2

Villon

Villon költészete (Csoportmunka)

  1. Készítsetek idővonalat, jelöljétek be rajta Villon életének fontosabb eseményeit! (Tk. 55. alapján)
  2. Feladatok a Jó tanítás balladája című vershez: (Tk. 57.)
    1. Mi jellemzi a versformát? (Versszakok száma, sorok száma versszakonként, rímképlet)
    2. Milyen foglalkozásokat, pénzszerzési módokat mutatnak be az egyes versszakok?
    3. Mi a refrén tapasztalata?
    4. Értelmezzétek a címet!
  3.  Feladatok a Ballada a vastag Margot-ról című vershez: (Tk. 60.)
    1. Kik a vers szereplői?
    2. Milyen szituációkban látjuk őket?
    3. Mi jellemzi a kapcsolatukat?
    4. Keressetek olyan kifejezéseket, melyek szokatlanok egy szépirodalmi műben! Mi a szerepük?
    5. Mi olvasható ki az ajánlás kezdőbetűiből?
    6. Próbálkozzatok ennek mintájára saját versszak írásával!
    7. Mit jelent a perdita szó?
  4. Az olvasottak alapján értelmezzétek a következő, Villon életművére vonatkozó idézetet: “Azt mondják, a középkort az ismeri meg igazán, aki a Divina Commediát (Isteni színjáték) olvassa. De hogy a középkort megismerjük, nem csak Dantét kell olvasnunk. Dantétól megtudjuk, milyen volt a középkorban a pokol és a menny. De Villontól megtudjuk, milyen volt a föld.” (Mészöly Dezső)

 

4

Ady első alkotói korszakának verscsoportjai

Szerepkijelölő poétika

Góg és Magóg fia vagyok én…
(Az Új versek kötet nyitóverse, lírai program)

Új vizeken járok
(A kötet záródarabja, az előző párverse)

A tájlíra megújítása

A szerelmi líra újjáteremtése

Léda versek:

Idesorolható korai perdita-költészetének darabja is:

A modern vallásosság lírája

Magány-, halál-, csonkaságélmény versei 

20150520_223158-1

(Rapcsák Dalma illusztrációja)

11328773_842905175774698_1418781097_n

(Kocsán Nikolett rajza)

11267637_848324131929198_1980202465_n

(Szűcs Kitti illusztrációja)

IMG_20150522_165148 (1)

(Madarász Réka illusztrációja)

4

Ady átdolgozások

Irodalmi karikatúra:
Stílusimitáció; egy-egy szerző modorának, beszédmódjának humoros utánzása. A parodizálhatóság mindig az egyediség és az eredetiség ismérve.

Karinthy Frigyes Így írtok ti című művében több magyar és külföldi író beszédmódját figurázza ki, többek között a nyugatos kortársaiét is.
Olvassátok el az Ady-költészetet megidéző írásait!

  • Mi a komikum forrása ezekben a paródiákban?
  • Mi a feltétele annak, hogy humorosnak érezzük a kötet darabjait?

Parafrázis:
Egyfajta intertextuális játék, egy-egy mű átdolgozása, átírása.
Ha egy alkotó életműve hosszú időn át hivatkozási, átdolgozási alap, az hatástörténeti jelentőségét mutatja. Újabban az internetes kultúra hatásairól szóló beszédben is megidéződnek jellegzetes Ady-motívumok: Fűzfa Balázs például Google és Magoogle fiaiként hivatkozik a digitális nemzedék tagjaira, Milosevits Péter pedig a technológiai újítások okozta töredezettségről írja, hogy “minden egész eltörött, de valamennyi darab elérhető egy gombnyomás segítségével”.

Vajon melyik gyerekdalt költi át a következő szöveg Ady stílusában?

Varró Dániel: Változatok egy gyerekdalra
(részlet)

Álltam a Pusztán, álltam állván,
Kérődzve, bőgve, búsan, árván,
Mikor, hahó,
Rámtörtek csülkös kis zeuszok.

Hej, szájas kis töpörtyü-borjak,
Mi kéne, hé, rátok tiporjak?
Ahol a Tej,
Oda szaladnánk lakni mi is?

Rátok dől e rozoga pajta,
S én ősi, szent, keleti fajta,
Én féljek, én?
Tudjátok ti, hogy én ki vagyok?

Nem holmi senkik tarka fattya,
A Mammon volt anyám ükatyja,
Hej, piszkosok,
Nekem aranyból van a fülem.

És kacagtam, rengett a Puszta,
Fülét, farkát gyáván behuzta,
S futott, hahó,
Futott a csülkös boci-sereg.

Mely Ady-verseket hozzák játékba a következő parafrázisok?

Parti Nagy Lajos: Őszológiai gyakorlatok
(részletek)

“szem utóda
szem boldog ősze
nem vagyok szent kinek
nem vagyok szent kinek
mondta a pősze”

„útra kelünk megyünk a gőzbe
izzadva sírva kergetőzve
csak ami jár csak ami jár
beutalatlan fakultatíve
hideg ebédet s uzsonnát víve
dúlnak a csókos ütközetek
kis Nagybetű is jár tán nékünk
akik az élet héján élünk
kifogyatollal szerelmesen
hazafelé ha száll a búszunk
egymás Colába belehúzunk
s büfézünk az őszi avaron”

Orbán János Dénes: Verecke híres útján, át Kocsárdon

Verecke híres útján zöld Trabanttal,
alig ötvennel kavarom a port.
Rivall a rádióból az újmagyar dal,
az ólmos benzin füstje áthatolt
a zárt ablakon. Hát így, akaratlan,
fakadt a könny a Kárpátok alatt,
holott mindég mindenről elmaradtam,
mi megható, s lelkemnek szárnyat ad.

Ki mindég és mindenről elmaradtam,
a múltból élek, mit nem éltem át.
Verecke útján almazöld Trabantban
keresek mestert,
tanítványt,
hazát.

 

S míg poroszkálok, ötvennel, kortudatlan,
tudom : ha nem lelek,
még épp elég utam van.

Kocsárdon át az út bizonytalan,
esélyem van, hogy nagycsütörtököt
mond a Trabant, s míg jő a szerelő,
koszos motelben lehet rostokolnom.
Napokig késhet nem várt érkezésem,
s a fülledt hallban nem néz senki rám,
s szorongás fog el, szörnyü félelem,
ha kimerül rádiómban az elem.

És most csak eddig.
És Wagner maszkja nélkül.
S csak röpködnek az ars poeticák.
És én is én is én is én is én is !
De mostan épp rükvercbe váltok át.

Írjatok ti is Ady-paródiákat, keressetek műveihez kapcsolódó parafrázisokat!

 

0

Ady világháborús költészete

Feleletterv:
Ady utolsó alkotói korszakának egyik meghatározó témája a háború. Kezdettől fogva ellenezte, értelmetlennek és fölöslegesnek tartotta e gyilkos, vad dúlást, mely verseiben az ember erkölcsi eltévelyedésével, értékek pusztulásával kapcsolódik össze. Szemléletváltása nemcsak az értékőrző lírai magatartásban mutatkozik meg, hanem jellegzetes költészeti motívumainak átértelmezésében is.  Többek között így alakul át a kései versek halálhoz való viszonya, a fogalom korábbi, filozófiai megközelítését ugyanis a konkrét borzalmak ábrázolás-módjai és a bibliai apokalipszis látomásai váltják fel. Átrendeződik továbbá a magyarság megjelenítése is: bírálat és ostorozás helyett most a féltés és az aggodalom hangján szól menekülő fajtájához a versek beszélője.

Az eltévedt lovas

A művet az Ady-költészet egyik csúcsteljesítményeként tartja számon az irodalmi tudat. A vers különlegessége a központi szimbólum sokrétű értelmezési lehetőségében, a hozzá tapadó jelentések rögzíthetetlenségében, megragadhatatlanságában van.

Hallgasd meg a Misztrál együttes feldolgozását, és gondolkodj el azon, hogyan hozzák játékba a zenei eszközök a vers motívumait! Milyen irányba viszi az értelmezést a megzenésített változat: hasonlít a te olvasatodhoz, vagy éppen elbizonytalanítja azt?

Érdekességként ismerkedj meg a költő egy másik “lovas” versével is ebből a korszakból:
Új s új lovat (Ennek is kiváló zenei feldolgozása készült.)

Szorgalmi feladatként összevetheted a két mű jelkép-rendszerét.

Emlékezés egy nyár-éjszakára

A költemény rapszodikus jellege, és a borzalmak megjelenítésének világvége-látomása a romantika lírai hagyományához is köthető.

Az értelmezéshez megadok néhány szempontot, ez azonban természetesen tetszés szerint bővíthető:

  • Mi jellemzi a beszédhelyzetet? (Milyen pozícióból, hogyan jellemzi önmagát a vers beszélője?)
  • Hogyan jelennek meg a versben a hétköznapi mozzanatok?
  • Értelmezd a vers képvilágát szóképei, alakzatai alapján!
  • A bibliai apokalipszis mely képsorait idézi meg konkrétan a szöveg? (Lásd a szövegmellékletet lent.)
  • Hogyan módosul a versben a refrén (és a különös jelző) jelentése az egyes szakaszok hatására?
  • Milyen hasonlóságokat mutatnak a vers megfogalmazott tapasztalatai, költői megoldásai Az eltévedt lovas című verssel?

Szövegmelléklet:

János apostolnak mennyei jelenésekről való könyve
(Részletek)

Amikor feltörte a hetedik pecsétet, csönd lett az égben, úgy egy félórára.
Ekkor hét angyalt láttam, az Úr előtt álltak, és hét harsonát kaptak.
A hét angyal pedig, akinél a hét harsona volt, felkészült, hogy megfújja a harsonát.
Az első angyal megfújta a harsonát. Erre vérrel vegyes jégeső és tűz záporozott a földre. A föld harmada elégett, a fák harmada pernyévé lett, és a zöldellő fű mind elhamvadt.
A második angyal is megfújta a harsonát. Erre mint lángban égő hatalmas hegy, valami a tengerbe zuhant. A tenger egyharmada vérré vált, a tengerben élő állatok egyharmada elpusztult, és a hajók egyharmada elsüllyedt.
A harmadik angyal is megfújta a harsonát. Erre az égből lehullott egy nagy csillag, s mint égő fáklya, lobogott. A folyó egyharmadára hullott és a vízforrásokra.
A csillagnak Üröm volt a neve. A vizek egyharmada ürömmé vált, és sok ember meghalt a víztől, mert megkeseredett.
A negyedik angyal is megfújta a harsonát. Erre a Nap harmadát, a Hold harmadát és a csillagok harmadát érte a csapás: harmadrészük elsötétedett, a nappal és az éjszaka világossága a harmadával csökkent.
És láttam meg hallottam, hogy az ég magasában egy sas repült, hallottam, amint hangosan kiáltozott: “Jaj, jaj, jaj a föld lakóinak a többi három harsona miatt, amit az angyalok most készülnek megfújni.
Az ötödik angyal is megfújta a harsonát. Erre egy csillagot láttam, amint az égből a földre zuhant. Nála volt a mélység kútjának kulcsa.
Megnyitotta az alvilágot, a kútból füst szállt fel, amilyen a nagy kohó füstje. A nap és az égbolt elsötétedett a kút füstjétől.
A füstből sáskák lepték el a földet, és akkora erejük volt, amilyen a föld skorpióinak van.
Parancsot kaptak, hogy ne ártsanak a föld füvének, a zöldellő növénynek és fának, hanem csak az embereknek, akik nem hordják homlokukon az Isten pecsétjét.
Parancsuk volt, hogy ne öljék meg őket, csak kínozzák öt hónapig. Olyan fájdalmat okoztak, mint amikor a skorpió megmarja az embert.
Ezekben a napokban az emberek keresni fogják a halált, de nem találják, meghalni kívánnak, de a halál elfut előlük.
Az első jaj elmúlt, de lám, két másik jaj közeledik!A hatodik angyal is megfújta a harsonát. Erre szózatot hallottam az Isten előtt álló aranyoltár négy sarka közül.
Így szólt a hatodik harsonás angyalhoz: “Oldozd fel a négy angyalt, aki a nagy Eufrátesz folyónál meg van kötözve!”
A négy angyal megszabadult kötelékeitől, és készen állt órára, napra, hónapra és évre, hogy megölje az emberek egyharmadát.
A lovas sereg száma húszezerszer tízezerre rúgott: hallottam a számát.
A látomásban ilyennek láttam a lovakat és a lovasokat: tűzvörös, kék és kénsárga (páncél) borította őket, a lovak feje olyan volt, mint az oroszláné, s a szájukból tűz, füst és kénkő csapott ki.Ez a három csapás – a szájukból kicsapó tűz, füst és kénkő – megölte az emberek egyharmadát.
A többi ember, aki nem halt meg a csapások alatt, mégsem tért meg gonosz tetteiből, hanem továbbra is imádta a démonokat és az aranyból, ezüstből, bronzból, kőből és fából készült bálványokat, amelyek nem látnak, nem hallanak és nem járnak,Ekkor láttam, hogy egy másik hatalmas angyal száll le az égből. Felhő övezte, és szivárvány ívelt a feje fölött, arca ragyogott, mint a Nap, lába meg izzott, mint a tűzoszlop.
Kezében kibontott kis könyvtekercset tartott. Jobb lábával a tengerben állt, a ballal a földön.
Nagy szóval kiáltott, ahogy az oroszlán ordít. Kiáltására hét mennydörgés válaszolt.
Amikor hallottam a hét mennydörgést, írni akartam, de az égből szózat hallatszott: “Jegyezd meg, amit a hét mennydörgés hirdetett, de ne írd le!”
És láttam, hogy az angyal, aki a tengerben és a földön állt, jobbját az égre emelte,
megesküdött az örökkön-örökké élőre, aki teremtette az eget és ami benne van, a földet s ami benne van, a tengert és ami benne van: “Nincs többé haladék! Azon a napon, amikor a hetedik angyal megfújja a harsonát, beteljesedik az Isten titka, amint ezt tudtul adta szolgáinak, a prófétáknak.”