A gólyakalifa

  • Írjatok recenziót a műről!

vagy

  • Készítsétek el Tábory Elemér orvosi diagnózisát! (Tegyük fel, hogy még időben eljutott szakemberhez, akinek lelki folyamatairól, életének furcsaságairól beszélt. Összegezzétek a pszichiáter tapasztalatait, gondoljátok ki a lehetséges kezelési módokat!) Arra figyeljetek, hogy írásotok hű legyen a regény történéseihez!

23 thoughts on “A gólyakalifa

  1. Almási Balogh Pál Kórház 3601 Ózd, Béke u. 1-3. Pf.:92
    Ideggyógyászat 056452597
    Tel: (48) 584-896

    Ambuláns lelet

    Beteg neve : TÁBORI ELEMÉR
    TAJ.: 333 125 458
    Született : 1841. augusztus 4. , Budapest
    Anyja neve : Kelemen Auróra
    Lakcím : Szekszárd , Krisztina út 20.
    Érkezés időpontja : 1916.09.08 (13:59)
    Beutaló : 128456982 Dr. Babits Mihály
    Naplószám : 45863712
    Kezelőorvos : Váradi Konstantina Inez

    Diagnózisok:
    Q7810 – Skizofrénia
    M3399 – Tudatos álom
    Q2369 – Szorongás
    Elvégzett vizsgálatok :
    12000-1-Szenzórium vizsgálat
    12001-1-Tudatállapot ,alvás/ébrenlét vezérlésének vizsgálata
    12002-1-Agyidegek vizsgálata
    12003-1-Perifériás idegrendszer vizsgálata
    12030-1-Kortikális lebenyfunkciók vizsgálata
    12360-1-Vestibuláris spontán jelek vizsgálata
    12545-1-EEG
    45877-1-EKG
    45878-1-CT

    Anamnézis :
    A beteg átlépte az ún. prodromális stádiumot( nyugtalan , alvás zavar , rossz hangulat ).Jelenleg az akut skrizofréniás tünetekkel küzd (érzékcsalódások , téveszmék , az énkép zavarai ,bizar érzelmi kilengések ,asszociációs zavarok). Időnként képtelen eldönteni , hogy a valóságot éli-e vagy álmodik. Hajlamos az öngyilkosságra.
    A skrizofrénia mellé társul , hogy a beteg alkalmazza a tudatos alom technikát , de nem akaratlagosan.(álmaink elménk szüleménye ). Képtelen irányítani saját elméjét. Generalizált szorongásos zavart vélek felfedezni a betegnél , fél , szorong , hogy az álombeli énje a valós énje. A szorongásos zavarok gyakran idéznek elő pszichoszomatikus tüneteket is ami jelenleg kis mértékben észlelhető a betegnél. Emiatt korábban gyermek pszichológián kezelték. Fáradékony , ingerlékeny. Gyógyszert rendszeresen nem szed.

    Státusz:
    A pupillák kerekek , egyenlőek . Direkt és indirekt fényre jól reagálnak. Direkt és vezetett szemmozgások szabadok. A reflex kör : mko. igen renyhe radiális és ulnáris , bo. csökkent.
    Érzőköri eltérést kismértékben jelez. A vegetatív bemondás alapján nem ép. Psychésen : nem éber , nem orientált. Rövid és hosszú távú memória nem megtartott , elenyésző. Intellektusa iskolázottságának megfelel.

    Javaslat:
    Javasolt pszichológiai és pszichiátriai kezelés.

    1916.09.08 (14:10)
    Dr. Váradi Konstantina Inez

    • A szerző nem azonos a szereplővel: Kelemen Auróra Babits anyjának a neve, Szekszárd az ő születésének a helye.Logikai bakinak tekintem, hogy a beteg 1916-ban érkezett kezelésre, miközben a regény 1912-ben haláláról számol be. Nem teljesen világos az sem, hogyan alkalmazható a tudatos álom technikája “nem akaratlagosan”.

  2. Recenzió A gólyakalifa című műről
    Babits Mihály 1913-ban írta A gólyakalifa című regényt, ami 1916-ban jelent meg. Babits elbeszélői munkásságát jellemzi, hogy törekedett a korban újnak számító témák népszerűsítésére, mint pl. a személyiséghasadás, a pszichoanalízis és az álomfejtés.
    Történetünk hőse, Tábory Elemér, jómódú úri családba született. A mű elején 16 éves korában ismerjük meg, aki iskolájának legmegbecsültebb tanulója, otthon pedig szerető családban töltheti mindennapjait. A fiú ennek tudatában volt, saját bevallása szerint is szerencsésnek született: „Valóságos Sonntagskind voltam; kényeztettek, örült, akire rámosolyogtam, gyönyörködött aki csak rám nézett”. A nevezetes majális napján döbben rá életének árnyoldalára, álmaiban egy kiszolgáltatott, nehézsorsú asztalos inas életét éli. Ez egy folytatásos álom, amely gyermekkorától fogva kísérti, de most tudatosult benne igazán. Amikor Elemér a valódinak gondolt életében álomba merül, akkor alteregója ébred fel. Az inas Elemér ellentettjének feleltethető meg, rossz körülmények között él, kibukott az iskolából, az őt körülvevők bántalmazzák. Ebben a világban előjön agressziója, brutalitása, nemi vágyai, amelyet értelmezhetünk úgy, hogy másik énjének elfojtott érzelmei kerülnek felszínre. Az inas konkrétan nem tudja felidézni másik életét, csak emlékfoszlányai vannak róla. Azonban környezeténél többnek érzi magát és ez viszi a romlásba. Ez készteti arra, hogy elinduljon a városba egy jobb élet reményében. Szerencsétlenségére nem sikerül érvényesülnie és ekkor kezdődik erkölcsi hanyatlása. Az alteregó tettei nyomasztóan hatnak, befolyásolják Elemér mindennapjait. Az idő előrehaladtával egyre inkább elbizonytalanodik arról, hogy melyik a valódi személyisége. Ennek következtében eleinte próbálja felkutatni betegségét, még tanárához is elment, hogy megfelelő tudásra tegyen szert a probléma megoldásához. Ez a próbálkozása sikertelennek bizonyult, így továbbra is együtt kellett élnie másik énjével.
    A két élet közül az Eleméré tűnik valódibbnak, mert az inas nincs névvel meghatározva, emellett mikor őt bántalmazzák, Elemér nem érez fájdalmat, tehát az inas csak tudati síkban létezik. A regényben több filozófiai kérdés is felvetődik, mint például a jó és a rossz elkülönítése a világban és az egyénen belül. Ezt mutatja be a regényben lévő szereplők kapcsolatrendszere: Elemér környezete álmában is megjelenik, de negatív tulajdonságokkal felruházva. Ezt úgy is értelmezhetjük, hogy mindenki személyiségének van sötét oldala. Másik fontos filozófiai felvetése, hogy meghatározhatjuk-e önmagunkat. A regény szerint nem, mert vannak olyan rejtett, tudatalatti működések amelyek nem hozhatók felszínre.
    Véleményünk szerint, a díjnok képében megjelenő alteregó Elemér tudatalattiját testesíti meg. A névtelen díjnok öngyilkosságával Elemér is életét veszti. Ezt értelmezhetjük úgy, hogy a test és a lélek elválaszthatatlan, tehát a tudat halálával a test is megszűnik létezni.

    Bani-Akoto Anna, Molnár Lili, Ortó Eszter

  3. Babits olyan témát dolgozott fel regényében, ami Freud munkásságához kötődik: az álom különös világát.
    A regény címe, A gólyakalifa egy, az Ezeregyéjszaka meséi-ből való történetre utal, melyben egy kalifa kíváncsiságból gólyává változtatja magát, de elfelejti a varázsszót, aminek segítségével újra emberré változhatna.
    Babits regényének főszereplője, Tábory Elemér, akinek élete a lehető legjobb a családi háttere. Minden tökéletes az életében, egészen addig a napig, amíg rá nem ébred, hogy álmai kissé különösebbek a normálisnál: álmaiban egy másik ember, egy árva, szerencsétlen inasfiú életét éli a legteljesebb valószerűséggel. Ezután felborulnak mindennapjai, az ébrenlét és az alvás váltakozásával együtt váltakozó két élete zaklatottá teszi, az őrültség határára sodorja a fiút. Az álom olyannyira intenzív és valószerű, hogy Tábory Elemér (és az olvasó is) hamar elbizonytalanodik, melyik is a valódi, s melyik csak álom. Hosszas szenvedések a főszereplő arra szánja el magát, hogy inas-önmagát öngyilkosságra bírja, hogy így megszabaduljon személyiségének másik felétől. A kísérlet “túl jól” sikerül: az inas halála egyben Tábory Elemér életének végét is jelenti: holtan találják szobájában, homlokán lőtt sebbel, de semmiféle fegyvert nem találtak körülötte.
    Felmerül a kérdés,hogy valóban egy kettős személyiséggel élő ember életét dolgozza fel a mű,vagy két külön személyről van szó. Mi az előbbi mellett döntöttünk. A regény két szerkezeti egységre bontható. Tábory Elemér naplójára, és ennek lezárásaként egy mellékelt „levélre” Babitstól, melyben beszámol Elemér haláláról. Ez magában árulkodó,hogy miért pont Elemér ír naplót. Ez a zárlat a művet valóság felé rántja, megerősíti az olvasót, hogy amit olvasott, nem csupán a képzelet szüleménye. A tíz fejezetre bontott napló rész a valós világra és álomvilágra osztható, melyek a cselekmény előrehaladtával egyre kevésbé választhatók szét. Sokkal valósághűbb képet kapunk Tábory Elemér életéről, részletesebben dolgozza fel az inaséval szemben, amiről alig tudunk néhány dolgot. A feltételezés mellett az is érv ,hogy a naplóban leírtak alapján az inas életére alig emlékszik,míg a gazdag fiúét apró pontossággal leírja. (olasz nyaralás,majális)
    Az álom-témát tehát Babits sokkal inkább irodalmian ragadja meg, mint tudományosan. Külön érdekesség, hogy a furcsa álom témája végigkíséri egész életművét. Babits éppen saját gyakorta jelentkező nyomasztó álmai miatt mutatott különös érdeklődést az álmok iránt, amely verseiben és filozofikus írásaiban is megmutatkozik. 1906-ban született, Az örök folyosó című verse szorongásos álmairól tanúskodik.

    Rácz Balázs,Kovács Barbara,Karanyicz Dénes,Bólya Kitti

  4. Tábory Elemér diagnózisa (Készítette: Kiss Tímea és Tóth Klaudia)
    A mai napon (2015. október 7.) ellátogatott rendelőmbe Tábory Elemér.
    Azért keresett fel, mert elmondása szerint skizofréniára utaló tüneteket tapasztalt. Állítása szerint, mikor elalszik egy másik életben ébred fel. Elemér emlékszik mit tett a „másik énje”, viszont az nem emlékszik Elemérre. Csak megérzései és halvány emlékképei vannak. Az álombeli énjének nem ismerjük a nevét. Múltjáról keveset tudunk. Csak a jelenről van információnk, miszerint ő egy hivatalnok. Ez a díjnok egy szegény, tudatlan ember, aki erőszakra és bűnözésre hajlamos. Ezzel szemben, Tábory Elemér egy megbecsült, jómódú, eszes fiatal. A páciens elmondása szerint, bizonytalanná vált a valódi életével kapcsolatban.
    A betegnek több skizofréniára utaló tünete van. Ilyenek lehetnek például téveszmék a valódi és a „másik élettel” kapcsolatban. Gyakori a nem megfelelő realitásérzékelés. Hallucinációi vannak, melyekben gyakran irányítják őt, mely utalhat a díjnok alárendelt szerepére és kiszolgáltatottságára. Érzelmei gyakran túlzóakká válnak és ellentétesek is egymással, melyek megjelennek az anyjával való kapcsolatában és több másik személlyel kapcsolatban. Ezek a személyek mind a két életében szerepelnek, viszont az „álmában” negatív figurákként jelennek meg.
    Sok skizofréniával azonos tünetet tapasztaltam, de még többet, ami nem azonosítható ezzel a betegséggel. Továbbá, a skizofrénia gyakori tünetei nem jelentkeztek, mint például beszédzavarok, memóriaromlás és logikátlan gondolkodás.
    Megállapításom szerint, a páciens disszociatív személyiségzavarban szenved, azaz többszemélyiségű. Ez magában foglalja, hogy Tábory Elemér ismeri a másik személyiségét, a díjnokot, míg az nem ismeri őt. Gyakori tünete még, hogy az Elemérrel ellentétes személyiség névtelen. Előfordulhat, hogy szókincsük és intelligenciájuk eltérő. Sokszor kísérő tünete a levertség, a depresszió, illetve az öngyilkosság gondolata.
    Diagnózisomat erősíti, hogy általában 4-5 éves korban jelenik meg ez a személyiségzavar, mint Tábory Elemér esetében is, viszont csak serdülőkorában ismerte fel a „másik énjét”.
    Kialakulásának oka lehet a gyerekkori kóros személyiségfejlődés. A családjában az erkölcsös életre nevelték, azonban, Elemér személyisége nem azonos ezzel a személyiségformával. Ennek következtében, kialakult egy másik negatív személyiség.
    A disszociatív személyiségzavar nem gyógyítható, viszont nyugtatóval és hipnózissal kezelhető. A módszer során a két személyiséget harmóniába hozzák, illetve egyesítik.
    Ha a páciens még további tüneteket tapasztal, azonnal keresse fel rendelőmet.

  5. Az én meghatározása (recenzió)
    A regény alapvetően az én kutatására épül, ezt keresi. A főhős meg akarja határozni az igazi valóját, a narrátor az olvasó számára teszi fel a kérdést, hogy melyik az igazi én. Meg lehet-e határozni az én fogalmát? Létezem-e úgy, mint önálló személyiség?
    A főszereplő rendelkezik egy alteregóval, aki ugyanannyi idős, mint ő. Az alteregó egyértelművé válik az olvasó számára, mikor először megjelenik Elemér életében. Ekkor egy fontos kérdés merül fel, hogy mi is az az alteregó. A regényben ez egy személy, vagy Elemér személyiségének egy része? A Freud-elmélet szerint az alteregó maga az ösztönén, amely rendelkezik a valódinak hitt, tehát Elemér elfojtott érzelmeivel. Azonban ez az én nem tudatos, hiszen nem rendelkezik Elemér elméjével, és ELemérnek nincs uralma fölötte. A két személyiség valójában egy rendszert alkot. Az alteregó és az egó együttesen alkotja az én fogalmát, azonban e két részszemélyiség egy – egy külön személy is egyben. A műben a tudat két része testet ölt. A két létforma egymás nélkül nem létezhet. Az elfojtott személyiség cselekedetei akaratlanok, megfigyelhető bennük az ősi ösztön, az agresszió. A díjnok a társadalom kitaszítottja, ez a múltjából és életéből (monoton munka) derül ki. A domináns tudat eleinte Elemér. Ő testesíti meg a társadalom elvárásait, ő adja meg a társadalmi normatívákat. Felismeri, hogy létezik egy másik énje, így tudatosan fojtja el azt és annak viselkedését . A két jellem tényleg nem különülhet el egymástól, erre jó példa , amikor Elemér elmegy a prostituálthoz, ez azt tükrözi, hogy a másik személyisége a felszínre tör, hiszen ez nem illik Elemér (az úri gyerek) tulajdonságaihoz. Továbbá a regény végén a másik én megöli magát, ezután szinte rögtön meghal Elemér is. Ebből arra lehet következtetni, hogy a két én alkot egy egészet, és az egyik gyakorlatilag nem tud élni a másik nélkül.
    Melyik a valódi én, melyik diadalmaskodik Elemér életében? Az ösztönén, amely az elfojtott vágyakat, érzelmeket és a társadalom által meg nem engedett cselekedeteket tartalmazza? Vagy a valódinak hitt én, a jó, a társadalomi normákat tökéletesen megtestesítő személy? Ez az énje tud az alteregóról, így eleinte megpróbálja elfojtani, de később egyre inkább elhatalmasodik rajta.
    Elemér tudatában és lelkében ez egyre inkább megjelenik, majd kibontakozik és végül pusztító fölénybe kerül a tudatalatti gonosz. Egyre nagyobb befolyás alá hajtja az egót és egyre frusztráltabbá teszi Elemér életét, amelyen környezete sem tud segíteni. A főhős magára marad, környezete a legbanálisabb tényekkel próbálja nyugtatgatni, ezáltal érezhetővé válik, hogy nincs kiút ebből a kettős életből.
    „A sötét angyal és a jószívű ördög járja a végtelen táncát.”

    • Nagyon jó interpretáció, és fontos tény, hogy a környezetétől nem kapott megfelelő segítséget a főhős.

  6. A gólyakalifa
    Recenzió

    A gólyakalifa Babits Mihály első regénye. A mű 11 fejezetből áll, amelyek egymással összefüggőek, kivétel az utolsót. A mű a személyiséghasadás gondolatával foglalkozik, illetve jeleníti meg a főszereplő életében. Ha pontosak akarunk lenni, Tábory Elemér osztja meg velünk történetét és emlékeit.
    A cím és a cselekmény hivatkozik az Ezeregy éjszaka egyik meséjére, amelyben egy kalifa gólyává változik, de elfelejti a varázsigét, amellyel újra ember lehetne. Tábory Elemér egy tökéletes család szülötte, és az egész életét szinte álomként éli meg, mégis minden alkalommal, amikor elalszik egy teljesen másik világban ébred és visszavágyakozik Tábory Elemér kényelmes szerepébe. Inasként többször is megverik, bántalmazzák, rossz körülmények között él. Ugyanekkor, az álmoknak köszönhetően ráébred saját maga erőszakosságára és nemi vágyaira. Ez értelmezhető úgy, hogy elfojtott ösztöneit, amelyeket pompás életéből nélkülöznie kell, inasként élheti ki.
    Elemér rájön, hogy már kisebb kora óta létezik álombeli szolga énje, de ez csak 16. életévében tudatosul benne, ám olyannyira, hogy tervezni kezdi mit fog tenni, ha újra elalszik és az álomba kerül. Hamarosan viszont a frusztráció megnövekszik benne és megoldást keres problémájára, próbálja megérteni mi történik vele és kideríteni, hogy mi a valóság. Ugyanis nem tudja eldönteni, hogy mikor küzd az ébredés és mikor az elalvás ellen. Az évek telnek, de Elemér nem tud megszabadulni kettősségétől és ez hatással lesz mindennapos cselekedeteire.
    Több filozófiai téma is megjelenik a műben, ezért nevezzük lélektani regénynek. A főszereplő kettősségét felfoghatjuk skizofréniaként is. „Az a másik, a díjnok, aki megkeseríti az életedet” – nevezi meg Etelka a díjnokot, a az álombeli Elemért harmadik személyként, holott az Elemérhez hozzátartozik. Felvetődhet bennünk, hogy az álmokban megjelenő énjét Elemér önmagának teremtette meg és ehhez kapcsolódó folytonos szorongásai vitték tovább létezését. Elemér öntudatán kívül nyomta el magában igazi mivoltát, de az annyira erős volt benne, hogy visszájára fordult és saját elméjében jelent meg, szinte önálló szereplőként.
    Az utolsó fejezet reális keretet ad a műnek. Az író egy megtörtént, rejtélyes esetet emleget, ahol a halott körül nem találtak bizonyítékokat és közli megszólított barátjával, hogy csak a neveket változtatta meg. Végső soron a lélektani regény cselekménye igaz alapokat kap.

    Andó Boglárka, Légrádi Kinga, Járdán Raffaella

    • Lélektani regénynek nem a filozófiai problémák, hanem a cselekmény elnagyolt, a lélektani folyamatok árnyalt ábrázolása miatt tekinthető.

  7. Tábory Elemér diagnózisa
    Orvosi diagnosztika alapján kétféle betegség létezhet: testi és szellemi. Mivel a mű utalást testi hiányosságra nem tesz, ezért állíthatjuk, hogy Babits művének főhőse csak és kizárólag lelki problémákkal küzdött. Ezt azzal tudjuk alátámasztani, hogy a mű erőteljesen tartalmazza a freudi tanokat, amelyek alapvetően az álomfejtéssel, a lélek szintjeivel és annak betegségeivel foglalkozik.
    A főhős lelki problémáit alteregója, tehát a díjnok cselekedeteiből állapíthatjuk meg. Ezen tettek rendszeresen az elfojtott vágyakat szemléltetik, mint az elnyomott szexualitás, testiség és az agresszivitás. Az alteregó megléte utal Elemér disszociatív önazonosság-zavarára. Erre jó példa, hogy Elemér egyik énje információkat másik énje érzéseket tárolt, valamint a személyiségek tudtak egymásról.
    A személyiség kettőssége továbbá utalhat skizofréniára, amelyre jó példa a valóságérzékelés és az ítélőképesség megváltozása, de a kiváltó okok – családban jelenlévő negatív attitűdök, alacsonyabb szociális státusz, elfojtott gondolatok, drog – majdnem mind hiányoznak, tehát betegünk csak enyhe vagy részleges skizofréniában szenvedett.
    Páciensünk egyértelműen funkcionális pszichózisban is szenvedett, tehát mentális zavara nem hozható összefüggésbe semmilyen szervi alulműködéssel. Továbbá a neurózis, mint elmezavar is diagnosztizálható – a főhős szorong élete kettőssége miatt, meg akarja oldani, ugyanakkor viselkedésében elfogadott társadalmi normától való eltérést nem tapasztalhatunk.
    Összefoglalásképpen azt mondhatjuk el, hogy Elemér esetében nem is a diagnózis fontos, hanem annak a megértése, hogy mi vezetett öngyilkosságáig. Környezete hatására jutott el a tébolyultság pontjáig, ezért nem szabad elfelejtenünk, hogy hasonló bárkivel megtörténhet akarata ellenére is.

    Szűcs Kitt
    Horváth Zsuzsi
    Irimias Bence
    Tomecz Richárd

    • Felmerül egy fontos kérdés a szakvéleménnyel kapcsolatban:
      Az, hogy a páciens szorong élete kettőssége miatt, és meg akarja oldani, elmezavarnak tekinthető? Nem teljesen normális ez egy ilyen helyzetben?
      Az utolsó mondat ellen pedig tiltakozom, miszerint hasonló bárkivel megtörténhet akarata ellenére is. Nem épp az eset egyedisége miatt foglalkozunk a kérdéssel, és nem éppen ennek a megakadályozása lett volna az orvos feladata, ha Elemér időben kért volna segítséget?

  8. Kórlap

    Kezelt neve: Tábori Elemér

    Beteg panasza:

    Beteg állítása szerint két személyiség él benne, egy alantos munkára kényszeredett, erőszakos, erkölcstelen egyén, illetve saját személyisége, (mellyel itt, klinikánkon is megjelent) mely rendes, becsületes polgár. Előbbi Én-ét álomként látja: Mikor egyik életében elalszik, a másikban ébred, és folytatja előző éjjel megkezdett napjait. A kezelt nem gondolja magát betegnek (könyvek alapján tájékozódott a témában) úgy véli, mivel ő mindkét személyiségéről tud, nem szenved a személyiség szétesésének egyik típusában sem. Rossz álomként fogja fel a másik Én-t, ami minden éjjel rettegésben tartja. Célja: Elérni az álombélinek tekintett személyiség kiirtását.

    Szakértői vélemény:

    A beteg két életet él, két személyiségben, melyek közül nem képes eldönteni, melyik a valóságos. „A” személyiség tisztában van „B” létezésével, igaz álomként tekint rá, így nincs tudatában, a ténnyel, hogy valójában tudathasadásban szenved. „A” személyiség becsületes, jómódú művelt polgár, látszólag rendezett családi háttérrel, magas intellektussal rendelkezik (ez az Én jelent meg a kezeléseken). „B” személyiség ennek tökéletes ellentéte, azaz erőszakos, bűncselekményekre hajlamos, erkölcstelen, műveletlen egyén. Utóbbit név szerint nem ismerjük, valamint „B” személyiség nincs tisztában „A” létezésével, illetve csak halvány emlékképei vannak róla. Ez a fajta egyoldalú amnézia jellemző a hasonló betegekre. Mindezeket figyelembe véve valószínűsíthető, hogy „A” a magszemélyiség és hozzá kacsolódik „B”, mint alszemélyiség. A rendezett életet élő valódi Én valójában nem álmodik éjszakánként, hanem tudatának egy másik szegmensébe lép át, ahol eltitkolt vágyai, elfojtott érzései testesülnek meg másik Én-ében. Nem véletlen a két egyén közti szöges ellentét sem, hisz amit a magszemélyiség a tudatalattijába temetett, az az alszemélyiségben tükröződik vissza. Gyakori, hogy önmagáról a beteg 1. szám 3. személyben beszél, és álombéli alakjára használja az „ÉN” kifejezést. A beteg nem ismeri el, hogy személyiségzavarban szenved, mely tagadás megerősítheti az alszemélyiség dominanciáját, mely a betegség súlyosbodásához vezethet.

    Diagnózis: Disszociatív személyiségzavar

    Javasolt kezelés: Beteg tudatalattijának feltárása beszélgetéssel, pszichoanalízissel, akár hipnózissal.

    Cél: Megfejteni mely vágyak, érzések milyen okból kerültek elfojtásra a beteg élete során. Ezeket felszínre hozva és kezelve lehetséges enyhíteni, ritkítani az alszemélyiség fellépéseit.

    Várható jövőkép:

    Amennyiben a Beteg el tudja fogadnia a tényt, hogy tudathasadással küzd, és segítségre van szüksége, a megfelelő kezeléssel elérhető lesz a negatív Én visszaszorítása, teljes kitörlése a tudatból azonban nem lehetséges.
    Ellenkező esetben a „B” személyiség dominanciája oly mértékben felerősödhet, hogy az átveheti az uralmat az „A” személyiség fölött, azaz a magszemélyiség a negatív Én lesz, és a beteg a mostani valós Én-ét fogja alszemélyiségként, azaz álomként kezelni. Amennyiben ez bekövetkezik, a beteg tudata teljes mértékben szétesik, és nem fogja tudni többé eldönteni, mi a valóság. Az egyén aktuális lelki állapota dönti majd el, kit tekint az adott pillanatban valódi Én-nek. A domináns negatív Én olyan tettekre sarkallhatja a pozitív alárendelt Én-t, melyekre az egyébként soha nem lenne képes. Ezen tettek miatt a beteg köz-és önveszélyessé válhat, valamint ha ráébred esetleges tetteire, depresszióra lehet hajlamos. Ha ez bekövetkezne, előfordulhat, hogy a pozitív én nem képes tovább együtt élni sötét alteregójával, és erőszakkal próbál majd megszabadulni tőle. Következtetésképpen a beteg úgy érzi majd, ha „álmában” megöli a negatív Én-t, megszabadulhat tőle. Így a beteg kárt tehet önmagában, hajlamos lehet öngyilkossági kísérletre úgy, hogy annak nincs tudatában, hisz a két lélek ugyanúgy egy testhez tartozik. Ha mindez nem is következik be, legjobb esetben is, a beteg teljesen bele őrülhet a személyiségek dominanciájának váltakozásába, mely visszafordíthatatlan elmebajhoz, teljes szellemi leépüléshez vezethet.

    Készítette:
    Madarász Réka
    Rapcsák Dalma

    • Nagyon tetszik ez a megoldás: a regény befejezése mint az egyik, a terápia sikertelenségét felvázoló jövőkép.
      Vajon milyen elfojtott vágyak, érzések kerülhettek felszínre a hipnózis során?

  9. Beteg: Tábory Elemér
    Panasz:
    Tábory Elemér páciensünk, azzal a panasszal került hozzánk, hogy rendkívül furcsa álomvilágban él egy másik életet, amelyen nem tud uralkodni. Így tehát nem tudja befolyásolni álombeli életét és ugyanúgy megszakítani sem, emiatt kérdések merülnek fel benne, vajon melyik élete a valós. Állítása szerint másik életét egy szegény negyedből származó inasként éli, melynek sem nevét, sem múltját nem ismeri. Az inast egy nagyon negatív, pesszimista és érdekes vágyakkal (akár nemi vágyak) rendelkező emberként ábrázolja. Az inas nyomasztó élete miatt, az alapjáraton pozitív, illetve sikeres életet élő Elemér komoly lelki változásokon megy keresztül: kedvtelenség, zavarodottság.
    Diagnózis:
    Páciensünk egyértelműen személyiségzavarban szenved, melyből depresszió is kialakult. Pontos fajtáját nehéz megállapítani. Biztos, hogy az inas csak egy álombeli szereplője, mivel Elemér a fizikai fájdalmat nem érzékeli saját testén, mi több az inas életéről bővebb információja nincsen. Valószínűleg e gyötrő álmok betegünk tudatalattijából fakadnak, melyekre hatással nem lehet. Ezeknek okai lehetnek az elrejtett illetve elnyomott félelmek, vágyak és traumák. Ebből egy pszichés betegségre következtethetünk, a maladaptív álmodozás személyiségzavarra, miszerint ennek a betegségnek áldozata kitalált világokba merül újra és újra, traumái, lelki fájdalmai vagy rejtett vágyai elől menekülve.

    Készítette: Pekowska Magdalena

  10. Recenzió a gólyakalifa című műről.
    Babits Mihály gólyakalifa című regényét 1913-ban írta és 1916-ban jelent meg.
    A regény elején megismerjük a 16 éves Tábory Elemért, aki egy jómódú családba született. Az iskola kiemelkedő tanulója, otthon pedig szerető család veszi körül. Elemér így tengette mindennapjait mindaddig a napig míg el nem érkezett a majális napja. Ugyanis ezen a napon döbbent rá, hogy élete mégsem annyira tökéletes, mint ezidáig elképzelte. Főszereplőnk álmában egy nehézsorú asztalos inas életét éli. Valódinak hitt életében elalszik majd álmában ellentétje ébred fel. Ez az álombeli Elemér nagyon rossz körülmények között éli életét, az iskolában nagyon rosszul tanul és a körülötte lévő emberek bántalmazzák őt. Az ő álomvilágában előjönnek valódi énjének elfojtott érzelmei, amely hatására Elemér másik énje agresszív viselkedést mutat. Véleményük szerint Elémér álmodja az inast és nem fordítva, mivel az inasnak még csak neve sincsen, vagyis az író nem említi meg. Amikor az inast bántalmazzák nem érez fájdalmakat. Elemér életére nagyon fusztrálóan hat ez a felismerés, hogy van egy másik élete is és egyre jobban kételkedik abban, hogy az ő tökéletes élete e a valóság. A valódi életében lévő kapcsolatai megjelennek álmában is, viszont az inas életében ugyanezeket az embereket az író más szerepkörrel ruházta fel.
    A művet mi úgy értelmeztük, hogy Elemér tudatára furcsállóan hat ez a tökéletes élet ezért álmodja az inast akinek az élete nem tökéletes, és ezt a két életet tekinthetjük egy ellentétnek is, mivel teljesen eletérnek egymástól. Tehat ez a könyv szerintünk szólhat egy belső kényszerről amit álmában él meg egy álmodott személy alakjában. Ez a kényszer szólhat arról is, hogy a főszereplő nem tudja meghatározni önmagát.

    Készítette:
    Kubriczky Zsófia és Kocsán Nikolett

  11. Recenzió

    Babits Bihály első regénye A gólyakalifa. 1913-ban írta és 1916-ban jelent meg. A mű egyszerre lélektani és detektívregény, a személyiséghasadás és személyiség-megkettőzés modern lélektani feldolgozása. Az úrifiú és iparostanonc kettős életű figurájának életét követhetjük nyomon tizenhat éves korától egészen rejtélyes módon bekövetkezett haláláig. Tábory Elemér, a regény hőse, aki 16 éves korában jön rá, hogy kettős életet él. Ha „fekete Álma” nem árnyékolná be az ébrenlétét is, „Sonntagskind” lehetne, a szerencse gyermeke, akinek kedvez a sorsa, és egy teljesen életre való gyerek, akiben a képesség is megvan a boldogulásra. Elemér megrémül az álma folytatólagosságától, az álombeli alteregóval való esetleges azonosulás lehetőségétől. Az éjszaka és a nappal egymást felváltják, ugyanakkor kizárják a két személyiség számára, életüket a másik napirendje, tevékenysége szabályozza. A személyiségváltás, az elalvás és a felébredés pillanata lesz életük legfőbb tagoló eleme. Tábory Elemér fölénye viszont sokáig adott, nem keletezik olyan törvényszerűség, amelyben minden nappal Elemér életét, és minden éjjel az asztalos inas életét vinné tovább a regény. Azonban mindkettejük élete nappal zajlik, vagyis Elemér álmában a másik személyiségnek nappal van, ugyanakkor az alteregó álmában Elemér éli a maga nappali életét. Az álom és az ébrenlét választóvonalának eltolódása mindig a másik személyiség életének érvényre juttatását idézi elő, így folyamatosan zavart okoz. Elemér az álombeli közeg szereplőivel azonosítja az ismerősnek vélt mellékszereplőket, bár saját életében ezek az emberek egészen más kapcsolatban állnak vele, mint alteregójával. Épp ezért kétséges és ingatag számára annak megállapítása, hogy ezeknél az embereknél a személyiség testi azonosságairól van-e szó, vagy csupán egyes ismérvek véletlenszerű, kinézetbeli megegyezéséről. A gólyakalifa a személyiség-megoszlás modern, világirodalmi rangú regénye, s egyben izgalmasan szép vallomás is az emberi elkötelezettségről, a szenvedélyre való belső készenlétről. „Mintha életem, s talán minden költő életének szimbóluma volna – írja Babits Mihály –, mely külsőleg simán foly, s csak belül gyötrődik, álmaiban.” Véleményünk szerint ez a regény teljesen helyét álló a mai világban, mivel egyre több mindenkit foglalkoztat a hasonló elvont témák, mint például az egzisztencializmus, a valóság-képzelet közötti átmenet, vagy például az oneirológia. Ezt az állítást alátámasztja az Eredet című film is, ami 2010-ben látott először napvilágot és hatalmas sikert aratott a mozivásznakon és azóta is nagy népszerűségnek örvend.

    Bészítette: Bármány Barnabás, Betz Balázs

  12. Zárójelentés

    Beteg neve: Tábori Elemér
    Lakcím: 1100, Budapest, Budafoki út 54.
    TAJ: 112-311-789
    Jelen panaszok:
    Súlyos álmatlanság, nem képes azonosítani az arcokat, nincs tisztában létezésével, nem emlékszik az arcokra, nevekre, elfelejti, mit mondott percekkel ezelőtt. Téves eszmék, melyben szilárdan állítja, hogy kisgyermeket ver, nőt fojtogat és öl meg, egy hivatalnok képében, aki festéket tör és zöld lesz tőle a keze, illetve bélyegek hamisításáról beszél. Időnként mozgászavar, mely elmondása szerint festéktörő mozdulat.
    Diagnózis:
    schizophrenia, súlyos delúziók(súlyos képzetek), éntudatzavar, posztpszichotikus depresszió
    Egyéb vizsgálatok:
     Babinski-reflex: pozitív
     Szemmozgás: normális, a beteg reagál
     Mozgás: időnként nem tudja összehangolni végtagjait
     Vérkép: (lsd.1. számú melléklet)
     CT: Kiterjedt retroperitonealis szövetszaporulat a corpus callosumon (lsd. 2. számú melléklet)
    Kezelési javaslat:
    A pszichoterápiás foglalkozások, melyeknek célja, hogy az érintett megismerje betegségét, tudatosítsa azt magában, és ennek megfelelően tudja szervezni életét, kezelni az ezzel járó nehézségeket. Fontos,hogy nem cél, hogy meggyőzzük a beteget az akut fázisban átélt élmények valótlanságáról, de segítsük azokat személyes problémaként feldolgozni, a kezdeti tünetek felismerésével az akut fázisokat megelőzni, az aktív tünetek veszélyesre fordulását megfelelő módszerrel kivédeni.
    Javasolt napi kétszeri thioridazin szedése. Ennek hatástalansága esetén azonnal felkeresni háziorvosát!

  13. Tábori Elemér diagnózisa
    Tünetek: Tábori Elemérnek álmában előjön egy másik személyisége, mely ellentétje valódi énjének. Ez élete korai szakaszában, mikor még nem tudatosult benne a másik személyisége jelenléte, nem okozott problémákat, rossz álomnak tekintette. 16 éves korára szembesült vele, és innentől kezdve pszichésen, mentálisan és fizikálisan is romlott az állapota. Testsúlya csökkent az étkezés hiánya miatt, társasági élete is erősen romlott. A zavart állapotban csak megértésre vágyott, amelyet se szüleitől, se barátnőjétől nem kapott meg. Az alteregója élete olyan valósághű volt álmaiban, hogy nem tudott különbséget tenni közte és valódi énje közt. Teljesen összezavarodott, nem tudta eldönteni melyik élete az igazi. Az álmai, másik énje cselekedetei, annyira tisztán éltek benne, hogy Elemér éber állapotban szégyellte alteregójának bűneit. Végül teljesen összeomlott és végső elgondolásában megölte álombeli énjét, így ő is meghalt.
    Lehetséges betegségek:
    Tudathasadás / skizofrénia: Lehetséges, mert jelen van egy másik én, akár egy életen át tartó betegség is lehet, illetve zavarodott az alany. Viszont a skizofrén ember hangokat hall, általában ébren jelentkezik az alteregó és gyakori, hogy nem ismeri be másik személyiségét.
    Disszociatív személyiség: Lehetséges lehet, mert létrejött ének bizonyos esetekben olyan mértékben elkülönülnek, hogy önálló személyiség-részekké válhatnak. A disszociatív identitás egyfajta túlélési technika, mely csak gyerekkorban jöhet létre, amikor a személyiség még nem fejlődött ki teljesen, és elég rugalmas ahhoz, hogy ily módon alkalmazkodjon az egyébként elviselhetetlen körülményekhez. Elemér gyerekkorában valószínűleg történt valami erősen negatív behatás, ami kiválthatta belőle ezt a kórt. Ennél a betegségnél a fő-személyiség tud az összes alszemélyiségről, de az alszemélyiségek egymásról nem. Kettőtől több százig is terjedhet a személyiségek, de általában tízen felül van. Tünetei lehetnek: hangulatingadozások, depressziós epizódok, gyerekkori emlékek hiánya, rémálmok, fejfájás, belső hangok, szégyen, bűntudat, pánikroham, önsértő magatartás, önutálat, félelem a megőrüléstől.
    Készítette: Gergely Klaudia, Katona Bence, Lázár Roxána, Benei Kitti, Szoó Gréta

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>