Kálmán a „Jó palócok” című novelláskötetében a főhősök egyszerű parasztemberek, akiket igyekszik úgy ábrázolni, ahogy a valóságban is szerepelnek. Kétségtelen, hogy meghatározza életüket a természettel, állatokkal való foglalkozásuk, amiképp befolyásolja őket a babona, illetve a vallás, melyek a novellakötet hangulatát, sejtelmességét fokozza, melyek több művében is megjelennek különféle formákban.

    Már az első novellájában is megjelenik a babona egyik formája, amikor a vihar a falusiak véleményük szerint a harangszó hallatára szűnik meg.
    A palócok hiedelmében misztikus erőt társítanak az olló motívumhoz, mely több novellájában is megjelenik, amely babonás tekintetben valami rosszat, tragikus következményt sejtet. A Tímár Zsófi özvegységében a nő úgy vélte, hogy a földbe szúródott olló a férfi visszatérését jelzi. „S mikor az ollóvarrás közben kiesett a kezéből, mindig felsóhajtott, ó, bárcsak a földbe szúródnék; mikor repülő szarkát látott az ablakból, mindig felsóhajtott, ó, bárcsak az ő kerítésükre ülne rá.” A kívánság babonaként jelenik meg, ha az olló a földbe szúródik vagy a szarka a kerítésre ül, visszajön a férj.
    Másik művében, A Péri lányok szép hajáról című műben, az olló jelenti Csathónénak a megoldást férje hűtlenségére. A szépséget a hajhoz társítja, ezért levágja férje szeretőjének búzakéve tincset.
    Egy másik népi hiedelemmel , babonával A Bede Anna ismerkedhetünk meg,ahol úgy szól,hogy amíg egy halottnak elintézetlen ügye van ezen a világon,addig lelke nem nyugodhat a túlvilágon. . „…a törvény törvény, nem lehet vele tréfálni”.
    Végezetül, A kis csizmák című művében a balszerencsével kapcsolatos babonát jeleníti meg,amik mindig valami rosszat sugallanak.
    A Mária-kép és a piros kőkereszt is összetörik, miután Bizi apó uzsorakamattal szerezte meg vagyonát. A balszerencsének egy pár csizma vet véget, amit egy árva kisfiúnak szabat, mikor megkönnyebbülésként azt mondja : „Milyen messze van és mégis közel… Egy pár csizmával meg lehet járni egy óra alatt.” Ezzel a mondattal az isteni megbocsátáshoz vezető útra utal.

    Végezetül elmondható, hogy az író azonosul a palóc hiedelemvilággal, nem kérdőjelezi meg azt,amely szemben áll az én véleményemmel, ugyanis én úgy gondolom,hogy a népszokások, babonák eltorzulhattak az idő során akárcsak a népi dalok,melyek szájról-szájra terjedtek. A babonák ilyen módon történő közlése, továbbítása rendkívül megbízhatatlanná és bizonytalanná válhattak és mindenki kedve szerint alakíthatta őket, amikor továbbadta.

    Válasz

12. Mikszáth Kálmán- A jó palócok
    Palóc babonák,hiedelemrendszer ismertetése

    “A palóc nép babonás, szereti a misztériumokat, hisz az ördögben és rémlátásokban”

    Mikszáth szülőföldjére, gyermekkori ismerősei közé vezeti el olvasóit. Szívéhez közel állnak ezek az emberek.Habár célja a palócok megismertetése mégis szeretne valami misztikumot hagyni az olvasónak.Ezt a misztikumot fokozza a babonák meg hiedelmeknek az a világa, amely átszövi a civilizációtól távol eső palóc falvak parasztjainak mindennapi életét.

    Luca-nap
    Ehhez a naphoz kötődik a Luca-szék készítése. Ezen a napon kezdték el faragni, úgy, hogy minden nap csak egyetlen műveletet szabadott rajta elvégezni, de karácsony szentestére készen kellett lennie. Az éjféli misére magukkal vitték, és ha ráálltak, meglátták a boszorkányokat. Az öreg Galandáné Bodokon boszorkány hírében állott, s azt híresztelték róla a népek, hogy Luca-nap éjszakáján az ördögök szelindekek alakjában széttépték. A falu vezetőiből álló bizottság az öregasszonyt viskójában sebekkel borítottan találtak.(Galandáné asszonyom)

    Tudalmas asszony
    A hazudós Gughi Panna, a szemrevaló s nagyon vallásosnak mutatkozó menyecske Bágyon azt mondogatta mindenkinek, hogy neki többször is megjelent Szűz Mária. A gózoni búcsúban éjszaka szerelmi találkára hívja Csúz Gábor, hiszen a Szűzanya megengedte nekik, hogy szeressék egymást. Ekkor azonban megjelenik egy nő vakító fehér arccal, szőke hajjal, kezében egy kisgyermekkel: a csoltói Kovács Maris, Gábor elhagyott felesége. Panna rémülten felsikolt: “A Szűz Mária!” Mellét verve leborul a földre, s bevallja neki bűneit: “A pénzedet loptam, nevedre hazudtam”. (A gózoni Szűz Mária)

    Túlvilág népies elképzelés
    A Bede család úgy akarja megteremteni a meghalt leány nyugalmát a túlvilágon, hogy jóvá teszi azt a bűnt, amelyet Anna a szeretője miatt követett el: az anya kifizeti a kárt, Erzsi pedig a vármegyénél szenvedi el helyette azt a fél esztendőt.(Bede Anna tartozása)

    A bűn következménye bűnhődés
    Ez a motívum több novellában is előfordul. Timár Péternek az életével kell fizetnie, mert hűtlenül elhagyta asszonyát. Ugyanígy jár botlásáért Péri Judit és Filcsik Terka is. Gélyi János önbüntetése a halálba viszi a csapodár Vér Klárát. Palyus azért akasztja fel magát, mert szerződést kötött az ördöggel Galandáné kegyeiért, Gál Magdát a falusi közvélemény súlyos ítélete marasztalja el. Lelepleződik Gughi Panna hazudozása és tolvajlása. Nem maradhat titokban Sós Pál bűne sem, amellyel meglopta a szegény Baló családot.

    A jóság, jótett is elnyeri jutalmát
    Az öreg Bizi József fösvény volt, szívtelen és gőgös. Meg is büntette az Isten: csövestől éri a veszedelem: A lánya meghal, ökrei felfújódnak, lovait elhajtják a szegények, fia is a halállal vívódik. Hiába is kellemezteti magát az Úristen előtt, adományait hidegen fogadják az egek. A templomnak vásárolt Mária-kép összezúzódott (a szekér alatt leszakadt a Bágy hídja), a temetőben az előző nap felállított kőkeresztet a mennykő törte ketté. De amikor Bizi apó Filcsik Istvánnál csizmát vásárol egy apátlan-anyátlan árvának, a “falu gyermekének”, a kis Andrásnak, s örökbe fogadja a fiúcskát, minden jóra fordul: eloszlanak a viharfelhők, ellopott lovai megkerülnek, a doktor vidám arccal közli, hogy fia már túl van a veszélyen.( A kis csizmák)

    A természet védi az áldozatokat
    A királyé szoknyájában az irigy, zsugori Mudrik Mihály ki akarja semmizni az örökségből a Gyócsi-árvákat: Imrére íratja az értéktelen Bogát-hegyet, Eszterre a “Csipke”-dűlőt, a kavicsos ugart, saját leányának, Mudrik Erzsinek pedig a nagy házat és a selyemrétet, a gazdagon termő ‘Királyné szoknyáját’ juttatja. Hiába botránkozik meg az igazságtalan osztáson az egész falu, a tekintetes vármegye szentesítette a felháborító méltánytalanságot. A természet azonban közbelép: “erdők-mezők, tavak, folyamok, nádasok zordonan beülnek a bírói székbe…”, s beleavatkoznak a jó palócok dolgaiba. A Bogát és a “Csipke” gazdaggá tették az árvákat, de a Bágy-patak kegyetlen volt Mudrik Mihályhoz: “négy álló évig egymás után öntötte el a réteket”.

    Válasz

13. https://youtu.be/Ign8w7p0gQc Kis-Simon Daviddal a munkank

    Válasz

14. Péri lányok szép hajáról.
    A mű 1881-ben jelent meg a Jó palócok című novellás kötetben, Mikszáth Kálmán írásaként. A mű címe témamegjelölő előre vetíti, hogy kik lesznek a főszereplők, és hogy a hajukról fog szólni a történet.
    Szereplők:
    Csatóné: Csató Pista felesége, magas, délceg asszony azért vágja le Judit haját, mert úgy gondolja az bolondította meg a férjét.
    Péri Judit: Szégyent hoz magára és családjára, mivel elmegy találkozni egy házas férfivel. Beteg lesz, majd sejthetjük, hogy meghal.
    Öreg Péri: Kata és Judit apja. Lelkiismeret furdalása van mivel két fiatal lányát ilyen hamar elengedte otthonról.
    Csató Pista: Házasságtörő, elcsábítja Péri Juditot.
    Péri Kata: Segítőkész és önzetlen, a történet főhőse mivel bemutatja milyen a testvéri szeretet.
    Cselekménye:
    A mű egy tiltott szerelem lebukását mutatja be, amit Péri Judit a szerető lát kárául. A falusiak véleményével kezdődik a történet az író már az elején sejteti a tragédiát. ,,Ott esett meg a nagy szégyen˝ Majd Csató Pista csók csenésével folytatódik a történet, ami új cselekmény szálat ad a novellának. Harmadnapra sikerül egy csókot lopnia a lánytól, majd találkozóra hívja a templom mögötti csalitosba. A tovább történteket Péri Kata szemszögéből ismerjük meg. Ő veszi észre az ollót Csatónénál, amit csak babonának hisz, majd reggelre eltűnik a húga és az asszony is. Rögtön a csalitos felé fut, ahol megtalálja húgát összerogyva körülötte arany hajával melyet Csatóné levágott, mivel rájött a románcra. A hajlevágás a bűnösség szimbóluma. A fiatal lány beteg lesz, nővére mindent megtesz gyógyulásáért még saját haját is eladja, hogy gyógyszert tudjon venni. Így mindketten elvesztik legnagyobb kincsüket, a hajukat. Nem tudjuk, meg hogy Judit meghal-e csak sejteti az író a halált. A történet az apa mondatával zárul ami, arra utalhat, hogy Kata haja még kinő, viszont Judit meghal így az övé már nem. Arra is utalhat, még hogy Judit elvesztette becsületét.
    Az író előadásmódja:
    Úgy alkotta meg az elbeszélői szerepkőrt, mint ha ismernék a főszereplőket. Balladaszerű szerkesztési módot használt, tömör és csak sejtet. Hasonlatokat találunk benne, mint például ˝Judit fehér, mint a liliom, Kata piros, mint a rózsa.,, Metaforákat is találunk a műben, mint például ˝Ha már egyszer peregni kezd a kalász szeme, megérett egészen.,,
    Összegezve a novella rámutat jó testvéri viszony, az együttérzés, az önzetlensége fontosságára és ellenzi a megcsalást.
    Saját véleményünk szerint a novella érdekes volt, kiemelten tetszett az, hogy csak sejteti az eseményeket így hasonlítva egy krimire. Tanulságos történet.
    Segítségek: -http://interneteskorrepetalas.blog.hu/2009/03/21/mikszath_peri_lanyok_szep_hajarol_otletek_az_elemzeshez
    -Irodalom füzet

    Válasz

15. Szegény Gélyi János lovai

    A mű előzménye A bágyi csoda, ahol Gélyi János újra találkozik régi szeretőjével, Vér Klárával. Az alaphelyzetben megtudhatjuk, hogy az özvegy molnárnét feleségül vette Gélyi János.

    A mű elején hosszasan mutatja be Gélyi János lovait és történetüket. Vér Klára és Gélyi János lagziba készülődnek, ezért János csinosítja és előkészíti lovait az indulásra. Ekkor jelenik meg a bonyodalom a műben, mikor meghallja Vér Klára és Vőnekiné beszélgetésének részleteit és gyanút fog felesége hűtlenségéről és ennek hatására egy kissé zavarodott és csalódott lesz. Felesége elől próbálja elrejteni érzéseit és gyanúját, ami úgy jelenik meg a műben, hogy: „Fekete gyanúnak fehér ágyat bont.”. Gélyi János és felesége elindulnak a lagziba, Vér Klára próbált beszélgetni férjével, de ő eleinte nem válaszolt a lelki megterhelésnek következtében. Vér Klára a kenderáztatónál meglátta Csipke Sándort és a fehér mályvarózsát kiejtette kezéből. Gélyi János ezt meglátva önkívületi állapotba került és belehajtotta szekerét a szakadékba. Az író csak sejteti a történet végét, az olvasó fantáziájára bízza.

    Szerintünk maga a szöveg könnyen értelmezhető, de az utalások miatt, nem minden egyértelmű ezért gondolkodásra késztet.

    Válasz

16. Galandáné Asszonyom
    A mű 1882-ben jelent meg a Jó palócok című novella kötetben.
    A palóc babonás, misztikára fogékony lelkületét mutatja be az író a novellában. Novellai formátuma ellenére is a balladák tömörségét és homályát jeleníti meg. Csak sejteni lehet, hogy milyen szerződést kötött Palyus az ördöggel és miért tépette meg magát Galandáné, szépséges fiatal lány képében, Luca napján a temetőben. Palyus egy börtönben kötötte meg a szerződést az ördöggel és rá egy évre felakasztotta magát. A kérdésekre a választ magának az olvasónak kell összeállítania apró részletekből. Ráadásul ezt egy kisgyermek szemszögéből olvashatjuk, akinek még titokzatosabb minden. Galandáne asszonyra mindenki azt hiszi, hogy boszorkány és ő minden rossz történésnek a háta mögött. Amikor elmentek hozzá, hogy megnézzék, hogy őt tépték e meg a kutyák akkor előtte sokan azt mondták, hogy így büntette meg az ördög. A kisfiú úgy vélte, hogy nem ő volt ott Luca napján a temetőben hiába látta a sebeket, mert ő egy fiatal szépséges lányt látott és nem egy idős hölgyet.
    Nekem nagyon tetszett a novella és az elejétől kezdve megfogott. Aki veszi a fáradságot és kibogozza a történetet, az önfeláldozó szeretetnek mélységeire bukkan benne és tanulságra: nem mindig az valaki vagy valami, akinek látszik. Én ezt szeretem benne, hogy nem írja le ezeket az író, hanem hagyja, hogy magunktól jöjjünk rá.

    Válasz

17. Tímár Zsófi özvegysége.
    Ebben a rövid elemzésben Mikszáth Kálmán Tímár Zsófi özvegysége című novella részletét mutatjuk be.
    A mű elején megismerkedünk Tímár Zsófit, akit már egy éve elhagyott a férje. A tiszta lelkű asszony, bizalma nem inog meg szerelmében, még most is haza várja hűtlen férjét, bízva abban, hogy minden jóra fordul. A férj, Péter, visszajönne régi szerelméhez, azonban, nem bízik, hogy Zsófi megbocsájt neki. Péter egy öregasszonnyal üzen Zsófinak, hogy, ha megbocsájt neki, három faluval odébb megtalálja. A szelíd fiatalasszony el is indul hozzá, ahol az urának éppen egy aranyozott keresztet kellett feltennie a templom tetejére. Péter amint észreveszi a bágyi országúton közeledő Zsófit „Szíve nagyot dobban, majd összeszorítja valami, keze megreszket, szeme elhomályosul” „Egyszerre értek a torony alá férj és feleség.” A feleség élve a férj halva.
    Ez a novella részlet a bűn és a bűnhődést dolgozza fel. Népballadára emlékeztető, nagyon sok homályos áttétes, utalásos jellege motívuma van. A babonaságra és a rendkívüli erős asszonyi hitre alapszik a mű. Ez által a mű középpontjában Zsófi hűsége és várakozása áll.
    Véleményünk szerint a Jó Palócok novella olvasható egész kötet ként, mert a novella részletek története egymás történetére alapszik.

    Válasz

18. MIKSZÁTH KÁLMÁN: A NÉHAI BÁRÁNY
    ELEMZÉS

    KÉSZÍTŐK: FARKAS CSABA,FÓNAGY ANDRÁS 11. J

    Ez a kisepikai mű korai művészi alkotásai közül való, A jó palócok című kötetben jelent meg 1882-ben, amely nagy sikert aratott. Előtte két évvel 1879-ben volt Magyarországon talán a legnagyobb áradás, amikor a Tisza folyó kiöntött: a szegedi nagy árvíz. Mikszáth Kálmán ennek szemtanúja is volt, mert a Szegedi Naplónál volt újságíró. Talán ez is adhatta a mű megírásához az ihletet, mert korábban is írt már róla: „A hajnal nem találta többé Szegedet.” Írásában szereplő falunevek kitaláltak, úgy, mint a Bágy patak is.
    A novellára jellemzően rövid idő alatt játszódó történet, kevés szereplővel, mely életüknek egyik igen fontos eseményét tárja elénk, majd a hatást erősítve a megoldást egy váratlan fordulat hozza.
    A paraszti életből merítette a témához az ötletet. Bár jómódú földbirtokos családból származott, jól ismerte ezt az életet, hiszen közöttük nőtt fel. A mű nyelvezetére is jellemző a népies szavak, fordulatok használata.
    Egyes szám első személyben kezdi mesélni a történetet, amely személyes kötődésére utal a téma és a táj iránt. A történet előrehaladtával, egyre inkább valamelyik szereplő szemszögéből szemlélteti a történéseket.
    Kiindulási pont a Bágy patak megáradása, mely a Bodoktól fentebb fekvő településeken hatalmas pusztítást végzett. Ezután bemutatásra kerül az, ahogyan a falu összefog a mentésben, majd a tulipános láda és a bárány kerül az előtérbe. Ebből a részből kiderül, hogy a falusi emberek mennyire babonásak, mert a hangos harangszónak tulajdonították azt, hogy a vihar elkerülte a falut („a felhők elé harangoztak”). Az állatok viselkedésének is nagy jelentőséget tulajdonítottak, ami kicsit babona, nagyobb részben népi megfigyelés. Azt meg, hogy a patak nem öntött ki, úgy gondolták, hogy azért volt, mert a falu katolikus vallású, bizonyos dolgokat csodának véltek. Ennek folytán kerül gyanúba Sós Pál, akinek a házánál tűnt el a bárány és a láda, ráadásul csáklya is volt nála. Lassanként kibontakozik a cselekmény, és megismerjük a szerencsétlen sorsú Baló családot. Részesei lehetünk nyomozásuk sikertelenségének, elkeseredésüknek. Az egész családot nagy veszteség érte: az édesanya korai halála, apjuk csőszházát elmosta a víz, a kis Borcsa elveszítette játszótársát, a kis Cukri bárányát, Ágnes pedig eddigi munkájának gyümölcsét, férjhezmenetelének kulcsát, a féltve őrzött kelengyéjét. Nem csoda hát, ha a lányok lelkük megnyugvása érdekében és nem bosszúvágytól hajtva ösztönösen keresték az igazságot, hiszen nekik már csak az igazság maradt, mindenük odalett. Nagy izgalmak közepette eljutunk a mű tetőpontjáig, amikor megoldódik a rejtély, kiderül az igazság, melyet már mindenki sejtett. Ennek a résznek a fontosságát, drámaiságát mutatja, hogy Mikszáth Kálmán párbeszédes formában írja le a jelenetet, rövid mondatokkal, tőmondatokkal teszi feszültebbé a történést. A népi babonaság itt is megmutatkozik, az új ködmön, mint Isteni igazságszolgáltatás csúszik le véletlenül Sós Pál válláról, miközben az egy élő Istenre esküdözik ártatlanságáról – „Isten nem alszik”. A helyszín is jelképes: a templom – melyet aznap szenteltek föl – és a községháza előtt történik a lelepleződés és a megszégyenülés. Mindkettő az igazságszolgáltatás helyszíne.
    A műben a romantikus részek – példa erre a balladai homály, a sejtetés, a csodavárás, a népmesei elemek, a néprajzi dolgok beleszövése (mint a szakajtó, zsúp, petrence, tulipános láda, kelengye, perkál szoknya, ingváll, mente, rámás csizma, csőszház, panyókára fogva) – keverednek a realizmussal. Romantikus, népmesei elem, hogy a legkisebb leánynak sikerül lelepleznie a gonosztevőt, valamint szerepel a hármas meseszám, mert a Baló család háromtagú, valamint háromszor mentek el Sós Pálhoz a károsultak. Romantikus elem az is, hogy a jó, az ártatlan elnyeri igazát, erkölcsi elégtételt kap, míg a gonosztevő megkapja a méltó büntetését: az egész falu előtt veszítette el a tekintélyét.
    A műben sok realisztikus részt is felfedezhetünk. Az író hitelesen és részletesen mutatja be a falusi emberek nehéz paraszti életét és a mindennapos gondjaikat a gazdagokkal ellentétben. Például elfogadják Sós Pál szavát a Baló családéval szemben, noha tudják, hogy nem mond igazat, mégsem mernek szembeszállni vele. Ide kapcsolhatóak a titokban sugdolózó, pletykázó parasztok, akik vágynak arra, hogy jobb soruk legyen, mégsem tudnak sokat ellene tenni, látszólag belenyugszanak a sorsukba. A falu és környezetének valósághű bemutatása, a szokások bemutatása, a népies szavak használata mind-mind a realizmust tükrözik.
    Az egész műben érződik az a szeretet, melyet Mikszáth Kálmán a palóc emberek iránt táplál, hiszen személyes a kötődése hozzájuk. A szeretet mellett az is világossá válik az olvasó számára, hogy együtt érez velük és megérti őket. Abból, amit ebben a műben leírt, következtetni tudunk a paraszt emberek tragikus sorsára. Bár győzedelmeskedik az igazság, mert fény derül rá és megbűnhődik az elkövető, de akkor is szomorú és megrendítő ez a történet.
    A szegény emberek morális elégtételt kaptak, de sorsuk ettől még nem fordult jobbra.

    Források:

    • Mikszáth Kálmán: A jó palócok – A néhai bárány
    • Mikszáth Kálmán: A néhai bárány – Sokszínű irodalom 7. – Mozaik Kiadó
    • Varga Zsuzsanna: Házi dolgozatok könyve – A realizmus irodalmából
    • Mikszáth Kálmán: A jó palócok – Sulinet Tudásbázis
    • Mikszáth Kálmán: A néhai bárány – Sulinet Tudásbázis

    Képek hivatkozásai:
    Google képek
    • https://www.google.hu/url?sa=i&rct=j&q=&esrc=s&source=images&cd=&cad=rja&uact=8&ved=0ahUKEwjqs6uJk87YAhUFxRQKHSFoCUMQjRwIBw&url=https%3A%2F%2Fhu.wikipedia.org%2Fwiki%2FA_j%25C3%25B3_pal%25C3%25B3cok&psig=AOvVaw01QnCemm2Lb0f3xjBM_4vz&ust=1515699564875799

    • https://www.google.hu/url?sa=i&rct=j&q=&esrc=s&source=images&cd=&cad=rja&uact=8&ved=0ahUKEwi-g_jtks7YAhUHrRQKHe7eBusQjRwIBw&url=http%3A%2F%2Fhgabriella.blogspot.com%2F2011%2F01%2Fmikszath-kalman-es-mauks-ilona.html&psig=AOvVaw2DDSo8cnZ2i5IYoHU45oFm&ust=1515698655711193

    • https://www.google.hu/url?sa=i&rct=j&q=&esrc=s&source=images&cd=&cad=rja&uact=8&ved=0ahUKEwjG3Ki_kM7YAhVH6RQKHVXvCMAQjRwIBw&url=http%3A%2F%2Fwww.huszadikszazad.hu%2F1901-augusztus%2Fkultura%2Faz-elbeszeles-elmelete-irta-mikszath-kalman&psig=AOvVaw2DDSo8cnZ2i5IYoHU45oFm&ust=1515698655711193

    Válasz

19. Szűcs Pali szerencséje
    Mikszáth Kálmán A Jó Palócok című kötete a magyar irodalom egyik legegységesebb novellafűzére. A történetek hősei valóban a palócok, méghozzá többnyire jó palócok. A jó palócok novelláiban a falu életének jellegzetes eseményeit, helyzeteit, embertípusait örökíti meg az író.
    A 15 mű egyikéből a mi kedvencünk a Szűcs Pali szerencséje, melyben arról ír az író, hogy a címszereplő korhely fiatalember hogyan esik vissza régi hibájába, s ezzel miként szalasztja el a rendes élet lehetőségét. A novellaciklus ismert helyszínén, a Bágy völgyében, a palócföld részben valóságos, részben képzeletbeli falvaiban játszódik a történet. Bodogot és Gózont meg is nevezi az író. A cselekmény egyetlen napot vesz igénybe, reggeltől másnap reggelig tart. A kiválasztott nap, a főhős eljegyzésének a napja.
    Az elbeszélés a történet közepébe vágva kezdődik (in medias res). Szűcs Pali úton van Gózonba, Bede Erzsit megkérni. Az előzményeket az izgatott legény lelkében gomolygó gondolatok közlésével, szabad függőbeszédben árulja el az író. Léha élet után a szerelem gyújtotta fel akaratát a megjavulásra. Igyekezetét már az emberek is méltányolják. Rendes, házas embernek való megélhetést ajánl neki Mák Gergely, többé nem félti tőle leányát Bedéné. Most már csak az utolsó próbatétel van hátra. Erősnek, fegyelmezettnek maradni jó sorában is. De ezen a próbán elbukik Szűcs Pali. Örömtől mámorosan a másik mámor kísértésébe esik, és megálljt már nem tud parancsolni önmagának. Kocsmai tivornyázásával eljátssza a frissen elnyert bizalmat. Sem Mák Gergely, sem Bede Erzsi nem bízik benne többé. Kótyagos fejjel hiába reménykedik abban, hogy csak álmodta a szégyenletes kudarcot. Mindent elért, majd mindent elveszített, ami boldogulásához kellett volna.
    Kérdéssel ér véget a novella, a főhős önáltató kérdésével. Nyitva marad, hogy mi lesz ezután. De ennyi volt a megmutatott „életpillanat”, az életút kísérése már kívül esik a műfaj határán. A bölcs mesélő itt elhallgat. Nem ítélkezik, nem von le tanúlságot. Véleményem szerint tegye meg ezt a hallgatóság, és a Tisztelt olvasóközönség, belátása szerint.

    Válasz

20. Hová lett Gál Magda?

    A novellafüzért záró, Hová lett Gál Magda? című írásnak egy közmondás a vezérlő elve: addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. Ez a novella is a szerelemről szól. Igaz, Magda még gyerek, de már most nagyon szeret a kúthoz járni.
    Mikszáth mintha összegezné véleményét ebben az utolsó írásban, azt mondja: „Olyan vékony itt a fehérnép erkölcse, mint a suhogó nád. Koronája hajló, töve mocsárba vész. S ennek is csak „az a kút az oka.”, melynek savanyúvize még a magasban repülő madarakat is megkábítja.” Tudjuk, hogy abban az időben az emberek leggyakrabban a piacokon és a kutaknál találkoztak, és sok mindent megbeszéltek.
    Magda egy korsóval járt a savanyú vízért (iható gyógyvíz) a kútra.
    Lókupecek érkeztek a faluba , közöttük Sás Gyuri. Megtetszettek egymásnak, szerelembe estek. Magda édesanyja szigorúan bánt a lányával, talán ez volt az egyio ok amiért nem ment vissza.
    Magda összetörte a korsót – többé nem ment haza ment haza, betartotta anyja szavát.
    ( ” Addig jár a korsó a kútra míg össze nem törik”- ez a közmondás fejezi ki tömören a eseményt, de többről is szó van )Magdát az anyja szép szóval és fenyegetéssel nevelte, mint például: „Ha a korsót összetöröd, vissza ne kerülj ide többé!” Az, hogy hova lett Gál Magda, nem derül ki a történetből, a befejezést az író elhallgatja, és az olvasó fantáziájára bízza.
    A novellák Mikszáth szülőföldjén, a palócság lakta vidéken játszódnak, kitalált területeken. Mikszáth alakította ki ezt a képzeletbeli térképet, ahol A jó palócok történetei zajlanak. A 15 novella láthatóan összemossa a valóságos és képzeletbeli helyeket. Az Ipoly, a Cserehát köti össze a valós helyszínekkel a mesebelit. Bodok alatt Mikszáth szülőfaluját, Szklabonyát képzelhetjük el, itt található a több novellában is emlegetett savanyúkút. A két falut összekötő Kürtős-patak pedig nem lehet más mint a Bágyi-patak.
    Mikszáth írói ereje világosan megmutatkozik ezekben a rajzokban. Nem véletlen, hogy ezek az egyszerű, a városi ember számára különösen érdekes, olvasmányos írások elismert íróvá emelték Mikszáthot.

    Készítette: Hegyi László és Varnyu Mihály

    Válasz

21. Mikszáth Kálmán
    A jó palócok: A gyerekek
    Mikszáth Kálmán: A jó palócok című művének 14. novellájának elemzése. A jó palócok 1882-ben íródott. E mű tekinthető egy novellagyűjteménynek, vagy akár egy egész regénynek is, ez az olvasó beállítottsága szerint értelmezhető.
    A novella Csillom János Józsi fiának és Major Jánosék Anna leányának házasságáról szól. Éppen a nászmenetükön voltak amikor Csillom Józsi lova megbotlott, Józsi pedig leesett a hóba, megütötte magát majd elkezdett sírni. Mindenki kinevette, menyasszonya pedig elpityeredett. Józsi emiatt már nem akart ráülni a lóra, inkább menyasszonyához szeretett volna ülni. Homokos Pálné, Filcsikné és Felsővégi Kapor István, akik a falu pletykásai, gúnyosan nevettek ezen, majd elkezdték kritizálni őket. ,,Az egyiknek bábu kellene még, a másiknak papiros sárkány, nem feleség…” Ezzel a mondattal valószínűleg arra céloznak hogy még a pár nem elég érett a házassághoz. Szóbahozzák a nagyobbik Péri lányt is hogy inkább őt vette volna el Józsi. Arról is beszélnek hogyha Majorné asszony és Seregély úr ha hazamegy mi lesz velük a nagy Csillom portán, és igazuk is lett, egésznap nem csináltak semmit. Az is hogy nem ettek csak uzsonnakor jutott eszükbe és elkezdődött köztük egy párbeszéd, ami arról szól hogy a férj éhes, és reméli hogy felesége tud főzni. Anna azt mondja neki hogy tud főzni, de ezt csak azért mondja hogy ellentmondjon a pletykáknak, miszerint még nem érettek a házasságra. Megfőzte a levest amibe igazi só helyett timsót rakott, Józsi pedig azt hitte hogy megmérgezte. Ebben a pillanatban nyitott be Tél Gáborné aki megkóstolta a levest, majd szétkürtölte a faluban hogy Anna nem igazán tud főzni. Emiatt Télnét megfogadták hogy főzzön nekik negyven váltó forintért, tizenkét rőf vászonért és egy pár fejelésért gyertyaszentelőkor. Télné asszony nagyon jól főzött mivel fiatalkorában “nagy” embereknek főzött, szóval a főzési tehetség nem is lett volna gond, de amint eltelt egy kis idő elkezdett gorombán viselkedni a házaspárral és átvette a hatalmat felettük. A házaspár minden kínos pillanatát elpletykálta a falunak és ezért féltek tőle, úgy mozogtak ki-be a házba hogy ne vegye észre őket de végül már nem bírták tovább. Józsi és Anna megbeszélte hogy Anna elküldi Télnét a háztól, de nem merte megtenni, ráadásul Télné észrevette hogy valamit terveznek ellene ezért még szigorúbb lett, Józsit kamasznak nevezte, Annát pedig veréssel fenyegette. Anna megmondta Józsinak hogy ő nem meri elküldeni úgyhogy neki kell mert ő a férfi, mire ő azt mondta hogy ő bizony elküldi, de csak halogatta ő is. Végül eszükbe jutott hogy Anna édesanyja biztosan elküldené. El is ment érte Anna és amikor megérkeztek Anna gyorsan hátrafutott a kertbe Józsival mert gondolta hogy itt nagy veszekedés lesz. Az is lett. Még ki se szállt a kocsiból de már kiabált Télné asszonynak. ,,Ej hó! Hol az a személy? Hadd lássam azt az áspiskígyót! Majd mindjárt megmutatom én neki az utat innen! Hej, Télné, vén Télné! Jöjjön csak ki!” A mú azzal végződik hogy egy kerti bokorban Anna azt suttogja Józsinak hogy bárcsak szerencsésen végződjön ez a nap.
    A mű tanulsága: Mindennek megvan a maga ideje. Amíg a gyerekek éretlenek az önálló életre, addig maradjanak családjukban, mert hiába a vagyon, ha az élet legalapvetőbb dolgait nem ismerik, nem is fogják tudni élvezi az életet, csak nevetségessé válnak önmaguk előtt is és mindenki előtt. Egy faluban pedig semmi nem marad titokban, mindenki tud mindenkiről mindent, s ez oly sok esetben okoz bosszúságot. A novella ezeknek a nevetséges, de elgondolkodtató szituációknak, eseményeknek ad hangot.

    Válasz