2

Villon

Villon költészete (Csoportmunka)

  1. Készítsetek idővonalat, jelöljétek be rajta Villon életének fontosabb eseményeit! (Tk. 55. alapján)
  2. Feladatok a Jó tanítás balladája című vershez: (Tk. 57.)
    1. Mi jellemzi a versformát? (Versszakok száma, sorok száma versszakonként, rímképlet)
    2. Milyen foglalkozásokat, pénzszerzési módokat mutatnak be az egyes versszakok?
    3. Mi a refrén tapasztalata?
    4. Értelmezzétek a címet!
  3.  Feladatok a Ballada a vastag Margot-ról című vershez: (Tk. 60.)
    1. Kik a vers szereplői?
    2. Milyen szituációkban látjuk őket?
    3. Mi jellemzi a kapcsolatukat?
    4. Keressetek olyan kifejezéseket, melyek szokatlanok egy szépirodalmi műben! Mi a szerepük?
    5. Mi olvasható ki az ajánlás kezdőbetűiből?
    6. Próbálkozzatok ennek mintájára saját versszak írásával!
    7. Mit jelent a perdita szó?
  4. Az olvasottak alapján értelmezzétek a következő, Villon életművére vonatkozó idézetet: “Azt mondják, a középkort az ismeri meg igazán, aki a Divina Commediát (Isteni színjáték) olvassa. De hogy a középkort megismerjük, nem csak Dantét kell olvasnunk. Dantétól megtudjuk, milyen volt a középkorban a pokol és a menny. De Villontól megtudjuk, milyen volt a föld.” (Mészöly Dezső)

 

7

Édes Anna

 

 

édes anna

 

Írd le reflexióidat a regénnyel kapcsolatban, legalább 200 szó terjedelemben! Segítségként néhány megközelítési szempont:

 

  • A regény problémafelvetése (Szerinted milyen kérdésekkel foglalkozik elsősorban a regény: társadalmi, pszichológiai, a nőiség lényegét, megítélését érintő problémákkal? Esetleg emberi kapcsolatokkal, elnyomással, megalázottsággal?)
  • Narráció ( A nézőpontváltások szerepe: Melyek azok a jeleneteket, melyek az egyes szereplők  nézőpontját közvetítik? Milyen többletet jelentenek ezek a mindentudó elbeszélői szerepkörhöz  képest? Milyen gondolatokat, érzéseket, benyomásokat tárnak fel? Hol jelenik meg a narrátori szólam?)
  • Jellemformálás
  • A szereplők kapcsolatrendszere
  • A szereplők kommunikációja
  • A gyilkosság lélektani okai
  • A mű szerkezete (A mottó értelmezése, a történelmi események kapcsolódása a cselekményhez, a nyitó- és a zárófejezet értelmezése)
  • A megalkotottság jellemzői (nyelvi megformáltság, szóképek, alakzatok szerepe, az előrevetítések, sejtető elemek jelentősége)

 

Érdekességek:

I. A mű alapötlete Kosztolányi feleségétől származott. Harmos Ilona  eljátszott a gondolattal, hogy jó lenne egy olyan cseléd, aki gondolkodás nélkül, gépiesen végzi a dolgát. Majd visszariadt, hiszen aki ennyire öntudatlan, esetleg képes valami “rémült cselekedetre”…

II. Kosztolányira nagy hatással volt Freud elmélete, aki szerint az emberi személyiség eleve megosztott, több rétegből áll:

  1. Id
    Ez az ösztön-én, melynek célja az örömszerzés és a fájdalmak elkerülése. (Éhség, szomjúság, nemi ösztönök)
  2. Ego
    A realitásért felelős énrész, mely megkeresi a szükséglet kielégítésének módját (pohár víz, étel, szex)
  3. Superego
    Felettes én, ez a társadalmi szabályok, normák képviselője.  Feladata az elfogadhatatlan, agresszív, perverz ösztönkésztetések meggátlása az ösztönök kontrollálása, normákhoz igazítása. Módszere a bűntudatkeltés. (Gyerekkorban ezt a szülő képviseli, később helyét átveszi az önkontroll.)

Ha ezek a személyiségrészek nincsenek összhangban, belső konfliktusok keletkeznek, ilyen például az elfojtás. ennek az a lényege, hogy látszólag meg nem történtté tesz sérelmeket, traumákat.  De az elfojtott dolog a tudat mélyén megmarad, súlyos esetben átveszi az irányítást a test fölött,meghatározója, irányítója marad az ember tetteinek.

 

 

0

Oidipusz király

Oidipusz nyomoz

Théba városát dögvész sújtja, melyet Laiosz király egykori meggyilkolása és a talány feltáratlansága miatt idéztek elő az istenek. Segítsünk Oidipusznak kibogozni a rejtélyt, vizsgáljuk meg, mire következtethet  az egyes szereplők szavaiból!

(A  játékhoz válasszunk az osztályból öt tanulót, akik felolvassák a következő szereplők szólamait: Oidipusz, Kreon, Iokaszté, Hírnök, Pásztor)

oid

Az első bűnjel…

KREON
Halld hát, amit az istentől hallottam én:
világos szókkal arra intett Phoebus úr
fertőzetet táplál magában ez a föld:
vessük ki, ne növeljük orvosságtalan!

OEDIPUS
Mily tisztulással? És minő fertőzet az?

KREON
Száműzni kell valakit, vagy vérrel a vért
lemosni. A városra vér hozott vihart.

OEDIPUS
Ki az, akinek véres sorsát értheti?

KREON
Uram, e föld régi vezére Láios
volt, mielőtt eljöttél kormányára te.

OEDIPUS
Tudom, hallottam… Látni sohse láttam őt.

KREON
Nyilván hát ennek haláláról a parancs:
gyilkosait hogy bosszuló kéz érje el.

OEDIPUS
De hát hol vannak? Hol lehet föllelni ma
a régi bűnnek elmosódott nyomait?

KREON
Úgy mondta, itt, miköztünk. Ki mit jól keres,
rájön – de elszalasztja, mire gondja nincs.

OEDIPUS
Itthon, vagy a mezőkön lett, vagy idegen
földön, gyilkos kéz áldozata Láios?

KREON
Azt mondta, jóslatért megy idegenbe és
elment, de haza többet meg nem érkezett.

OEDIPUS
S nem látott semmit hírmondó vagy útitárs,
s mit megtudva biztos fonalunk lehet?

KREON
Mind odaveszett, csak egy nem, aki elfutott
rémülten, s egy dologra emlékszik csupán.

OEDIPUS
Mi az? Egy dolog soknak a nyomára visz,
csak kis csücskénél foghassuk meg a reményt.

KREON
Útonállók estek rá, mondja, és nem egy
kéz ölte meg, hanem többeknek ereje.

OEDIPUS
Útonállók? De hogyha föl nem bérelik
innen, ki adta volna erre a fejét?

KREON
Mi is gondoltuk ezt, de halva Láios,
nem akadt bosszulója sok bajunk között.

OEDIPUS
S milyen baj gátolhatta, mikor a király
ilyen módon pusztult, az illő nyomozást?

KREON
A színesdalu Szfinx vitt rá, hogy lábaink
elé nézzünk csak s ne kutassunk tünteket.

A második bűnjel…

OEDIPUS
Elmondom, mert ezeknél több vagy énnekem,
Kreon hogy trónom ellen milyen cselt koholt.

IOKASTÉ
Beszélj – ha biztos vádat tudsz-e ellene?

OEDIPUS
Rágalmaz, hogy én gyilkoltam le Láiost.

IOKASTÉ
Látta talán? Vagy más szavára mondja így?

OEDIPUS
Egy jóst, egy gazságmestert tolt előre, mert
saját nyelvét mindenben tisztán tartja ő.

IOKASTÉ
Óh, emiatt, bocsásd a szélnek gondjaid!
Hallgass rám és tanuld meg, halandók között
nincs senki jós, nincs, aki rejtelmekbe lát!
És erre könnyü példát adhat pár szavam.
Mert jóslat jött valaha Láioshoz – én
nem mondom, Apollótól, csak szolgáitól -,
hogy sorsa a gyermek kezétől veszni el,
aki tőlem és tőle majd születni fog.
Lám pedig rablók ölték őt meg hír szerint,
egy hármas keresztúton, ismeretlenek;
mig a fiát, ki életével harmadik
napig sem ért el, kitette vad hegyen,
lába-csuklóit gúzsba kötve szorosan.
Így Phoebus nem váltotta be sem azt, hogy ez
megölje atyját, sem azt, ami Láiost
gyötörte, hogy saját fiától hulljon el.
Pedig hát ezt “határozták” a jóslatok.
Ne gondolj hát jósokkal, mert amit az ég
akar, hogy tudjunk, megjelenti ő maga.

A harmadik bűnjel…

 HÍRNÖK
Mi az, mi ilyen rettegésbe ejt?

OEDIPUS
Egy rém-jóslat az istentől, óh, jövevény!

HÍRNÖK
És ettől félve vagy hazátlan máig is?
Tudod-e hát, hogy minden ok nélkül remegsz?

OEDIPUS
Hogy, ok nélkül? Hisz csak szülők a szüleim!

HÍRNÖK
De Polyboshoz nincsen vér szerint közöd.

OEDIPUS
Mit szólsz? Nem vagyok édes fia hát neki?

HÍRNÖK
Csak éppen úgy, nem jobban, mint akár nekem.

OEDIPUS
Apám nem jobban apám, mint aki nem az?

HÍRNÖK
Polybos sem volt apád, én se vagyok az.

OEDIPUS
Miért hívott hát fiának akkor engemet?

HÍRNÖK
Mert, tudd meg, ajándékba kezemből kapott.

OEDIPUS
S ha mástól kapott, miért szeretett annyira?

HÍRNÖK
Mivel magának sohasem volt gyermeke.

OEDIPUS
S te úgy vettél, vagy találtál, hogy neki adj?

HÍRNÖK
Kithaerón erdős völgyei közt leltelek.
Én oldtam meg átfűzött bokád kötelékét.

OEDIPUS
Jaj, szörnyű szégyen! Ilyen pólyám volt nekem?

HÍRNÖK
És erről kaptad Dagadtlábú nevedet!

OEDIPUS
S anyám vagy apám tette ezt velem? Beszélj!

HÍRNÖK
Azt jobban tudja az, akitől kaptalak.

OEDIPUS
Hát nem magad találtál? Más adott neked?

HÍRNÖK
Nem… Egy másik pásztortól vettelek csak át.

A negyedik bűnjel…

OEDIPUS
Te adtad ennek a fiút, kiről beszél?

PÁSZTOR
Én adtam. Bár meghaltam volna aznapon.

OEDIPUS
S te hol vetted? Másé volt, vagy a magadé?

PÁSZTOR
Nem az enyém – én is kaptam valakitől.

OEDIPUS
A városból? Ki volt az? S mily ház gyermeke?

PÁSZTOR
A Láios házából volt a kisfiú.

OEDIPUS
Szolgaporonty? Vagy rokonságából való?

PÁSZTOR
Azt mondják, hogy saját fia: de hogy van ez,
csak a királynő mondhatná meg odabenn.

OEDIPUS
Tán a fiút ő adta néked?

PÁSZTOR
Ő, király!

OEDIPUS
S mit kívánt tőled?

PÁSZTOR
Hogy veszítsem el szegényt.

OEDIPUS
A saját anyja! Szörnyű!

PÁSZTOR
Baljóslat miatt.

OEDIPUS
Mi volt az?

PÁSZTOR
Hogy meg fogja ölni szüleit.

 

 

 

 

 

 

 

 

0

Célia

célia

Rakovszky Zsuzsa legújabb regénye több olyan, továbbgondolásra érdemes problémát is felvet, melyek valamilyen formában már korábbi regényeiben is megjelentek. A következő írásban ezek közül emelek ki néhányat.

Szerző és elbeszélő különbözőségére reflektál a szöveg narrációs eljárása: az elbeszélő ugyanis egy ötven év körüli, Ádám nevű férfi, aki időközben értesül arról, hogy vélhetőleg ő a címszereplő apja. (A különböző személyek nézőpontjával való játék nem újdonság a szerző írói világában: a VS című regényében például eldöntetlenségben hagyja a beszélő nemét, a Hullócsillag évében pedig egy gyermek látószögét közvetíti.) A regény másodlagos narrátora pedig Zsani, az anya, hiszen Ádám az ő közvetítéséből ismeri meg a lánya történetét, önkeresését és váratlan eltűnését.

A szöveg stílusát a Rakovszkytól megszokott lirizáltság jellemzi: „Heni kapkodva húzkodja felfelé a harisnyanadrágját – írja például a szeretőjéről – és sietősen átalakul fehér testű, némileg vézna erdei nimfából középkorú titkárnővé.” A regény humora többnyire az elbeszélő önironikus szemléletéből adódik: “Álmélkodva ingatom a fejem, mint egy plüssmedve egy vasárnap délelőtti mesefilmben” – jellemzi önmagát, amikor készülő cikke érdekében részt vesz egy családállítási szertartáson. A mű másik értéke a szereplői szólamok nyelvhasználatának elkülönülése; szinte stílusparódiaként hat például Niki, a butuska magántanítvány divatszavakból álló szókincsének, mondatszerkesztési sutaságainak megjelenítése, melyet a következő példa szemléltet: „Mert hát most mégis, milyen egy élet az már, napi tizenkét meg tizennégy órát gályázni a Mekiben vagy valami butikban, mire hazaér az ember, már bulizni sincs kedve… ismerek egypár csajt, akik ezt csinálják, hát nem irigylem őket…” Ami a narrátori beszédmódot illeti, számomra kissé zavaró a mondat a mondatban megoldás, azaz egy-egy többszörösen összetett mondatba beékelődő felkiáltás, kérdés, olykor teljes párbeszéd. A következő idézet egy, az anyja iránt érdeklődő ügynökkel való beszélgetését közvetít: „Beszélhetne-e vele esetleg később – kérdezte egy meleg szívű, de kissé ingerült ápolónő modorában, akinek egy gyöngeelméjű pácienssel kell zöld ágra vergődnie -, és ha igen, mikor? – Semmikor –közöltem zordan-, Máténé föld körüli útra indult, nem tudni, mikor jön haza, én azért vagyok a lakásban, hogy vigyázzak a papagájra.”

Ami a szöveg kontextusát, tárgyi környezetét, háttérbéli folyamatait illeti, napjaink okostelefonos, facebookozós világát, modern életformáit érzékenyen analizálva, olykor társadalomkritikai éllel jeleníti meg.

Az elbeszélő „szabadúszása” már önmagában is egy manapság jellemző, nagyvárosi életformát, és a társadalmi normák átalakulásának folyamatát tükrözi: nincs a végzettségének (angol szakos tanár) megfelelő állása, hanem alkalmi munkákból, folyóiratokba írt cikkekből, magántanítványokból él. Közben eladja az anyjától öröklött lakását, és vesz egy kisebbet, hogy a különbözetből éljen, amíg a regényén dolgozik. A megkötött lakásüzlet is egy sajátos helyzetet jelenít meg: egy idős néni lakását veszi meg jutányos áron a fiától, mert majd csak az asszony halála után költözhet be.

Az ezotéria egyes ágazataival is kapcsolatba kerül a narrátor, egyrészt a különböző honlapok működtetése közben, másrészt a többi szereplőn keresztül, akik az éppen divatos szemléletmódok egyikét-másikát tekintik iránymutatásnak, életvezetési elvnek. Heni például a kínai horoszkóp sugallata vagy az angyalok üzenete alapján szervezi a programját, ettől függ az is, mikor meri megkockáztatni e házasságtörő légyottokat.

Zsani örök útkereső, aki az önazonosság megtalálása érdekében különböző vallásokat „próbál ki”, azok szellemiségéhez igazítja ideig-óráig az életét.

Célia eltűnése és gondolkodásmódja – a nyilvánvaló lázadó és igazságkereső beállítódás mellett – értelmezhető egyfajta viselkedésbe kódolt anyai mintának is. ( Egy olyan kisegyház befolyása alá kerül, melynek tagjai – a másfajta gondolkodást távol tartandó-nem érintkezhetnek gyülekezeten kívüliekkel.)

A narrátor egységesítő szemléletmódja úgy tekint valamennyi spirituális, kineziológiai, életvezetéssel foglalkozó mozgalomra, mint akik az élet alapállapotát a boldogságban és a sikerben határozzák meg, és árulják ezek elérésének a különféle receptjeit. Ennek megfelelően a gurukat, asztrológusokat, sámánokat és családállítókat „instant lelki békével foglalkozó” személyekként határozza meg. Ehhez a jelenséghez kapcsolódik a regény központi motívuma, a borítón is szereplő Igazság szája szobor, és annak jóslatot nyomtató plázautánzatai is.

A már említett, vonzó de buta Niki alakján keresztül felvillan a valóságshow-k személytelen közege is, sajátos értékrendet tükröz például, hogy a fiatalok egy rétege lehetőséget lát ezekben a műsorokban, a Mcdonald’sban való mosogatással szembeni egyetlen alternatívaként jelenik meg számukra.

A regény másik központi problémája, a szülő-gyerek viszony összetettséga a legmarkánsabban a  Zsani – Célia szálon keresztül jelenik meg. Történetük azt a sajátos és elgondolkodtató helyzetet modellezi, ahogyan a szabadgondolkodó anya, aki értelmiségi létformájával, a formális elvárások, a képmutató élet és a szülők kispolgári konvencióinak lebontásával lányából épp a normalitásra, valódiságra való igényt váltja ki.

A narrátor szüleihez való viszonya is hangsúlyos: apja a cselekmény ideje alatt hal meg, az anyja nem sokkal előtte. Az őket gyerekkorukban elhagyó apa halálát közömbösen fogadják testvérével, hiszen életében sem engedte őket közel magához, inkább csak elviselte, amikor meglátogatták. Az anyjával kapcsolatos érzéseiről nem ír, csak néhány sokat sejtető kifejezés jelenik meg visszaemlékezéseiben a mama intenzív és szemrehányó jelenlétéről, valamint a gyerekként anyák napjára készített szívecske költözést megelőző kiselejtezésének szimbolikus aktusa.

Mivel a szülő-gyerek viszony több modellje is hasonló tendenciát mutat a szövegben, kissé mintha azt sugallnák ezek a kapcsolati minták, hogy ebben a relációban a jó gyermekkori kapcsolat felnőttkorra szükségképpen megromlik. Ezzel kapcsolatban érdekes lenne megvizsgálni, hol hibáznak az egyes szereplők, és milyen lehetőségeik lettek volna kapcsolataik rendezésére.  Olvasói interpretáció függvénye például, hogy Célia identitásválságának milyen múltbéli összetevői vannak. Szintén hermeneutikai kérdés az is, vajon hogyan folytatódik az egyes szereplők élettörténete a regény cselekményidejéből kilépve…

 

1

Harry Potter könyvajánló

3

Megy a hajó lefelé

A novella (többszöri) elolvasása után küldjétek el a következő feladatok megoldásait hozzászólásként!

  • Szépirodalmi blogot vezettek, melyben ismeretlen szerzők műveit mutatjátok be középiskolás diákok számára! Írjatok kritikát a novelláról! Készítsetek lábjegyzetet az ismeretlen szavak magyarázatával!
  • Tegyük fel, hogy a vőlegény naplót vezetett az eseményekről. Fogalmazzátok meg néhány részletét!
0

Módszertan

Kedves diákok (és “nemdiák” érdeklődők)!

Egy általam végzett tudományos kutatáshoz szeretném a segítségeteket kérni. Ehhez össze kellene gyűlnünk valami hangulatos helyen, és néhány novella elolvasása után letesztelni egy olyan megközelítési módszert, mely segít bizonyos élethelyzetek problémáinak megoldásában,  közelebb visz az önismerethez és az érettségihez szükséges novellaelemzési rutin megszerzéséhez. (A résztvevőknek természetesen jár az ötös irodalomból. :) ) Aki szeretne jelentkezni, írjon a következő címre: hovaneczf@nejanet.hu

9

Rájátszás

A címben megjelölt „mozgalom” lényege: kortárs költők verseinek megzenésítése rockzenészek által, illetve szövegek létrehozása már meglévő dallamhoz. Az elnevezés nagyon ötletes, többféle értelmezési lehetőséget is nyit: utalhat irodalom és zene párbeszédére, de vonatkozhat a posztmodern szövegek olyan jellegzetességeire, mint a szövegközöttiség, vendégszövegek hívása, újraértelmezése, korábbi témák, műfajok megidézése.  A hátterében pedig az a napjainkban zajló folyamat áll, mely során az irodalom egyre életszerűbbé válik, kezd kimozdulni megszokott könyvtári közegéből. Ezzel együtt természetesen az írószerep is megváltozóban van, hiszen a koncertező, turnézó, közönség előtt fellépő költőkhöz már nem illeszthető az elefántcsonttoronyba vonuló, elszigetelt, magányos alkotók művészképe.

raj8

A Rájátszás költői:

  • Erdős Virág
  • Háy János
  • Grecsó Krisztián
  • Karafiáth Orsolya
  • Kemény István
  • Szálinger Balázs

És a „rájátszó” zenészek:

  • Beck Zoli (30Y)
  • Kardos-Horváth János (Kaukázus)
  • Kollár Klemencz László (Kistehén Tánczenekar)
  • Másik János (Európa Kiadó, Trabant, Balaton)
  • Szűcs Krisztián (Heaven Street Seven)

Olvass minél több Rájátszás – szöveget, és írd le a reflexióidat!

2

Átváltozások

Ovidius Metamorphosis című művében ókori görög és római átváltozás – történeteket gyűjtött össze, írt át elbeszéléssé. Válassz egyet ezek közül és illusztráld!

12399168_914277288666410_1448366416_n

Kovalik Dorka: Daedalos és Icaros

USER COMMENTS

Murányi Lili: Pygmalion

2

Az átváltozás

“Amikor egy reggel Gregor Samsa nyugtalan álmából felébredt, szörnyű féreggé változva találta magát ágyában. Páncélszerűen kemény hátán feküdt, és ha kissé fölemelte a fejét, meglátta domború, barna, ív alakú, kemény szelvényekkel ízelt hasát, amelyen alig maradt már meg végleg lecsúszni készülő paplana. Számtalan, testének egyéb méreteihez képest siralmasan vékony lába tehetetlenül kapálódzott szeme előtt.”

Milyennek képzeled Gregort az átváltozást követően?

gregor

(Rapcsák Dalma)

20151114_142153 (1)

(Murányi Lili)

Szempontok a szöveg értelmezéséhez:

    • Értelmezd a címet!
      Milyen szövegeket evokál?
      A mesékben, mítoszokban mire van szükség az átváltozáshoz?
    • Foglald össze a cselekményt! (Cselekményvázlat)
    • Adj címet az egyes részeknek!
    • Milyennek ábrázolja a féreggé változott Gregort az elbeszélő? Gyűjtsd össze tulajdonságait!
    • Keress olyan szövegrészeket, melyekben Gregor nézőpontja érvényesül!
    • Milyen dilemmákkal küzd G. átváltozását követően
    • Mit tudunk meg Gregor Samsáról mint emberről?
    • Hogyan fogadja Gregor az átváltozását?
    • Hogyan viszonyul hozzá környezete?
    • Értékeld szülei viselkedését!
    • Értelmezd a példázatot!