12

Radnóti sorsesemények által befolyásolt lírája

Esszétémák:

  1. Idill és tragikum Radnóti költészetében
  2. Petőfi Sándor Minek nevezzelek? és Radnóti Miklós Tétova óda című versének összehasonlító elemzése
    Térjetek ki a műfaji, formai, tartalmi tényezőkre, a képalkotás sajátosságaira! Vegyétek számba a hasonlóságokat, különbségeket!
  3. Érvelés
    Támaszd alá versekkel a következő, Radnóti költészetét jellemző állítást: 
    „Költészetének alaphangja tragikus. Korának gyermeke; tudomásul veszi e kort, és tíz év óta növekvő keserűséggel tiltakozik ellene. Nem éppen politikus költő, de szemlélete ösztönösen dialektikus. Feszültségekben, ellentétekben látja a világot, a társadalmat éppúgy, mint a természetet. Minden élő mélyében megérzi a készülő halált, de érzi azt is, hogy a halál nem szakíthatja meg az élet örök, hérakleitoszi patakzását.” (Bálint György: Radnóti Miklós) Aki ezt választja, reflektáljon az idézetre is!

 

Negyedik ecloga

  1. Idézd fel, mit tanultál az eclogákról!
  2. Írd le reflexióidat a szöveggel kapcsolatban!
  3. Értelmezd a Hang szerepét a párbeszédben!
  4. Melyek a vers fő motívumai?

A la recherche…

  1. Ritmizáld a vers első két sorát! Milyen sorfajtát ismertél fel?
  2. Mi a vers alaphelyzete?
  3. Milyen idősíkok jelennek meg a szövegben?
  4. Milyen múltbeli helyzetek jelennek meg a műben?
  5. Keress visszatérő motívumokat! Mi lehet az ismétlődés szerepe?
  6. Milyen szerephez jut a versben a kérdezés?
  7. Nézd meg a cím jelentését! Olvass el néhány bekezdést a Proust-szövegből, melyet megidéz! (Szöveggyűjtemény) Mi a hasonlóság alapja?

Erőltetett menet

  1. Keress olyan motívumokat, melyek az eddig olvasott Radnóti-versekhez kapcsolják a szöveget!
  2. Gyűjtsd ki az idilli környezet megjelenítésének képeit!
  3. Milyen jelentéssel egészíti ki a leírtakat a szöveg vizuális elrendezése?

Nem tudhatom

  1. Mielőtt újraolvasod a verset, fogalmazd meg néhány mondatban, miért fontos az embernek a szülőhazája!
  2. Mi teszi különlegessé a vers tájábrázolását?
  3. Készíts kettéosztott naplót, gyűjtsd össze, mi minden látszik annak a nézőpontjából, akinek szülőhazája e táj, és mi azéból, aki gépen száll fölébe.
  4. Jellemezd az egyes perspektívákhoz kapcsolódó látásmódokat, érzelmeket!

Razglednicák

  1. Nézz utána a cím jelentésének!
  2. Mi kapcsolja egymáshoz a számozott részeket?
  3. Értelmezd a következő szóképeket: 
  • “…torlódik ember, állat, szekér és gondolat,
    az út nyerítve hőköl, sörényes ég szalad.”
  • “…a század bűzös, vad csomókban áll…”
  • “Halált virágzik most a türelem.”

 

 

 

27

A jó palócok

A kötet 1882 – ben jelent meg, és nemcsak magyar, de nemzetközi sikert is aratott.  Napjainkban újra felértékelődött Mikszáth prózája,a modern szövegszervező eljárásoknak, a posztmodern filmek világát megelőző időbeli ugrásoknak, a gyakori nézőpontváltásoknak és az élőszó-közeli beszédmódnak köszönhetően. A kötet kapcsán talán a legizgalmasabb kérdés az, hogy darabjai olvashatóak – e összefüggő szövegként, regényként, vagy ellenállnak minden egységesítő kísérletnek, és önálló, egymástól független novellahalmazt alkotnak?

Noevallaelemzési szempontok:

Péri lányok szép hajáról

  • Ki az elbeszélő?
  • Miért kívánja, hogy a lányok haja ne nőtt volna olyan hosszúra?
  • Mi jellemző a nyelvhasználatára?
  • Mire vonatkozik a búzakéve?
  • Mi az olló jelentősége a történetben?
  • Értékeld Csatóné viselkedését!
  • Mit jelentenek a virág metaforák?
  • Mire vonatkozik az apa utolsó mondata?

Csoportmunka: Írjátok át a történetet Kata, Csatóné, Judit, Csató Pista nézőpontjából!

Képregény

A bágyi csoda

Szakaszos olvasás:

1. szakasz

  • Vázoljátok fel az alaphelyzetet! (Helyszín, szereplők, probléma)
  • Értelmezzétek a következőt:  “Kocsipál Gyuri, a molnárlegény már a szentmihálylovát is ellopta a majornoki temetőből, lévén annak az elégetése csalhatatlan módja a záporeső kierőszakolásának az égi hatalmasságoktól.”
  • Hogy viszonyul a narrátor az idézetben közvetített szereplői értékrendhez?
  • Jósoljátok meg, hogyan folytatódik a történet!

2. szakasz

  • Mi lehet a magyarázata Pillérné gúnyos kacagásának?
  • Mit jelent, kinek a gondolatait vetíti ki:
    “Hátha az akácfa virága  a kacsintása…Mindenkire hullatja, de olyan magasan nyílik, hogy nem lehet ágat szakítani róla.”
  • Jóslás: mi lesz a befejezés?

3. szakasz:

  • Megtörtént a házasságtörés? (Gyűjtsünk érveket mellette, ellene!)
  • Miért nem egyértelmű a válasz?
  • Milyen szókép, mi a jelentése a következőnek:
    “A füzesek, a sás, a mogyorófabokrok … gúnyosan suttogják: Fölfelé folyik a bágyi patak!”
  • Értelmezzétek a címet!
  • Hogyan viselkedik Vér Klára: küzd a helyzettel és önmagával, vagy kacér, könnyűvérű nő?

Képregény1,  Képregény2

Szegény Gélyi János lovai

Csoportmunka

1. Mire utalnak a következő kifejezések? Ki mondja, miért? Vagy kinek a nézőpontjához köthető?

  • Másé volt már egyszer – kétszer lett édessé.
  • Boszorkány
  • Kenyeret dagaszt
  • Fekete gyanúnak fehér ágyat bontson? 
  • S jaj, kiesett kezéből, nincs többé mellén a fehér mályvarózsa. 

2. Poszter a feleségről

3. Poszter a férjről.

  • Jellemzés (tulajdonságok)
  • Kommunikáció
  • Gondolkodásmód
  • Mit tud?
  • Mit nem tud?
  • Lelkiállapot?
  • Másik novella tapasztalata alapján mit mondhatunk róla?

4. Szóképek, alakzatok

  • lovak ábrázolása, szerepük
  • Tájábrázolás

Túlvilági randevú: a túlvilágon Gélyi János és Vér Klára lehetőséget kapnak, hogy levélben üzenjenek egymásnak, mert a lelkük nem nyugszik, amíg nem tisztázzák egymással a helyzetet. Csoportonként írjátok meg  a nevükben, utólag hogy látják a történteket. Mi lett volna a megoldás?

Képregény

Szűcs Pali szerencséje

 

 

Aktuális feladat:

Írjatok reflexiót a kötet valamely novellájához, vagy készítsetek videót róla!

 

Korábbi évek feladatai:

Hogy közelebb kerüljetek saját olvasói beállítódásotokhoz ezzel kapcsolatban, vizsgáljátok meg a szövegeken az alábbi szempontok valamelyikét!

  1. A tájábrázolás konkrét és átvitt jelentésrétegei
  2. Visszatérő szereplők jellemzése
  3. A palóc régió ábrázolása a novellákban (helynevek, szokások, népi bölcsességek)
  4. A palóc hiedelemrendszer megjelenítése a szövegekben (babona, gondolkodásmód)
  5. Az elbeszélő szerepköre
  6. A novellák időrendje
  7. A virág metafora szerepe a női szereplők ábrázolásában

Az alábbi feladatsor már nem része a csoportmunkának:

Szegény Gélyi János lovai

Írj esszét arról a folyamatról, hogyan változik meg a főhős lelkiállapota a novellában!

Mielőtt hozzákezdesz, vizsgáld meg alaposabban a következőket:

  1. Mely szövegrészek tárják fel Gélyi János gondolatait, érzéseit? 
  2. Mire vonatkozik a “boszorkány” szó a férj és feleség beszélgetésében? Hogyan érti egyikük, hogyan másikuk?
  3. Mely információkról tudhat, melyekről nem tudhat Gélyi János? És Vér Klára? 
  4. Az olvasó milyen elbeszélői jelzésekből sejtheti a tragédiát? Megtörtént-e egyáltalán a tragédia?
  5. Vedd szemügyre a tájábrázolásokat is!

 

 

 

0

A Reményhez

Illusztráljátok a verset!