0

Thébai mondakör

A történet mondatai összekeveredtek. Állítsátok helyre az eredeti sorrendet!

 

  1. Laiosz a csecsemő bokáját keresztülszúrta és megkötözte. (Oidipusz= dagadtlábú), majd szolgájával kitetette Kithairón hegyére.
  2. Iokaszté szégyenében öngyilkosságot követett el, Oidipusz kiszúrta saját szemét, és elhagyta a várost.
  3. Bár Laiosz ettől fogva önmegtartóztató életet élt, felesége, Iokaszté borral itatva ágyába csalta a királyt, s a gyermek megszületett.
  4. A vérfertőző házasságból született Polüneikész, Eteoklész, Antigoné és Iszméné.
  5. Ezért a városlalkók hálából Théba királyává tették, és elnyerte az özvegy királyné kezét.
  6. Az istenek haragját dögvész jelezte, melyet csak Laiosz gyilkosának megtalálása háríthatott el.
  7. Théba városát épp egy Szfinx tartotta rettegésben, Oidipusz azzal hárította el a veszélyt, hogy megfelelt annak találós kérdésére.
  8. Labdakosz sarja, Laiosz jóslatot kapott Apollóntól: ha fia születik, a fiú meg fogja ölni apját, és saját anyját fogja feleségül venni.
  9. Később Oidipusz maga is megismerte a laiosznak adott jóslatot, s hogy az be ne teljesedjen, elhagyta Korinthoszt.
  10. A Théba felé vezető úton szóváltásba keveredett egy szekér utasával, akit megölt. Az idegen az apja volt.
  11. Oidipusz nyomozásának eredményeként a gyilkosban önmagára ismert.
  12. A szolga megsajnálta a csecsemőt, egy pásztornak adta, így került Korinthoszba, ahol egy gyermektelen pár nevelte fel.

 

1

Slam poetry

A slam poetry műfaja a populáris

závada kultúra és az irodalom határán helyezhető el.  A művek gyakran epikai,lírai, drámai sajátosságokat mutatnak,  de ritmusuk, hangvételük, nyelvhasználatuk inkább a rap-szövegek sajátosságait mutatják.

A mozgalom jellemzője a performance-jelleg. A szövegeket szerzőjük megszólaltatja, gyakran versenyeken adja elő, ahol három percet kap műve bemutatására, a közönségből álló zsűri pedig értékeli. Ez a teátralitás egyrészt a művészetet produktumnak, „terméknek” tekintő neoavantgárd szemléletmódhoz, másrészt az irodalom ősi formájához, szöveg és dallam együttéléséhez köthető.

Visszatérő témáik:  politika,  napi események,  szociális problémák.

A slam poetry lényegében a fiatalok számára befogadható, saját érzéseiket kifejező, sajáttá tehető szabadművészeti forma.

Závada Péter

Hamlet

Akkezdet Phiai

Kemény Zsófi

Ady és Csinszkakemény

Érettségi

Gender

Piaci rés

Ez ilyen szerelem

Itt olvashatjátok Orosz József Ábel beszámolóját a Kemény Zsófi – találkozóról:

“Költők, írók. Mint mitikus bestiák ugranak ki az irodalomkönyveink lapjairól, tökéletesen megformált gondolatiakat befoglalják gyönyörűen hangzó, pátosszal teli versbe vagy irományba. Az élet számukra, mintha egy megfejtett rejtvény lenne, ők már felülkerekedtek rajta, hiszen ők nem emberek, hanem Költők. Persze, ők is félnek mindtől, ami túl van ezen, például a haláltól, az elmúlástól. Mégis, mint hogyha nekik a szerelem édesebb lenne, és a szomorúság fájóbb. Minden, ami érzés megtestesül bennük, és ők, mintha ezeknek csatornái lennének, felerősítik őket. Életük egy soha meg nem álló hullámvasút, mindig keresve és találva az inspirációt a következő magnum opusukhoz. Hiszen ők nem emberek. Hanem Költők… ugye?

2018 október 4-én adatott meg az alkalom az osztályomnak, hogy Kemény Zsófia kortárs költő, író, néha rapper, de főként slam poetry előadőnak a Bródy Sándor könyvtárban tartott beszélgetését meglátogassuk, hiszen a slam poetryt kis szerencsével az érettségin ki lehet húzni, mint tételt, kortárs irodalomként. Ez a találkozó a tökéletes alkalom lett pontosan ezért, viszont nem csak emiatt. Hisz mi, diákok és a többi vendég, akik ott voltak, esetlegesen most hallottunk először az irodalom egy relatíve új, izgalmas alfajáról, belátást kaphattunk a végtelen potenciáljába, és egy igazi, mitikus költőt is láthattunk személyesen.

A két osztály lassan beözönlött az ajtón a könyvtár egy kisebb, intimebb részébe, ahol pont volt hely mindenkinek vörös, jó puha székeken. Lágy jazz szólt egy ominózusan elhelyezett magnóból és a riporter már izgatottan, mikrofonnal a kezében várta a megérkezését A Költőnek. Egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy már elfoglalta a helyét, észrevétlenül bejött, és végre szemtől-szembe voltam a Költővel, avagy Kemény Zsófiával. Legalábbis addig, amíg valaki le nem ült 2 sorral elém. Bemutatkozások gyorsan elhangzottak, hallhattuk a kiváló önéletrajzát Zsófinak már 2 befejezett könyvvel, versgyűjteménnyel, zenei verses cd-vel és még sok más készülő projekttel.

Az interjú lassan elkezdődött. Halkan elhangzik az első kérdés, halkan, hisz az riporter nagy felindulásában a mikrofont elfelejtette a kezéből a szájához emelni. ‘Mi is az a slam poetry?’ Várva vártam a megváltó választ A Költőtől, a tökélyt, a fennköltséget szavaiból, az Arany Jánost, és őt is kaptam, csak nem úgy, ahogy vártam.

Zsófi emlékeztette a mellette lévő hölgyet, a mikrofont nem ott kell tartani, hogy hatásos legyen, egy nézet amit többször is elfelejtett ezután (szerencsére a szoba mérete miatt nem volt lehetetlen így sem hallani mindent). Zsófi megfogadva saját tanácsát, birizgálta egy picit a kábelt, majd félénken, mintha megijedne az ötlettől, hogy ő neki most válaszolni kell, belekezdett monológjába. Dadogva, habozva, összeszedetlenül, de mégis gyönyörűen, megválogatott szavakkal, emberien megfogalmazta, mit is jelent számára a slam poetry, mekkora kihatás volt az életére, egy benevezés barátja által hogyan változtatta meg az egész sorsát.

A slam poetry a spoken word poetry egyik fajtája, ami főként élőben hatásos, ezért a riporter felkérte Zsófit, hogy adja elő egy-két slamjét, hogy ne csak halljuk, hanem át is érezzük. Ugyanazzal a visszafogott energiával, viszont már sokkal kényelmesebben, lételemében léve, felolvasta a slamjét. A szabadsága jött át a legjobban. Egy decantralizált üzenet, mely átjön, mint érzés, mint gondolat, szójátekok tömkelegével, szófordulatokkal, figura etimologica, alliteráció, művészi szépséggel, a “l’art pour l’art” érzése. A másik vers volt a kedvencem, affajta összetettszavak szonátája. Lehengerlő kreativitás, tökéletes felépítés, szerkezeti gyönyör.

Kérdések tömkelege követte ezt. Főként kapcsolatai más slammerekkel, projektek, amiken dolgozik és projektek, amik már ki vannak adva. Ezek között a Piaci Rés c. zenés slam, picit rap, picit hip-hop, picit költészet, de igazából mindegyik egyben lévő albuma, amit álnéven, mint “Sophie Hard” adott ki. Meghallgattuk az egyik számot vagy költeményt, ahogy szeretnék hívni, és Zsófinak egy újabb, másabb személyisége tárult elénk. Egy olyan személyiség, aki az ütemre magabiztosan szavalta a slamet, hangjával irányította a zenét.

‘Miért?’ hangzott el a kérdés. ‘Mi vett rá, hogy ilyenben is ki próbáld magad?’ Zsófi elmondta, hogy 2014-ben egy egyszeri alkalom esetén kiadott egy ilyen fajtájú slamet. Sok pozitív komment jött, viszont, természetesen, volt negatív is. Nagyon felbosszantotta. Nem az, hogy kritizálják, az egészséges, hanem, hogy mit “kritizálnak”. “Nőknek nem kéne rappelnie”. Nem volt semmi köze a mű értékeléséhez és felháborítóan szexista is. Mennyi ember ezután csak nézne maga elé örökre a sötétségbe várva, hogy az vissza nézzen rá, de A Költő nem ilyen. Oh, nem. Ezért Zsófi fogta magát, és csak azért is kiadott egy egész albumot, meglepően rétegelt és provokáló címmel. Miközben ezt elmagyarázta, tett egy gyors kitérőt a vélemények világába, névszerint a feminizmushoz. Olyat hallottam, amire nem számítottam. Zsófi mondta, hogy szerinte néhány ember nem feltétlenül jól értelmezi a feminizmust, de ő sem tud biztosan beszélni róla. Komplikált téma. A költőkről vélt sztereotípiámból még egy integrális darab leesett.

A kérdések, amik a professzionális életről szóltak, elfogytak, és a villámkérdések maradtak. A riporter végre a mikrofonnal a kezében tette fel a gyors, vicces, személyes kérdéseket. “Kutya vagy macska?” “Kutya” vágta rá. “Romantikus ejtőernyőzés vagy…” “Az. Az kell nekem”. “Milyen számodra a tökéletes nap?” Zsófi ecsetelte, hogy számára ez mit jelent. Lágy vacsora, kutya, égető szerelem, valamilyen elfogadott folyékony kémiai vegyület fogyasztása nagy mértékben. Ekkor leesett. Az inspirációt számára a szerelem adja, mostanában a magány. Csetel, magába bújik, és a tökéletes napja olyan, mint bármelyik másik nap lehetne, de a mögötte rejlő életérzés erős, mágikus, túlvilági, mégis elérhető. 23. Aki azon a széken ül, 23 éves. Alig idősebb a diákok sokaságánál, akik ott voltak. Pontosan olyan, mint mi. Ugyanakkor nőtt fel, ugyanabban a világban. Szimplán csak azt csinálja, amit szeret. Az érzelmek embere.

Rájöttem a fájdalmasan egyértelmű, de mégis oly nehezen megérthető igazságra, hogy a lírai én A Költő, de soha sem volt a költő. A Költő egy tökéletesen megformált persona, valaki, akinek mi már csak a végét látjuk. A változatos szókincsét, rímjeit, sokszínűségét. Viszont ez nem csak a semmiből született. Van mögötte egy ember, akit néha megkülönböztetni sem tudunk magunktól, akár. Arany János nem egyenlő Arany Jánossal úgy, ahogy Kemény Zsófia sem egyenlő Kemény Zsófiával. Hisz ők is emberek. Csak költők is.”

 

2

Villon

Villon költészete (Csoportmunka)

  1. Készítsetek idővonalat, jelöljétek be rajta Villon életének fontosabb eseményeit! (Tk. 55. alapján)
  2. Feladatok a Jó tanítás balladája című vershez: (Tk. 57.)
    1. Mi jellemzi a versformát? (Versszakok száma, sorok száma versszakonként, rímképlet)
    2. Milyen foglalkozásokat, pénzszerzési módokat mutatnak be az egyes versszakok?
    3. Mi a refrén tapasztalata?
    4. Értelmezzétek a címet!
  3.  Feladatok a Ballada a vastag Margot-ról című vershez: (Tk. 60.)
    1. Kik a vers szereplői?
    2. Milyen szituációkban látjuk őket?
    3. Mi jellemzi a kapcsolatukat?
    4. Keressetek olyan kifejezéseket, melyek szokatlanok egy szépirodalmi műben! Mi a szerepük?
    5. Mi olvasható ki az ajánlás kezdőbetűiből?
    6. Próbálkozzatok ennek mintájára saját versszak írásával!
    7. Mit jelent a perdita szó?
  4. Az olvasottak alapján értelmezzétek a következő, Villon életművére vonatkozó idézetet: “Azt mondják, a középkort az ismeri meg igazán, aki a Divina Commediát (Isteni színjáték) olvassa. De hogy a középkort megismerjük, nem csak Dantét kell olvasnunk. Dantétól megtudjuk, milyen volt a középkorban a pokol és a menny. De Villontól megtudjuk, milyen volt a föld.” (Mészöly Dezső)

 

7

Édes Anna

 

 

édes anna

 

Írd le reflexióidat a regénnyel kapcsolatban, legalább 200 szó terjedelemben! Segítségként néhány megközelítési szempont:

 

  • A regény problémafelvetése (Szerinted milyen kérdésekkel foglalkozik elsősorban a regény: társadalmi, pszichológiai, a nőiség lényegét, megítélését érintő problémákkal? Esetleg emberi kapcsolatokkal, elnyomással, megalázottsággal?)
  • Narráció ( A nézőpontváltások szerepe: Melyek azok a jeleneteket, melyek az egyes szereplők  nézőpontját közvetítik? Milyen többletet jelentenek ezek a mindentudó elbeszélői szerepkörhöz  képest? Milyen gondolatokat, érzéseket, benyomásokat tárnak fel? Hol jelenik meg a narrátori szólam?)
  • Jellemformálás
  • A szereplők kapcsolatrendszere
  • A szereplők kommunikációja
  • A gyilkosság lélektani okai
  • A mű szerkezete (A mottó értelmezése, a történelmi események kapcsolódása a cselekményhez, a nyitó- és a zárófejezet értelmezése)
  • A megalkotottság jellemzői (nyelvi megformáltság, szóképek, alakzatok szerepe, az előrevetítések, sejtető elemek jelentősége)

 

Érdekességek:

I. A mű alapötlete Kosztolányi feleségétől származott. Harmos Ilona  eljátszott a gondolattal, hogy jó lenne egy olyan cseléd, aki gondolkodás nélkül, gépiesen végzi a dolgát. Majd visszariadt, hiszen aki ennyire öntudatlan, esetleg képes valami “rémült cselekedetre”…

II. Kosztolányira nagy hatással volt Freud elmélete, aki szerint az emberi személyiség eleve megosztott, több rétegből áll:

  1. Id
    Ez az ösztön-én, melynek célja az örömszerzés és a fájdalmak elkerülése. (Éhség, szomjúság, nemi ösztönök)
  2. Ego
    A realitásért felelős énrész, mely megkeresi a szükséglet kielégítésének módját (pohár víz, étel, szex)
  3. Superego
    Felettes én, ez a társadalmi szabályok, normák képviselője.  Feladata az elfogadhatatlan, agresszív, perverz ösztönkésztetések meggátlása az ösztönök kontrollálása, normákhoz igazítása. Módszere a bűntudatkeltés. (Gyerekkorban ezt a szülő képviseli, később helyét átveszi az önkontroll.)

Ha ezek a személyiségrészek nincsenek összhangban, belső konfliktusok keletkeznek, ilyen például az elfojtás. ennek az a lényege, hogy látszólag meg nem történtté tesz sérelmeket, traumákat.  De az elfojtott dolog a tudat mélyén megmarad, súlyos esetben átveszi az irányítást a test fölött,meghatározója, irányítója marad az ember tetteinek.

 

 

0

Oidipusz király

Oidipusz nyomoz

Théba városát dögvész sújtja, melyet Laiosz király egykori meggyilkolása és a talány feltáratlansága miatt idéztek elő az istenek. Segítsünk Oidipusznak kibogozni a rejtélyt, vizsgáljuk meg, mire következtethet  az egyes szereplők szavaiból!

(A  játékhoz válasszunk az osztályból öt tanulót, akik felolvassák a következő szereplők szólamait: Oidipusz, Kreon, Iokaszté, Hírnök, Pásztor)

oid

Az első bűnjel…

KREON
Halld hát, amit az istentől hallottam én:
világos szókkal arra intett Phoebus úr
fertőzetet táplál magában ez a föld:
vessük ki, ne növeljük orvosságtalan!

OEDIPUS
Mily tisztulással? És minő fertőzet az?

KREON
Száműzni kell valakit, vagy vérrel a vért
lemosni. A városra vér hozott vihart.

OEDIPUS
Ki az, akinek véres sorsát értheti?

KREON
Uram, e föld régi vezére Láios
volt, mielőtt eljöttél kormányára te.

OEDIPUS
Tudom, hallottam… Látni sohse láttam őt.

KREON
Nyilván hát ennek haláláról a parancs:
gyilkosait hogy bosszuló kéz érje el.

OEDIPUS
De hát hol vannak? Hol lehet föllelni ma
a régi bűnnek elmosódott nyomait?

KREON
Úgy mondta, itt, miköztünk. Ki mit jól keres,
rájön – de elszalasztja, mire gondja nincs.

OEDIPUS
Itthon, vagy a mezőkön lett, vagy idegen
földön, gyilkos kéz áldozata Láios?

KREON
Azt mondta, jóslatért megy idegenbe és
elment, de haza többet meg nem érkezett.

OEDIPUS
S nem látott semmit hírmondó vagy útitárs,
s mit megtudva biztos fonalunk lehet?

KREON
Mind odaveszett, csak egy nem, aki elfutott
rémülten, s egy dologra emlékszik csupán.

OEDIPUS
Mi az? Egy dolog soknak a nyomára visz,
csak kis csücskénél foghassuk meg a reményt.

KREON
Útonállók estek rá, mondja, és nem egy
kéz ölte meg, hanem többeknek ereje.

OEDIPUS
Útonállók? De hogyha föl nem bérelik
innen, ki adta volna erre a fejét?

KREON
Mi is gondoltuk ezt, de halva Láios,
nem akadt bosszulója sok bajunk között.

OEDIPUS
S milyen baj gátolhatta, mikor a király
ilyen módon pusztult, az illő nyomozást?

KREON
A színesdalu Szfinx vitt rá, hogy lábaink
elé nézzünk csak s ne kutassunk tünteket.

A második bűnjel…

OEDIPUS
Elmondom, mert ezeknél több vagy énnekem,
Kreon hogy trónom ellen milyen cselt koholt.

IOKASTÉ
Beszélj – ha biztos vádat tudsz-e ellene?

OEDIPUS
Rágalmaz, hogy én gyilkoltam le Láiost.

IOKASTÉ
Látta talán? Vagy más szavára mondja így?

OEDIPUS
Egy jóst, egy gazságmestert tolt előre, mert
saját nyelvét mindenben tisztán tartja ő.

IOKASTÉ
Óh, emiatt, bocsásd a szélnek gondjaid!
Hallgass rám és tanuld meg, halandók között
nincs senki jós, nincs, aki rejtelmekbe lát!
És erre könnyü példát adhat pár szavam.
Mert jóslat jött valaha Láioshoz – én
nem mondom, Apollótól, csak szolgáitól -,
hogy sorsa a gyermek kezétől veszni el,
aki tőlem és tőle majd születni fog.
Lám pedig rablók ölték őt meg hír szerint,
egy hármas keresztúton, ismeretlenek;
mig a fiát, ki életével harmadik
napig sem ért el, kitette vad hegyen,
lába-csuklóit gúzsba kötve szorosan.
Így Phoebus nem váltotta be sem azt, hogy ez
megölje atyját, sem azt, ami Láiost
gyötörte, hogy saját fiától hulljon el.
Pedig hát ezt “határozták” a jóslatok.
Ne gondolj hát jósokkal, mert amit az ég
akar, hogy tudjunk, megjelenti ő maga.

A harmadik bűnjel…

 HÍRNÖK
Mi az, mi ilyen rettegésbe ejt?

OEDIPUS
Egy rém-jóslat az istentől, óh, jövevény!

HÍRNÖK
És ettől félve vagy hazátlan máig is?
Tudod-e hát, hogy minden ok nélkül remegsz?

OEDIPUS
Hogy, ok nélkül? Hisz csak szülők a szüleim!

HÍRNÖK
De Polyboshoz nincsen vér szerint közöd.

OEDIPUS
Mit szólsz? Nem vagyok édes fia hát neki?

HÍRNÖK
Csak éppen úgy, nem jobban, mint akár nekem.

OEDIPUS
Apám nem jobban apám, mint aki nem az?

HÍRNÖK
Polybos sem volt apád, én se vagyok az.

OEDIPUS
Miért hívott hát fiának akkor engemet?

HÍRNÖK
Mert, tudd meg, ajándékba kezemből kapott.

OEDIPUS
S ha mástól kapott, miért szeretett annyira?

HÍRNÖK
Mivel magának sohasem volt gyermeke.

OEDIPUS
S te úgy vettél, vagy találtál, hogy neki adj?

HÍRNÖK
Kithaerón erdős völgyei közt leltelek.
Én oldtam meg átfűzött bokád kötelékét.

OEDIPUS
Jaj, szörnyű szégyen! Ilyen pólyám volt nekem?

HÍRNÖK
És erről kaptad Dagadtlábú nevedet!

OEDIPUS
S anyám vagy apám tette ezt velem? Beszélj!

HÍRNÖK
Azt jobban tudja az, akitől kaptalak.

OEDIPUS
Hát nem magad találtál? Más adott neked?

HÍRNÖK
Nem… Egy másik pásztortól vettelek csak át.

A negyedik bűnjel…

OEDIPUS
Te adtad ennek a fiút, kiről beszél?

PÁSZTOR
Én adtam. Bár meghaltam volna aznapon.

OEDIPUS
S te hol vetted? Másé volt, vagy a magadé?

PÁSZTOR
Nem az enyém – én is kaptam valakitől.

OEDIPUS
A városból? Ki volt az? S mily ház gyermeke?

PÁSZTOR
A Láios házából volt a kisfiú.

OEDIPUS
Szolgaporonty? Vagy rokonságából való?

PÁSZTOR
Azt mondják, hogy saját fia: de hogy van ez,
csak a királynő mondhatná meg odabenn.

OEDIPUS
Tán a fiút ő adta néked?

PÁSZTOR
Ő, király!

OEDIPUS
S mit kívánt tőled?

PÁSZTOR
Hogy veszítsem el szegényt.

OEDIPUS
A saját anyja! Szörnyű!

PÁSZTOR
Baljóslat miatt.

OEDIPUS
Mi volt az?

PÁSZTOR
Hogy meg fogja ölni szüleit.

 

 

 

 

 

 

 

 

0

Célia

célia

Rakovszky Zsuzsa legújabb regénye több olyan, továbbgondolásra érdemes problémát is felvet, melyek valamilyen formában már korábbi regényeiben is megjelentek. A következő írásban ezek közül emelek ki néhányat.

Szerző és elbeszélő különbözőségére reflektál a szöveg narrációs eljárása: az elbeszélő ugyanis egy ötven év körüli, Ádám nevű férfi, aki időközben értesül arról, hogy vélhetőleg ő a címszereplő apja. (A különböző személyek nézőpontjával való játék nem újdonság a szerző írói világában: a VS című regényében például eldöntetlenségben hagyja a beszélő nemét, a Hullócsillag évében pedig egy gyermek látószögét közvetíti.) A regény másodlagos narrátora pedig Zsani, az anya, hiszen Ádám az ő közvetítéséből ismeri meg a lánya történetét, önkeresését és váratlan eltűnését.

A szöveg stílusát a Rakovszkytól megszokott lirizáltság jellemzi: „Heni kapkodva húzkodja felfelé a harisnyanadrágját – írja például a szeretőjéről – és sietősen átalakul fehér testű, némileg vézna erdei nimfából középkorú titkárnővé.” A regény humora többnyire az elbeszélő önironikus szemléletéből adódik: “Álmélkodva ingatom a fejem, mint egy plüssmedve egy vasárnap délelőtti mesefilmben” – jellemzi önmagát, amikor készülő cikke érdekében részt vesz egy családállítási szertartáson. A mű másik értéke a szereplői szólamok nyelvhasználatának elkülönülése; szinte stílusparódiaként hat például Niki, a butuska magántanítvány divatszavakból álló szókincsének, mondatszerkesztési sutaságainak megjelenítése, melyet a következő példa szemléltet: „Mert hát most mégis, milyen egy élet az már, napi tizenkét meg tizennégy órát gályázni a Mekiben vagy valami butikban, mire hazaér az ember, már bulizni sincs kedve… ismerek egypár csajt, akik ezt csinálják, hát nem irigylem őket…” Ami a narrátori beszédmódot illeti, számomra kissé zavaró a mondat a mondatban megoldás, azaz egy-egy többszörösen összetett mondatba beékelődő felkiáltás, kérdés, olykor teljes párbeszéd. A következő idézet egy, az anyja iránt érdeklődő ügynökkel való beszélgetését közvetít: „Beszélhetne-e vele esetleg később – kérdezte egy meleg szívű, de kissé ingerült ápolónő modorában, akinek egy gyöngeelméjű pácienssel kell zöld ágra vergődnie -, és ha igen, mikor? – Semmikor –közöltem zordan-, Máténé föld körüli útra indult, nem tudni, mikor jön haza, én azért vagyok a lakásban, hogy vigyázzak a papagájra.”

Ami a szöveg kontextusát, tárgyi környezetét, háttérbéli folyamatait illeti, napjaink okostelefonos, facebookozós világát, modern életformáit érzékenyen analizálva, olykor társadalomkritikai éllel jeleníti meg.

Az elbeszélő „szabadúszása” már önmagában is egy manapság jellemző, nagyvárosi életformát, és a társadalmi normák átalakulásának folyamatát tükrözi: nincs a végzettségének (angol szakos tanár) megfelelő állása, hanem alkalmi munkákból, folyóiratokba írt cikkekből, magántanítványokból él. Közben eladja az anyjától öröklött lakását, és vesz egy kisebbet, hogy a különbözetből éljen, amíg a regényén dolgozik. A megkötött lakásüzlet is egy sajátos helyzetet jelenít meg: egy idős néni lakását veszi meg jutányos áron a fiától, mert majd csak az asszony halála után költözhet be.

Az ezotéria egyes ágazataival is kapcsolatba kerül a narrátor, egyrészt a különböző honlapok működtetése közben, másrészt a többi szereplőn keresztül, akik az éppen divatos szemléletmódok egyikét-másikát tekintik iránymutatásnak, életvezetési elvnek. Heni például a kínai horoszkóp sugallata vagy az angyalok üzenete alapján szervezi a programját, ettől függ az is, mikor meri megkockáztatni e házasságtörő légyottokat.

Zsani örök útkereső, aki az önazonosság megtalálása érdekében különböző vallásokat „próbál ki”, azok szellemiségéhez igazítja ideig-óráig az életét.

Célia eltűnése és gondolkodásmódja – a nyilvánvaló lázadó és igazságkereső beállítódás mellett – értelmezhető egyfajta viselkedésbe kódolt anyai mintának is. ( Egy olyan kisegyház befolyása alá kerül, melynek tagjai – a másfajta gondolkodást távol tartandó-nem érintkezhetnek gyülekezeten kívüliekkel.)

A narrátor egységesítő szemléletmódja úgy tekint valamennyi spirituális, kineziológiai, életvezetéssel foglalkozó mozgalomra, mint akik az élet alapállapotát a boldogságban és a sikerben határozzák meg, és árulják ezek elérésének a különféle receptjeit. Ennek megfelelően a gurukat, asztrológusokat, sámánokat és családállítókat „instant lelki békével foglalkozó” személyekként határozza meg. Ehhez a jelenséghez kapcsolódik a regény központi motívuma, a borítón is szereplő Igazság szája szobor, és annak jóslatot nyomtató plázautánzatai is.

A már említett, vonzó de buta Niki alakján keresztül felvillan a valóságshow-k személytelen közege is, sajátos értékrendet tükröz például, hogy a fiatalok egy rétege lehetőséget lát ezekben a műsorokban, a Mcdonald’sban való mosogatással szembeni egyetlen alternatívaként jelenik meg számukra.

A regény másik központi problémája, a szülő-gyerek viszony összetettséga a legmarkánsabban a  Zsani – Célia szálon keresztül jelenik meg. Történetük azt a sajátos és elgondolkodtató helyzetet modellezi, ahogyan a szabadgondolkodó anya, aki értelmiségi létformájával, a formális elvárások, a képmutató élet és a szülők kispolgári konvencióinak lebontásával lányából épp a normalitásra, valódiságra való igényt váltja ki.

A narrátor szüleihez való viszonya is hangsúlyos: apja a cselekmény ideje alatt hal meg, az anyja nem sokkal előtte. Az őket gyerekkorukban elhagyó apa halálát közömbösen fogadják testvérével, hiszen életében sem engedte őket közel magához, inkább csak elviselte, amikor meglátogatták. Az anyjával kapcsolatos érzéseiről nem ír, csak néhány sokat sejtető kifejezés jelenik meg visszaemlékezéseiben a mama intenzív és szemrehányó jelenlétéről, valamint a gyerekként anyák napjára készített szívecske költözést megelőző kiselejtezésének szimbolikus aktusa.

Mivel a szülő-gyerek viszony több modellje is hasonló tendenciát mutat a szövegben, kissé mintha azt sugallnák ezek a kapcsolati minták, hogy ebben a relációban a jó gyermekkori kapcsolat felnőttkorra szükségképpen megromlik. Ezzel kapcsolatban érdekes lenne megvizsgálni, hol hibáznak az egyes szereplők, és milyen lehetőségeik lettek volna kapcsolataik rendezésére.  Olvasói interpretáció függvénye például, hogy Célia identitásválságának milyen múltbéli összetevői vannak. Szintén hermeneutikai kérdés az is, vajon hogyan folytatódik az egyes szereplők élettörténete a regény cselekményidejéből kilépve…

 

1

Harry Potter könyvajánló

3

Megy a hajó lefelé

A novella (többszöri) elolvasása után küldjétek el a következő feladatok megoldásait hozzászólásként!

  • Szépirodalmi blogot vezettek, melyben ismeretlen szerzők műveit mutatjátok be középiskolás diákok számára! Írjatok kritikát a novelláról! Készítsetek lábjegyzetet az ismeretlen szavak magyarázatával!
  • Tegyük fel, hogy a vőlegény naplót vezetett az eseményekről. Fogalmazzátok meg néhány részletét!
0

Módszertan

Kedves diákok (és “nemdiák” érdeklődők)!

Egy általam végzett tudományos kutatáshoz szeretném a segítségeteket kérni. Ehhez össze kellene gyűlnünk valami hangulatos helyen, és néhány novella elolvasása után letesztelni egy olyan megközelítési módszert, mely segít bizonyos élethelyzetek problémáinak megoldásában,  közelebb visz az önismerethez és az érettségihez szükséges novellaelemzési rutin megszerzéséhez. (A résztvevőknek természetesen jár az ötös irodalomból. :) ) Aki szeretne jelentkezni, írjon a következő címre: hovaneczf@nejanet.hu

9

Rájátszás

A címben megjelölt „mozgalom” lényege: kortárs költők verseinek megzenésítése rockzenészek által, illetve szövegek létrehozása már meglévő dallamhoz. Az elnevezés nagyon ötletes, többféle értelmezési lehetőséget is nyit: utalhat irodalom és zene párbeszédére, de vonatkozhat a posztmodern szövegek olyan jellegzetességeire, mint a szövegközöttiség, vendégszövegek hívása, újraértelmezése, korábbi témák, műfajok megidézése.  A hátterében pedig az a napjainkban zajló folyamat áll, mely során az irodalom egyre életszerűbbé válik, kezd kimozdulni megszokott könyvtári közegéből. Ezzel együtt természetesen az írószerep is megváltozóban van, hiszen a koncertező, turnézó, közönség előtt fellépő költőkhöz már nem illeszthető az elefántcsonttoronyba vonuló, elszigetelt, magányos alkotók művészképe.

raj8

A Rájátszás költői:

  • Erdős Virág
  • Háy János
  • Grecsó Krisztián
  • Karafiáth Orsolya
  • Kemény István
  • Szálinger Balázs

És a „rájátszó” zenészek:

  • Beck Zoli (30Y)
  • Kardos-Horváth János (Kaukázus)
  • Kollár Klemencz László (Kistehén Tánczenekar)
  • Másik János (Európa Kiadó, Trabant, Balaton)
  • Szűcs Krisztián (Heaven Street Seven)

Olvass minél több Rájátszás – szöveget, és írd le a reflexióidat!