A címben megjelölt „mozgalom” lényege: kortárs költők verseinek megzenésítése rockzenészek által, illetve szövegek létrehozása már meglévő dallamhoz. Az elnevezés nagyon ötletes, többféle értelmezési lehetőséget is nyit: utalhat irodalom és zene párbeszédére, de vonatkozhat a posztmodern szövegek olyan jellegzetességeire, mint a szövegközöttiség, vendégszövegek hívása, újraértelmezése, korábbi témák, műfajok megidézése. A hátterében pedig az a napjainkban zajló folyamat áll, mely során az irodalom egyre életszerűbbé válik, kezd kimozdulni megszokott könyvtári közegéből. Ezzel együtt természetesen az írószerep is megváltozóban van, hiszen a koncertező, turnézó, közönség előtt fellépő költőkhöz már nem illeszthető az elefántcsonttoronyba vonuló, elszigetelt, magányos alkotók művészképe.
A Rájátszás költői:
- Erdős Virág
- Háy János
- Grecsó Krisztián
- Karafiáth Orsolya
- Kemény István
- Szálinger Balázs
És a „rájátszó” zenészek:
- Beck Zoli (30Y)
- Kardos-Horváth János (Kaukázus)
- Kollár Klemencz László (Kistehén Tánczenekar)
- Másik János (Európa Kiadó, Trabant, Balaton)
- Szűcs Krisztián (Heaven Street Seven)
Olvass minél több Rájátszás – szöveget, és írd le a reflexióidat!
Háy János- Kicsinagy isten
Elférsz a kezemben,
úgy viszlek,
hisz kicsi vagy,
akár egy isten,
akit nem kéz
teremtett,
csak úgy észrevétlen
világ még nem volt és kész lett.
Egyedül élt
az égben, ami
még nem ég volt csak semmi,
mindentől messze
és közel mindenhez,
ahonnét a föld, a nap
minden állat és a tárgyak,
az egész elindult,
amikor épp a kicsi isten
valamit kigondolt:
Legyen fény, és lett.
legyen sötét és lett.
legyen ember, férfi
és nő, és lett.
Viszlek keresztül árkon,
át bokron,föld-ég határon,
és mikor megfáradok, tenyeredre teszel,hisz
nagy vagy, óriás,
akár egy isten.
Hisz nagy vagy, óriás,
akár egy isten.
Legyen fény, és lett,
legyen sötét, és lett,
legyen ember, férfi
és nő, és lett.
||:Legyen fény, és lett,
legyen sötét, és lett,
legyen ember: férfi és nő, és lett.
Legyen orosz, angol, porosz,
mongol, litván és lett.
Legyek én egy olyan fiú, akinek
elférsz a kezében. :|| x3
Rájátszás link: https://www.youtube.com/watch?v=WhzvGM4UCkQ
Csoporttagok: Hutter Nikoletta, Pelle Sára, Mlinkó Dóra, Bartalis Dávid, Fellegi Judit
Reflexiók, elemzés:
Háy János Kicsi nagy isten című verse első hallásra altatódalra hasonlít, ami a világ teremtéséről mesél. A költemény a Föld teremtésének vallási megközelítését veszi alapul, és a bibliai teremtéstörténetet evokálja, viszont ironizál is, mert a magyarázatok hiányát kiemeli.
Először a címet szeretném megvizsgálni. Ami legelőször feltűnik, hogy isten kis kezdőbetűvel szerepel annak ellenére, hogy megszólított. Emellett egy oximoron is szerepel benne, ami jelenthet bizonytalanságot a megszólítottal kapcsolatban, vagy kifejezheti azt, hogy kis termete ellenére nagy hatalommal rendelkezik. Több ehhez hasonló ellentétpár is megjelenik a költeményben: „mindentől messze, és közel mindenhez”, fény-sötét, férfi-nő, kicsi-nagy ellentétek.
A mű tekinthető modern ódának, mert Isten hatalmát elismeri, viszont a klasszikus óda jegyeit elhagyja. Nem emeli olyan magasztos közegbe, inkább barátságosan szólítja meg a lírai én. A vers modernségét tükrözik, hogy szabad vers, mivel nem figyelhető meg semmilyen szabályos formai jegy: nincs szabályos rímképlete, sem szótagszáma. Továbbá a szöveg nyelvezete egyszerű, hétköznapi szavakat használ, nincsenek bonyolult költői képek. Ezzel is próbálja élvezhetőbbé, emberközelibbé tenni a verset. Viszont a nyelv sokszínűségét kihasználja a lett szó különböző jelentéseinek felhasználásával. A költemény kulcsmotívuma Isten, ami a gyermek metaforája. Később ezt a képet a költő allegóriává fejti ki.
Fontos megemlíteni, hogy a versben szemléletváltás jelenik meg: “Elférsz a kezemben, úgy viszlek, hisz kicsi vagy, akár egy isten”- ez a látásmód a vers végére megfordul – “és mikor megfáradok, tenyeredre teszel, hisz nagy vagy, óriás, akár egy isten.” A lírai én kicsinek tartja Istent egészen addig, amíg nem teremtett valamit, utána számára is naggyá válik. Ez értelmezhető úgy, hogy az egyént nem a születése határozza meg, hanem a tettei teszik naggyá, tisztelendővé.
Más megközelítésből a mű szimbolizálhatja a szülő-gyermek kapcsolat változását az élet során. Gyermekkorban a szülők tenyerükön hordozzák gyermekeiket, és mindent próbálnak az ő igényeikhez igazítani (bizonyos határokon belül). Később, amikor a szülők már „megfáradtak” a gyermekeik gondoskodnak róluk és segítik őket. Ebben az értelemben lehet Isten a gyermek metaforája, mert a lírai én életében legalább olyan fontos szerepet játszik a gyermek, mint Isten vagy a hit. Ehhez kapcsolódóan az utolsó mondat utalhat arra, hogy a lírai én úgy szeretné nevelni a gyermeket, hogy később méltó legyen az ő gondoskodására. Számomra érdekes, hogy a költő párhuzamot állít Isten és gyermek között, de egyetértek azzal, hogy a gyermek hatalma, amivel (főleg kiskorában) befolyásolja a körülötte élőket, hasonló lehet Isten mérhetetlen hatalmához. De felmerülhet az a kérdés is, hogy szabad-e egy gyereknek ilyen befolyást gyakorolnia, és ekkora hatalmat kapnia.
Összességében úgy gondolom, hogy a zene segítségével könnyebben értelmezhető a szöveg mondanivalója, és valóban szórakoztatóbbá teszi a verset. Úgy gondolom, hogy a mozgalom résztvevői valóban elérhetik a céljukat, hogy az irodalmat, költészetet népszerűbbé tegyék, és közelebb hozzák a hétköznapi emberekhez.
Fellegi Judit
Kicsinagy Isten elemzés
A címben ellentétes jelzők figyelhetők meg. Egyszerre jeleníti meg nagyként és kicsiként a megszólítottat. A versben szerelmét hívja Istennek, ez jelentheti azt, hogy kedvese jelent számára biztonságot, megnyugvást. Valamint a műben fontos szerepet kap a vallás, a Biblia.
Az alaphelyzetet az adja, hogy a lírai én a kezében viszi partnerét, amely értelmezhető úgy, hogy mindent megtesz érte. Ekkor még kicsinek ábrázolja. A „kicsi vagy akár egy Isten” vonatkozhat arra, hogy a hit, Isten, a szeretete mindig velünk van és a legapróbb helyen is elfér.
A következő sorokban utalásokat találunk a bibliai teremtéstörténetre. Leírja, hogy Isten egyedül volt a semmiben („egyedül élt az égben, ami még nem ég volt csak semmi”). A közel és távol fogalmát értékeli újra, amely paradoxonként hat („mindentől messze és közel mindenhez”), valamint elmeséli, hogy hogyan teremtette a Földet.
A vers végén nagynak, óriásnak ábrázolja társát, ekkorra szerepet cseréltek, hiszen leírja, hogy a lírai ént viszi a partnere („és mikor megfáradok tenyeredre teszel, hisz nagy vagy, óriás akár egy Isten”).
A költemény nyugodt hangvételű, egyszerű megfogalmazásmód jellemzi. Szabálytalan sorokból áll.
A Rájátszás gyűjteményből a Nátriumbenzonát című vers mellett ez fogott meg a legjobban, tetszett a fogalmazásmódja, a tartalma, és az az érzés, amelyet hagyott miután először meghallgattuk.
Koczka Zita, Sneider Réka
Rájátszás-Dezső
A fák valójában teherbe esett lányok,
Párban állnak, mert tudják, hogy ők párok,
Ha meghal Dezső, elmegyek hozzátok,
Ha belefér, ti is belerakhatjátok.
A sírásban nincs se szép, se jó, se semmi,
És nem is értem, miért kell itt lenni,
A láthatáson Szent Antal volt a várta,
Aki nem ismerte azt is megbabonázta.
A fák valójában teherbe esett lányok,
Ha kifordítom, ti is kifordíthatnátok,
Én tudom, ő tudja, és talán ti tudjátok,
Én beakadtam, ti is beakadhatnátok.
Ha nem, hát nem is kell nekem élet,
Ha Dezsőt kiássuk, reggelre felébred,
Harmadik napra nem is lesz ott Dezső,
Csak az alakját őrző értékes lepedő.
Örül majd és gazdag lesz, aki látta,
Nem örül majd és szegény lesz, aki várja,
Nekem te, nekem ne, ne kend a, kenet ne,
Fejekből-fejekbe, kezekből-kezekbe.
A mi csoportunk Grecsó Krisztián: Dezső című művét választotta elemzéseként.
Az első versszakban található ,,A fák valójában teherbe esett lányok” kezdetű sorban, kisebb kutatás után megtudtuk, hogy Kassák Lajos egyik művét zenésítette meg Grecsó. Az alaphelyzetben a fákat teherbe esett lányokhoz hasonlítja, amik párosan állnak. A következő két sorban nem tudtuk eldönteni, hogy Dezső halála miképp függ össze a lírai én fáknál tett látogatásával. A második versszakba, Dezső halála után mi egy temetést képzeltünk el ahol a lírai én nem szívesen tartózkodik. Szent Antal alakja is felelevenedik akivel élete során sok csoda történt, térítő munkát végzett Jézushoz hasonló prédikációkat tartott. Érdekes a,, láthatás” szó használata, mivel számunka úgy hatott, mintha Szent Antal a börtönben vagy esetleg a bíróságon találkozott volna valakivel. A harmadik versszakot nehezebben elemeztük, itt a ,,ha kifordítom, ti is kifordíthatnátok” sor után mi Jézus szenvedés történtére asszociáltunk, amikor kiforgatják a tanításait,szavait, hogy Poncius Pilátus elé tudják vezetni és keresztre feszíteni. Másik elképzelésünk Szent Antalhoz kapcsolódik, mivel ő hittérítőként tevékenykedett, gondoltunk arra, hogy a lírai én az ő nevében kéri az embereket, hogy kövessék Isten parancsait. A negyedik versszakban már biztosak lehetünk abban amit eddig csak sejtettünk: Jézust takarta a Dezső név, és a halálát és csodálatos feltámadását eleveníti meg a költő. Az utolsó versszakban a Bibliából idéz. Gazdagoknak írja le akik látták Dezsőt és szegényeknek akik nem, és még mindig várják. Ezek a sorok azért hatnak komikusan, mert Bibliában értelmezett gazdag inkább arra utal, hogy boldogak voltak azok az emberek akik megpillanthatták Jézust, azonban a költő anyagi értelemben használja ezeket a szavakat. Úgy gondoltuk, hogy a költő egyben ki is gúnyolja az egyházi szertartások, a Biblia nyelvezetét. Ezt a gyanúnkat az utolsó előtti sor is megerősíti ahol a kenet -ami lehet az utolsó kenet vagy valamilyen áldás- visszautasítja.
Úgy gondoljuk, hogy a mű a megfelelő háttértudás nélkül nehezen értelmezhető. Megzenésített változatban azonban, fülbemászó, vidám a dallama szívesen meghallgatja többször is az ember. Mindannyian támogatjuk az irodalmi művek effajta népszerűsítését, terjesztését.
A “kigúnyol” helyett talán találóbb az, hogy rájátszik a bibliai nyelvhasználatra.
Erdős Virág: Nincs mese
egyszer volt
hol nem volt
volt egyszer
de már nincs
se a kert
se a kút
se a zsák
se a kincs
se a kard
se a hős
se a csúf
se a nős
se igaz
se szegény
se vigasz
se remény
se muris
marabú
se akit
mar a bú
gyerekem
gyereked
se nekem
se neked
se hegy se
hegytető
se hegyhen-
gergető
se béna
se ügyes
se kanga
se füles
se gebém
se gidám
se vitéz
se vidám
se tré se
takaros
se vip se
fapados
se sárga
gyalogút
se fény se
alagút
se dorka
se totó
se dia
se fotó
se panda
se grizli
se élő
se disney
se dobrüj
gyéduska
se nyúl se
jézuska
se most se
semmikor
se védett
férfikor
se bunda
se mutyi
se utca
se dutyi
se cukros
bácsika
se varázs
pálcika
se veled
se velem
se örök
szerelem
se óriás
se mini
se szakma
se gimi
egyedem
begyedem
se ingyen
egyetem
se bécs se
baracska
se jófej
halacska
se ózd se
kolontár
se kohn se
kolompár
se üzi
se teló
se fizu
se meló
sejehaj
se a baj
se a tej
se a vaj
se tüzes
paripa
se közös
tarifa
se család
se haza
se galád
se fasza
se fele
királyság
se hülye
kivánság
se kár se
kárhozat
se vezér-
áldozat
se vége
se hossza
se tárca
se glossza
se semmi
malacság
se szólás
szabadság
se bajok
se gondok
se nacis
vakondok
se bú se
vigasság
se magyar
igazság
se híre
se hamva
se pogi
se manna
se szíved
se szavad
se bátor
se szabad
egyszer-volt
de-már-nincs
se a zsák
se a kincs
se ásó
se kapa
se anya
se apa
se bársony
takaró
se bögre
kakaó
föle se
leve se
se puszi
se mese
A mű címe egy témamegjelölő cím, ami a versben megjelenő mesebeli figurákra utal. A „nincs mese˝ kifejezés negatív érzetet kelt az olvasóban, mivel ezt akkor használjuk, ha valami olyan dolgot kell megtennünk, amit nem igazán akarunk, de vállalnunk kell a felelősséget,kötelességet, mivel már felnőtt emberek vagyunk.
Lényegében a felnőtté válással együtt járó kötelességeket , annak kellemetlenségeit írja le , és párhuzamba hozza a mai világgal ( a mai világ a régihez képest olyan, mint a felnőttkor a gyermekkorhoz képest).
A műben megjelennek mesebeli elemek, pl.: kezdés (egyszer volt, hol nem volt), mesefigurák (kanga,füles,dorka,totó), mesebeli tárgyak (zsák,kincs,hős,kard,óriás).
A költő bátran használja a szlenget, valamint idegen kifejezéseket, pl.: (tré,vip,disney,dutyi). Megjelenik az intertextualitás is, mivel a mű megidézi Sziszüphosz mítoszát (“se hegy se hegytető se hegyen-gergető”).
A mesebeli elemek közé beszúr egy-egy, a mai társadalomra jellemző kritikát,ezekben a folyamatosan ismétlődő kulcsszó a „se”:
– „ Se dia se fotó” : a társadalom elgépiesedésére utal, azt hangsúlyozza ,hogy egyre több ember csak digitálisan tárolja a fotóit, és nem veszik a fáradtságot arra,hogy előhívassák azokat.
– „ Se ingyen egyetem”: Ezalatt azt érti , hogy a kormány a magas ponthatárokkal lehetetlenné teszi a diákok számára ,hogy államilag támogatott egyetemekre,főiskolákra bekerülhessenek. Felhívja a figyelmet az oktatás hanyatlására.
-„ Se fizu se meló”: Az országban lévő helyzetre utal, miszerint alacsonyak a bérek, kevés a munkalehetőség, valamit az emberek nem tudnak elhelyezkedni a végzettségükkel.
-„ Se család se haza”: A költő szerint az emberek egyre inkább elhanyagolják a családi kapcsolatokat, egyre több a válás, a szülők egyre kevésbé törődnek gyermekeikkel (pl.:„ Se puszi, se mese”).Mindemellett az emberek számára a nemzeti értékek,összetartozás már nem olyan fontosak, valamint a hagyományokat is elhanyagolják.
-„ Se ásó se kapa”: Az örökké tartó szerelemre és a házasságra használatos mondás ellentétes értelmet nyer a „se” szó használatával.
-„ Se glossza se semmi malacság”: Irodalmi műfajként megjelenik a glossza, ami egy rövid csípős hangú hírlapi cikk (ezért használja rá a malacság jelzőt).Ezzel azt szeretné hangsúlyozni, hogy ebben az országban nem elfogadott a kritika (pl. politikusok kifigurázása).
-„ Se szólásszabadság”: Az országban elviekben szólásszabadság van, de valójában a médiában leadott híreket,műsorokat, reklámokat a kormány cenzúrázza és csak az ő érdekeit szolgáló tartalmakat hozzák nyilvánosságra.
-„ Se szíved se szavad se bátor se szabad”: A magyarok már nem elég hazafiasak, már nem elég erős bennük az összetartozás tudata ahhoz, hogy összefogjanak és kiálljanak a saját érdekeikért. Szinte már nincsenek önálló gondolataik, elhitetik velük,hogy szabadok,de valójában befolyásolják a gondolataikat,döntéseiket.(pl.: reklámok).
Formaiságában megfigyelhető egyfajta szabályosság, mint például a megegyező szótagszámok (3), vagy az , hogy a sorok száma mindenhol azonos (2), valamint a központozást sehol nem használja.
Csoporttagok: Nagy Gabriella, Karanyicz Boglárka, Berentei Petra, Kiss Marietta, Simon Fanni
Rájátszás
Erdős Virág: Ezt is elviszem magammal
Ezt a verset Erdős Virág, magyar költő írta. A Kistehén Tánczenekar című zenekar is feldolgozta, aminek az énekese (Kollár-Klemencz László) a Rájátszás tagja is egyben. A versre a félrím a jellemző (x-a-y-a). Az én értelmezésem szerint a vers egy olyan emberről szól, aki kivándorlásra van kényszerítve, ez az utolsó lehetősége egy jobb életre. A mű elején kiderül, hogy a lírai én már nem fiatal személy. Erre utal a ,,kelet-német származású maci”. Csokonai műveit vinné magával, amivel azt szimbolizálja, hogy a magyar felvilágosodás egyik képviselőjéhez hasonlóan ő is ,,tisztán” látja a helyzetet és ezért is hagyja hátra hazáját. A mű végén megjelenik Ady Endre utalás is: ,, viszek egy mindig újra föl-földobott követ”. Ez az idézet A föl-földobott kő című műre utal. Tehát több helyen megjelenik az intertextualitás. Ady versében az országba való visszatérésről van szó, tehát pont ellentétes. Megjelenik emellett a rossz gazdasági helyzet is, amely az országot sújtja. Ilyen például az utcára került nagymama, a régi nadrág és: ,, ott lesz az ágyam ahova fekszem”. A szózatra utalás is megtalálható: ,, viszem a bölcsit viszem a temetőt”. A tájat lakhatatlannak, fáradtnak írja le, amit a testéhez hasonlít. Ezzel jellemzi az életét, amit ,,csúnyán beszopott mesének” írja le. Említésre kerülnek azok a dolgok is, amelyek hiányozni fognak a lírai énnek: Balaton, Szentendre, tél-nyár, Pest. Ezekből az is következtethető, hogy az illető nem az országot hagyja el, hanem haldoklik. A Duna parton hagyott cipővel a Holokauszt áldozataira állított emlékműre gondol. Azért választottam ezt a művet, mert ismertem korábban is a Kistehén együttest és ez segített a döntés meghozatalában. A szöveg tartalma sok mai emberre igaz, akik jobb élet reményében képesek elhagyni a hazájukat, bár próbálnak vinni magukkal ,,falatokat” belőle emlékképpen.
Az Ahol megszakad Závada Péter verse, melyet Egyedi Péter zenésített meg. A vers rímképlete keresztrím: a, b, a, b. Habár a rímképlet szabályos a szótagszám soronként változik. A beszédhelyzetben a lírai én az égre nézve gondolkozik miközben csodálja a fraktálokat, amelyek feltehetően felhők vagy a környezete. Valószínűleg az életen gondolkozik, majd egy hirtelen vágással a vers átmegy egy visszaemlékezésbe. Erre utal a „pár ködös képem”, ugyanakkor ez a visszaemlékezés nehezen megy, mert csak pár megfakult emléke van („kopottas portré”). Ezeket próbálja meg saját elképzelése alapján kipótolni („filccel folytatom”). A következő sorokban utalások vannak a személyre, akire a lírai én megpróbál visszaemlékezni. Ez a személy feltehetően az édesanyja: anyajegy, köldökzsinór. Mivel a köldökzsinórt nincs hova kifeszíteni, arra következtethetünk, hogy meghalt. Ez hatalmas terhet rak a visszaemlékezőre (erre utalás a teherdaru). A következő sorokban kiderül, hogy nem is anyja elvesztése fáj neki, hanem az, hogy nem fejezte ki a szeretetét elégszer („tán nem szerettelek. Vagy nem eléggé”). Ez a bűntudat lehet egy utalás József Attila – Mama c. művére. Emiatt a teher miatt igyekszik menekülni a tragédiák elől („leszállni tragédiáknál”). A versben leginkább használt költői eszközök a metaforák és az ellentétek („állni rohanó órák huzatában”). Ezekkel az eszközökkel próbálja fokozni a vers érzelmi telítettségét. Miután utánanéztünk a költő életének, megtudtuk, hogy egyedüli gyerek volt és 9 évesen vesztette el az édesanyját. Ez feltehetően mély sebeket hagyott benne és ez a vers is a feldolgozás egyik módja.
Véleményünk szerint ez a vers mély érzelmi tartalmakat rejt, melyet a költő különböző metaforákkal fejez ki. A zenei kíséret segítséget nyújt abban, hogy az olvasó, illetve a hallgató is könnyebben át tudja magát adni a vers tartalmának és a melankolikus hangnemnek. Számunkra megmutatta a költemény, hogy mekkora értéke van a családnak, valamint azt, hogy szeretetünket mindig fejezzük ki a másik iránt.
Erdős Virág – Van egy ország
van egy ország ahol lakom
semmi ágán lógó flakon
van egy város ahol élek
ahány test épp annyi lélek
ahány lélek annyi lom is
utcára tett fájdalom is
itt egy kiságy ja de édi
ott egy ülve alvó dédi
kibelezett öreg szekrény
arcokat befutó repkény
bontott ajtó kilincs nélkül
földönfutók bilincs nélkül
áll a posztos mint a nádszál
bokáig lerohadt lábszár
itt egy szép könyv ott egy labda
ez még bor de ez már abda
nem az összes csak a nagyja
aki tűri aki hagyja
aki tűrte aki hagyta
nem az összes csak a nagyja
vasárnap volt ahogy mindig
felöltöztek ahogy illik
csupa dolgos derék polgár
egy se ruszin egy se bolgár
olyan szépek hogy az csuhaj
egyik bérlő másik tulaj
kitűnőre szerepeltek
álmukban sem szemeteltek
nem engedték hosszú lére
elindultak a misére
kukákat se borogattak
kutyákat se kurogattak
mise után leszavaztak
bezabáltak be is basztak
pöri volt tán isler is
jóllakott az isten is
nem az összes csak a nagyja
aki tűrte aki hagyta
aki tűri aki hagyja
nem az összes csak a nagyja
rajtam is múlt rajtam múlt
tegnap kezdődött a múlt
elkezdődött vége van
borzalom és béke van
semmi ágán lógó flakon
van egy ország ahol lakom
nevezd nevén szolgáld vakon
ma még bölcső ma már vagon
Csoporttagok: Vass Dávid, Fejes Benedek, Bucsi Gergő, Borosi Kristóf
Elemzés
Erdős Virág, József Attila-díjas magyar író, költő 1968-ban született Budapesten. A József Attila-díj mellett elnyerte a Szép Ernő-jutalmat illetve a Móricz Zsigmond-ösztöndíjat is. Egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte.
A Van egy ország című műve az Énekelt versek című kötetének része, amit 2015-ben adott ki. A vers címe témamegjelölő cím, kiderül belőle, hogy a versben egy országról fog írni, viszont a címben és a vers során egyszer sem nevezi meg konkrétan az országot, de az első sorból – “van egy ország ahol lakom” – ki lehet találni, hogy Magyarországról fog írni. Szerkezetileg a mű versszakokra van tagolva, páros rímek találhatók benne. Érdekesség a vers szerkezetében, hogy nagybetűket nem használ a szövegben, illetve vesszőket és egyéb írásjeleket sem a szöveg tagolására. A versben az ország metaforája egy semmi ágán lógó flakon – “van egy ország ahol lakom, semmi ágán lógó flakon”. Ezzel a metaforával az ország ürességét, értéktelenségét kívánja szemléltetni az író. Azt is kifejezheti ezzel a metaforával, hogy az ország a flakonhoz hasonlóan “műanyag”, vagyis semmilyen érzelem nem fűzi hozzá. A versben a lírai én E/1 személyben meséli el a körülötte zajló történéseket, leírja a környezetét. A környezet leírása után többnyire jelzőket is kapcsol a látottakhoz – “csupa dolgos derék polgár”, “olyan szépek hogy az csuhaj”. A második versszak végén az “itt egy szép könyv ott egy labda” sort a Kis karácsony, nagy karácsony című karácsonyi gyerekdalból idézi. Az első versszakban lévő “ahány test épp annyi lélek, ahány lélek annyi lom is” sorok az emberek értéktelenségét szemlélteti, az emberek lelkét lomhoz, szeméthez hasonlítja. Az utolsó versszakban az “elkezdődött vége van, borzalom és béke van” sorokban ellentéteket állít szembe egymással (kezdet-vég, borzalom-béke), ezzel kifejezheti az országban élő emberek megosztottságát (az egyik csoport szerint borzalom, a másik szerint béke van), valamint kifejezheti azt is, hogy neki is vegyes érzelmei vannak az ország állapotával kapcsolatban. A “van egy ország ahol lakom” sor a vers első és utolsó versszakában is megtalálható, ezzel keretet ad a műnek.
Véleményünk szerint megosztó a vers, mivel az író álláspontjával nem feltétlenül ért mindenki egyet. Ez a csoportunkon is látszott, hiszen négyünknek más-más véleménye volt a verssel kapcsolatban, különböző nézőpontokból közelítettük meg az elemzés során.
Rájátszás
Háy János: Szívemhez szorítom
A szívemhez Szorítom című verset Háy János írta, melyet Beck Zoltán zenésített meg a rájátszás zenekarral. A verse páros rím jellemző (a a b b). Saját meglátásom szerint a versben szereplő lírai én egy depresszióban lévő egyén, aki az öngyilkosságban keresi a választ. A vers elején megtudjuk azt, hogy valamilyen betegségben szenved, amit Isten sem tud meggyógyítani. A „a szívemhez szorítom a testem olyan kár hogy nincsen” többször is megjelenik a versben utalhat arra, hogy a lírai én betegsége, miatt mozgásképtelen vagy ágyhoz kötött és csak szellemi tevékenységre képes, ami csak erősítheti a depresszióját. A következő versszakban vágyik a halálra, de magától nem képes megtenni fizikai vagy mentális okok miatt és Isteni beavatkozás sem történt meg „nem volt isten hogy elpusztítson magamtól meg nem ment”. A „hány nap telik el még hány év kell mért nem segít senki ha mégis mért nem fogadom elhány nap telik el” versszak refrén ként tér vissza többször a versben. Ebben a versszakban várja a halált, de bizonytalanul, mert nem tuja mikor jön el. Emellett segítséget kér és vár is el másoktól, de visszautasítja. Erre én csak egy számomra értelmes választ találtam, ami az, hogy a lírai én csak a halált tudja depressziója miatt egyedüli segítségnek venni nem pedig az esetleges gyógyulást. Azért választottam ezt a verset, mert egyszerű a felépítése és a szövege könnyen volt értelmezhető számomra.